a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
66 év után újra él az ezeréves alkotmányosság múzeuma
1922-ben éppen nagy bajban volt az ország, mégis megszavaztak 100 ezer
koronát a házelnök, Scitovszky Béla javaslatára, hogy múzeumot hozzanak
létre a magyar „parlamentárizmus és ezeréves alkotmányosság”
történetének megőrzésére. A múzeum hivatalosan 1929-ben nyílt meg és
rövidesen az egyik leglátogatottabb hely lett. 300 millióból most
helyreállították a Parlamenti Múzeumot, leginkább az ifjúságnak szánva.Az egykori, az országház északi felében, két szinten és 28 teremben működő intézmény két háború közötti népszerűségéhez az is hozzájárulhatott, hogy nem szedtek belépődíjat. Most csak a tanulócsoportoknak nem kell majd fizetni, igaz, két hónapig ingyenesen látogatható a pinceszinten és az északi udvar alatt kialakított tárlat. Amire pontosan 66 évet kellett várni, 1949 szeptember végén záratta be ugyanis határozatával az államfői jogköröket gyakorló Elnöki Tanács. 16 ezer katalogizált tárgyát előbb a Nemzeti Múzeumba vitték teherautókon, majd szétosztották az anyag javát erre-arra, jórészt vidéki intézményekbe. Ezért sem lehetett egyszerű dolga az újjáalapításon munkálkodóknak, hiszen erről az osztogatásról csak hiányosan maradtak jegyzőkönyvek. Azért sem volt könnyű feladat ez, mert távolinak tűnő fogalmakról kellett berendezni kiállítást a 21. század emberének, azon belül is az ifjúságnak, hiszen az új intézmény kiemelt célcsoportja a középiskolások, akik úgy tűnik, majd jól is érzik magukat az új évszázad követelményeinek megfelelő terekben.
Az előkészületek (fotó: Soós Lajos/MTI)
Ahová sajnos csak meglehetősen lassan, a fémkereső kapukon át lehet bejutni, ami mindjárt kérdéseket vet fel. Például azt, hogy miért nem lehetett teljesen elszeparálni ezt a pár termet a Parlamenttől. A kiállítással aztán már kevesebb a baj. A séta elejére, figyelemfelkeltőnek, bevonónak szánt installációt ügyesen megoldották. Az első teremben a középkori törvényalkotást, államigazgatást bemutatandó az Aranybulla nemesmásolata mellé egy királyi tróntermet építettek, ahol gipsz figurákra és a hátsó falakra projektorral vetítik fel a teljhatalmú királynak és öt támaszának, a főpapnak, a hadvezérnek és a három hivatalt viselő főúrnak a figuráját. (Az említett nemesmásolatok központi szerephez jutnak a tárlaton, szinte valamennyi fontos dokumentumot ebben a formátumban láthatjuk, ami az állagmegóvás szempontjából jó döntés lehet.) Eredetiben nézhetjük meg viszont a vitrinekben a Tripartitum mellett a szomorú sorsú II. Lajos koronázási kardját, ami nem a király későbbi szegénységéről árulkodik. A Szent Korona gravírozott 3D-s üveg hologramja viszont készülhetett volna 1:1 arányban, a meglehetősen mütyür korona és ez a kard egy térben, mondjuk nem vet éppen jó fényt ránk, kései utódokra.
A Szent Korona illusztrációja (fotó: Soós Lajos/MTI)
A tárlat második, a jövőben biztos nagy karriert befutó attrakciója a Mária Teréziát és főurakat felvonultató, jelmezbe öltöztetett viaszcsoport (valamiért a berendezők az 1741-es országgyűlésnek nevezik a produktumot, pedig akkor a gyermek II. Józsefet is szerepeltetni kellett volna rajta), amellyel az egyik udvarias teremőr (kormányőr) segítségével még le is tudtam fényképezkedni. (A fotót egy másik attrakcióval együtt a tárlat előterében található három terminálról egyszerűen elküldhetem magamnak, ha megtartottam a vonalkódos belépőjegyet.)
A közös fotó...
A vitrinekben ott sorakoznak a korszak fontos dokumentumainak nemesmásolatai mellett az akkoriban használatos fegyverek is, hiszen végül is férfias játékokról van itt szó. A reformkor Klauzál Gábor díszszablyája, Széchenyi sityakja és tintatartója, avagy Felsőbüki Nagy Pál kucsmája mellett megint csak nemesmásolatokban testesül meg. Itt arra is van lehetőségünk, hogy virtuálisan aláírjunk egy korhű dokumentumot és ezáltal csatlakozzunk az országgyűlési ifjak mozgalmához. (A bejárati terminálokon ezt is haza lehet küldeni.) A forradalmi időket bemutató részben láthatjuk többek között Kossuth kormányzói díszkardját és miniszteri íróasztalát, Batthyány miniszterelnöki bársonyszékét és Görgei tintatartóját. És egy jókora érintőképernyőt az „1848-ki” budapesti országgyűlés megnyitását ábrázoló híres metszettel, ahol a beazonosítható alakok feje fölé varázsolt kis kokárdát megérintve megtudhatunk minden lényegeset az illető hazafiról.
...amelyet el is lehet küldeni (fotó: Soós Lajos/MTI)
A dualizmus korának attrakciója a Tisza István elleni merénylet üveglapra vetített rekonstrukciója, és itt van Deák Ferencnek a Sándor utcai képviselőházból származó lehajtható ülőkéje is. Kiállították az obstrukció idején szétvert terem berendezésének darabjait és báró Fejérváry Géza lovassági tábornok, későbbi miniszterelnök testőrkapitányi öltözetét is. Ezután felgyorsulnak az események, egy 1915-ös fejfával letudhatjuk a világháborút, néhány fotóval pedig Károlyi hatalmát és a proletárdiktatúrát. Horthy kormányzóságát is meglehetősen tömören és tárgyszerűen mutatják be a tárlat létrehozói. Ugyancsak lényegre törően van megfogalmazva a második világháború, vagy a háború utáni időszak és az ötvenes évek „parlamentarizmusa” is. Amit tökéletesen bemutat Tildy Zoltán köztársasági elnök Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyetteshez 1948. július 30-ával keltezett lemondó levele. Amiben a veje életével zsarolt egykori lelkész kedves barátjának szólítja Rákosit, akit biztosít arról, hogy minden addigi intézkedésével egyetért, és örül az elért eredményeknek is. Már csak bő egy évet kell várni, és lakat kerül az első Parlamenti Múzeumra is.
Pálffy Lajos
Országgyűlési Múzeum