a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Szobrászat szenvedéllyel
Melocco Miklós 80
Április 3-án lesz nyolcvanéves Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, aki jellemzően a hagyományra épít, de el is rugaszkodik attól, meglepő újításai miatt nemegyszer került a kritika kereszttüzébe.1935. április 3-án született Rómában. Az „örök városban” a klasszikus művészet számos alkotását látta és szerette meg, aminek hatása hatása jól kivehető néhány barokkos, színpadszerű alkotásán. A család később rövid ideig Berlinben élt, majd hazatértek Budapestre, ahol a Stefánia úton, Ligeti Miklós szobrászművész szomszédságában telepedtek le. A fiatal Melocco bekéredzkedett a híres művész műtermébe, ahol teljesen rabul ejtette a szobrok születésének alkotói folyamata. A második világháború alatt és utána néhány évig Iváncsán laktak, egyházi iskolába járt. Apját, Melocco János újságírót, a katolikus Új Ember segédszerkesztőjét, 1950-ben koncepciós perben halálra ítélték, és 1951-ben kivégezték. Az igen nehéz helyzetbe került fiúnak a tanulás mellett munkát kellett vállalnia: volt hómunkás, segédmunkás, még sírásó is. Polgári származása miatt csak harmadszori jelentkezésre, 1955-ben vették fel a Képzőművészeti Főiskolára. Mesterei között volt Gyenes Tamás, Mikus Sándor, Kmetty János, Pátzay Pál. 1961-ben végzett. Alkotói pályája az 1960-as években bontakozott ki, azóta is rendszeresen kiállít, a szakma és a nagyközönség a magyar figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselőjeként tartja számon.
A szobrászművész zsámbéki otthonában (fotó: MTI/Czimbal Gyula)
Életének meghatározó témája az 1956-os forradalom, melynek történetét több alkalommal is kőbe véste. 1997-ben Szegeden felavatott szobrán, A szabadság pillangóján a forradalom tizenkilenc, portréhűséggel megformált szereplője próbál a magasba emelni egy rájuk nehezedő súlyos lepkét, amely képtelen a repülésre. 2003-ban született debreceni 56-os emlékműve egy carrarai márványból készült fehér rózsa, amely csak a bimbós állapotig fejlődött ki. 2007-ben Budapesten, az I. kerületben állított emléket Hullócsillag címmel Mansfeld Péternek, akit 18. születésnapjának betöltésekor, a forradalmat követő megtorlás legfiatalabb áldozataként végeztek ki. Veszprém ad helyet süttői mészkőből készült hatalmas szobrának, amellyel az 1958-ban kivégzett Brusznyai Árpád, a klasszika-filológia tanára, a veszprémi forradalmi tanács vezetőjének emléke előtt adózik.
Mansfeld Péter emlékére készített dombormű
Vissza-visszatérő témája a második világháború is, Gárdonyban és Vácott látható ilyen alkotása, megmintázta Ady Endre, Radnóti Miklós, József Attila és Latinovits Zoltán alakját. Monumentális művei közé tartozik a Szent István megkoronázása című alkotás Esztergomban, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök, Antall József síremléke a Kerepesi temetőben és a Mátyás-emlékmű Székesfehérvárott. Sok kritikát váltott ki Áttörés című szoborkompozíciója, amely 2009-ben a páneurópai piknik 20. évfordulójára készült, és az antik ókor hangulatát idézi. Jelentősek grafikai alkotásai is. Az 1981 óta Zsámbékon élő és alkotó művész 1975-ben megkapta a Munkácsy-díjat, 1982-ben érdemes művész lett, 1988-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1993-ban Magyar Művészetért Díjat, 2004-ben Prima Primissima-díjat kapott, 2014-ben a nemzet művésze lett. 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, az 1992-ben életre hívott Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.
A páneurópai piknik emlékműve
„Motiválatlan derűben élek, ha belepusztulok is, úgy csinálok mindent, mintha szükség lenne a munkámra” – nyilatkozta, amikor alkotói munkájáról kérdezték. A közelmúltban adott egyik interjújában pedig a következőket mondta: „A szobrászat azonos volt a megélhetésemmel, de azért én elég szenvedélyesen csináltam. Nem tudok meglenni szobrászat nélkül. Ez a szenvedélyem.” Terveit növekvő adósságnak nevezte, hiszen az idő előrehaladtával egyre többet tud meg a múltról, az értékekről, és mindezt szobrokkal is meg kellene mutatni.
MTI/mandarchiv.hu