Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Mivel az osztrák-magyar hadvezetés a területi viták miatt régóta számított az olaszokkal egy fegyveres konfliktusra, elhatározták hát, hogy fegyvert fejlesztenek ki a határt védő olasz betonerődök ellen. 1910-re a pilseni Skoda művekben el is készült a fegyver, ami a szakemberek szerint a maga nemében messze a legjobb paraméterekkel rendelkezett korában. A 210 mázsás monstrumot – mint ahogyan a film első kockáin is látszik – két részre, a csőre és a „bölcsőre” (lövegtalp) szerelve juttatták el egy akkor meglehetősen erősnek számító 100 lóerős, 15 tonnás Austro-Daimler közúti vontatóval a bevetés helyszínére. Ami a címből és az első feliratban szereplő dátumból következtethetően egy Przemysl környéki hely lehetett. A fegyver tűzkésszé tételéhez 50 percre volt szükség – a felvételeken nyomon is követhetjük ennek folyamatát. A szellemes megoldással végrehajtott töltéssel együtt 6 percenként volt képes egy-egy lövés leadására, amihez 17-22 kezelőre volt szükség. A filmen is látható, két méteres betont is átütő 384 kilós lövedék mellett az élőerő ellen bevetettek egy 287 kilogrammosat is, ami minden életet elpusztított 400 méteres körben. A harminc és felessel 10-12 kilométerre lehetett ellőni, de a filmen látható becsapódások ennél sokkal közelebb voltak. A kamerát később elviszik ezek helyszínére is, ahol az orosz halottak mellett jól látszik a detonációk erejétől letarolt erdő is. (A Nagy Háború végén 79 ilyen fegyver volt rendszerben, a legtöbb az olasz fronton. A vereség után öt maradt Magyarországon, amiket darabokra bontva rejtegettek a szigorú antant ellenőrzések miatt. Közülük négyet vetettek be 1942 végén a Don kanyarban, kettő pedig megsemmisült a visszavonulás során.
A sors iróniája, hogy a filmen a fegyvert a Monarchia által Galícia védelmére épített szupererőd ellen vetették be. Ferenc József 1871-ben, a nem éppen baráti orosz szomszéd miatt döntött az építkezésről, amit egy negyed századra terveztek. Három erődből álló védelmi vonal vette körül a központi teret, összesen 130 ezer katonát és 20 ezer lovat volt képes befogadni. Ugyan nem készült el teljesen, de 1914 októberében kiállta az oroszok első ostromát. Akik – mivel az emberélet már akkor sem számított – közvetlen rohamokat indítottak a védvonalak ellen. Végül 10 ezer halottat hátrahagyva vonultak el. A második ostrom november másodikán kezdődött, de itt már a kiéheztetés stratégiáját választották. A tökéletesen körülzárt erődben hamar elfogytak a felhalmozott készletek, és az új évben már a lovaikat kezdték enni a katonák. Tovább rontotta a helyzetet a rekord hidegeket hozó tél, így déd- és nagyapáink egy sikertelen kitörés után március 23-ra amit tudtak, felrobbantottak, és megadták magukat. Az erőd harmadik ostroma – aminek eredményét a filmen is láthatjuk – a gorlicei áttörés után, 1915. május 31-én indult. Az oroszok előtte – az újjáépítésre utaló felirat ellenére – nem sokat tettek a helyreállításért, az épebben maradt részekbe fészkelték be magukat. Ezeket bombázták a harminc és felesek, és a négynapos harc után a kamera hosszasan elidőzött munkájuk iszonyatos eredményén. Jól látszanak a szétrobbant méteres betontömbök és a felfordult lövegtornyok. A film az orosz fegyverek összegyűjtésével, a Sam folyó felrobbantott vasúti hídjával és az új pontonhidakon való átkeléssel folytatódik. Végül láthatjuk a bevonulást a városba és a menekültek visszatérését is. A tudósítás stílszerűen a hálaadó istentisztelettel zárul.
Pálffy Lajos