a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

​Először Budapestre jött el a kínai Munkácsy

kinaileadSzenzációs kiállítás nyílott a Magyar Nemzeti Galériában Kína egyik legnevesebb festőművészének 110 munkájából.

A Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója húszperces tárgyalás után állapodott meg a főigazgatóval, Bán Lászlóval arról, hogy Qi Baishi műveiből retrospektív kiállítás lesz Budapesten, cserébe pedig Kínában is bemutatják az ismert Munkácsy-kiállítást. A kínai tusfestő munkáiból legutóbb 1930-ban és azután 1938-ban, a Nemzeti Szalonban rendeztek tárlatot, akkor 53 képet láthatott tőle a magyar közönség.

Tavirózsa ősszel
Tavirózsa ősszel

A szegény földműves családba születő Qi Baishi legalább olyan híres hazájában, mint Magyarországon Munkácsy Mihály. Egyébként akár ismerhették is volna egymást, 1900-ban, a 66 évesen távozó magyar festő csak húsz évvel volt idősebb kínai kollégájánál, aki éppen az új évszázad elején döntött végképp a festészet mellett. Mert Qi Baishi gyengécske gyermek volt, ezért szülei asztalosnak adták, ebben a szakmában is dolgozott kezdetben, a festészet csak kedvtelésként, keresetkiegészítésként volt jelen az életében. A 19. század második fele Kína történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt az ópiumháborúkkal és az európai térnyeréssel. 1912-ben pedig bekövetkezett a Mandzsu dinasztia bukása, a köztársaság kikiáltása, majd a polgárháborút és a japán megszállást követő kommunista diktatúra. Ezekben a történelmi időkben lett Qi Biashi a házioltárokat, nászágyakat és gyaloghintókat faragó asztalosból Kína legnevesebb festőjévé, aki sikeresen ötvözte művészetében a nagy elődöket, különösen a Ming dinasztia idején alkotó Yangzhoui Nyolcak, köztük Shitao (1642-1707) tradicionális tusfestészetét a nyugati hatásokkal. A kalligráfiából kiinduló, a természeti formákat egyetlen lendületes ecsetvonással ábrázoló régiek tudását a Mustármagkert című mintakönyvből sajátította el, de festészetét a régiekre nem jellemző témákkal is bővítette.

Üres vázába denevér száll (azaz: ’nyugalomban jön a boldogság’)
Üres vázába denevér száll

A kínai tradícióban, ahol egyébként a festészet a legmagasabb rendű kifejezési forma, a „hegy-víz” és a „madár-virág” együttesek határozták meg a tematikát. Ezeket egészítette ki Qi Baishi olyan elemekkel, mint a rovarok, vagy éppen a víz alatti világ lakói. Másik újítása az volt, hogy színes tussal is festett a hagyományos, hígabb, vagy sűrűbb fekete árnyalatai mellett. Egy 2000 kilométeres, Sziámba tett utazás és a festészet és pecsétfaragás bevételeiből finanszírozott más utak („öt nagy kiröppenés és kilenc visszatérés”) után a festő végképp Pekingben telepedett le, jól ismerte a hagyományt, és elkötelezte magát a tradicionális kínai festészet mellett. Viszont már élményeit próbálta rögzíteni, nem pedig egy ideális tájat. Persze, nála is megjelenik a négy kínai reprezentatív téma, a tavaszt hozó szilvavirág, a lilaakác, a nyarat és bőséget jelentő lótusz és a kitartást és állhatatosságot jelképező fenyő, de ezek már – ha nem is európai értelemben véve – kiszínesednek, a lapokon a vörösek, zöldek, barnák és kékek is megjelennek. És felbukkannak olyan növények (pl. a kínai kel), vagy rovarok, állatok is, amik korábban nem szerepeltek a mesterek képein. Kiscsibék, kotlós, kakas, mókus, patkány, békák, halak és rákok – pekingi kertjén átfolyt egy kis patak, abban tanulmányozta a vízi világot. Szívesen festett szöcskéket, lepkéket, szitakötőket, pókokat és legyeket is – mások mellett ezekből az alkotásaiból is kaphatunk ízelítőt a pekingi intézmény jóvoltából.

Sáska gabonakalászon
Sáska gabonakalászon

A forradalmak és a japán megszállás idején súlyos szívbetegséggel is küszködött, de visszahúzódva, festegetve sikerült túlélnie a vészeket. 1949-ben, 85 évesen két jade pecsétnyomót faragott tisztelete jeléül Mao Ce-tungnak, meg is kapta később a Nép Művésze címet, majd pedig Világ Békatanácstól a Nemzetközi Békeérmet. A Pekingi Művészeti Akadémia is elnökéül választotta, 1957-ban a temetésén Csou En-laj miniszterelnök is megjelent.

Pálffy Lajos

A természet igézete – Qi Baishi-festmények a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből
Magyar Nemzeti Galéria
2015 április 24. – június 28.

• Publikálva: 2015.05.01. 10:05 • Címke: magyar nemzeti galéria, kiállítás