a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

„A” „posztmodern” „világ” „minden” „szót” „idézőjelbe” „tesz”

Esterházy Péter 65

esterhazy_lead65 éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom egyik leghíresebb írója, a posztmodern próza mestere.

Heidegger szebben tette föl a kérdést: Wozu Dichter in dürftigen Zeiten? Vagyis mi végre volnának a költők ínséges időben. Ez a mi végre is témánk.

Szokták mondani, az író szerszáma a nyelv. Ez majdnem igaz. Én szívesen látom az írót, magamat – mint kézművest. Még inkább kőműves. Kőmíjjes. Tégla, malter, rakni, nő a fal, leomlik, újra, föl-le, Kelemenné, szóval valami nő.”

Én személy szerint jó barátságban vagyok a nyelvvel – nyelven a magyart értem –, illetve ő van velem barátságban, megengedi ezt a barátságot, mert az még igaz lehet, hogy a kolléga volt az úr, a vers csak cifra szolga, ám végül is a nyelv az úr.

„Az irodalom bonyolult. Tandori szavával: bonyi. Nem gonosz posztmodernek vagy ásatag naturalisták bonyolítják, hanem eleve az. Nem túl bonyolult, hanem bonyolult. Ez a természete. A bonyolult ma szitokszó. Hessegetnénk el magunktól. A bonyolulttól nem kell félni, a zavarostól kell félni.”

(A szavak csodálatos életéből)
 


1950. április 14-én született Budapesten. A gimnázium elvégzése után egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, matematikusi diplomát szerzett 1974-ben. Szakdolgozatát Optimum binary search trees címmel írta. Diplomáját felhasználva ezután a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig, ezt követően tekinti „foglalkozásának” az írást. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Első regénye a Fancsikó és Pinta, melyet még matematikus-hallgatóként ír meg, s 1976-ban jelenik meg, amiért egy évvel később megkapja a Művészeti Alap Elsőkötetesek Díját. „Fancsikóékat először 1951-ben találtam ki – szól a kötet bevezetője („egy Előszó maskarájában”). Jellegzetes posztmodern stílusa már első írásaiban felismerhető, töredezett szöveg tagolás, nyelvi játékok, humor, intertextualitás, utalások.

esterhazy_MTI
1994-ben a Vígszínház drámapályázatán III. díjat kapott Búcsúszimfónia című darabjáért (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

1979-ben adja ki azt a regényét, mely beemeli a kortárs próza nagyjai közé, ez a Termelési-regény (kisssregény), posztmodern próza. A könyv első 133 oldala a tényleges regényszöveg, híres első mondata „Nem találunk szavakat. Meg vagyunk kövülve. Ijedten pislantunk: ennyire ki lennénk szolgáltatva kényünknek-kedvünknek?”, majd az ezt következő 335 oldal (E. följegyzései), amely lábjegyzetként szolgál az előzőekhez, s jóval hosszabb, mint maga a főszöveg. Az elbeszélő azonosítása meglehetősen komplikált, mivel Esterházy hol narrátorként, hol szereplőként jelenik meg.

Második nagy műve, a Bevezetés a szépirodalomba is hasonló, sőt még szokatlanabb szerkezetű mű, melyben több írás is helyet kap, így a Függő, a Ki szavatol a Lady biztonságáért? vagy A szív segédigéi. E kötetében található nem mindennapi kísérlete, Ottlik Géza Iskola a határon című regényének lemásolása egyetlen papírlapra:

esterhazy_iskola

1987-ben Csokonai Lili álnév alatt jelentetett meg egy fiktív önéletírást Tizenhét hattyúk címmel, amelynek hőse barokkos 17. századi nyelven mondja el történetét: „Curriculumvitaehattyú – Én, Csokonai Lili löttem e nyívvel tellyes világra az 1965. esztendőben 17. septembris virradólag Csepel szürke lapályában, az igaz római hitben és hitetlenségben megmaradván hóttig.”

esterhazy_harmonia

esterhazy_javitott

A Harmonia caelestis (2000), mely továbbra is szövegdarabokat, családtagokat, hagyományokat kelt életre – az ismétlődés legkülönbözőbb alakzataiban. A Harmonia caelestis a Termelési-regényhez hasonlóan ugyancsak két részből áll, valamint remekbe szabott első mondatait is folytatja az író: „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.” Esterházy apakönyve tulajdonképpen két könyv: az első címe: Számozott mondatok az Esterházy család életéből. 371 darab hosszabb-rövidebb bekezdés, ahol mindenki „édesapám”, ezer meg ezer történet, fiktív-valóságos keveredik. Megjelenik az intertextualitás, hiszen Esterházy ismert művek részleteit írja tovább a saját történetébe áthelyezve (a részleteket idézőjelek nélkül közli, ezért volt híres plágium botránya a könyv megjelenése után). A második könyv (Egy Esterházy család vallomásai ) a valódi családregény, a valóságos dédapa, nagyapa és apa éveinek elmesélése. Kétszáz történeten keresztül mutatja be a család fontosabb állomásait. 2000 januárjában fejezte be a regényét, ezt követte az igazi sokk, ugyanis néhány nap múlva, január 28-án tudta meg, hogy apja 1957-től 1980-ig III/III-as ügynök volt. Az író történeti hivatalból kikérte a családjára vonatkozó dokumentumokat. Az apa, Esterházy Mátyás jelentéseiből kiderül, hogy Csanádi fedőnéven jelentett a családról, barátokról, ismerősökről. Ezt a történetet írta meg Javított kiadás című regényében.

Esti című kötetével Esterházy adózik nagy kedvencének Kosztolányinak is, a kötetben Esti Kornél történeteit olvashatjuk, amolyan Esterházy-módon: »„Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral.” Ez én vagyok, idézőjelek közt, én vagyok az én útirajzom, regényes életrajzom (melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában), maradok töredék. Füzér. Senki sem azt írja, ami, hanem azt, ami szeretne lenni. Mindazonáltal jó volna még élni egy darabig.«

esterhazy_MTI
A Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivál megnyitóján az RS9 Színházban 2015. február 13-án (MTI Fotó: Honéczy Barnabás)

Legújabb kötete Az évek iszkolása – Esterházy Péter és Marianna D. Birnbaum beszélget – Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni címmel jelenik meg az idei Könyvfesztiválra.

„Vagy másképp arról, hogy mit is akarok. Anekdot. Egy afféle irodalmi konferencián a nekem rendelt tolmács nagyon tudott spanyolul, ami jó volt, mert ott spanyolul beszéltek, de az irodalomról halvány dunsztja se, akárha nekem a tehéntermesztésről beszélnének. Az előadó épp vidám dolgokat mondhatott, mert körülöttem dőltek a nevetéstől. Mit mond?, kérdem. Várjon, figyelek, majd később. Megint hallom, hogy Kafka és bruhaha. Mit mond? Majd később.
Ez így ment végig. Wittgenstein, Camus – és a felszabadult, orgiaszerű vihogások. Taps, szünet, várakozón a tolmácsra néztem, fiatal egyetemista lány volt, aki szigorúan, mintegy megrovóan azt mondta: Igen. Azt hiszem, az irodalomról beszélt.

Ezt szeretném én is elérni, hogy Önök a végén azt mondhassák, igen, azt hiszem, az irodalomról beszélt.”

Nagy László

Esterházy Péter letölthető művei a Digitális Irodalmi Akadámián

• Publikálva: 2015.04.13. 17:53 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia