a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

​Lövedék a litániában

mandadb_logo

Arra a kérdésre, hogy milyen fegyverből rejt legtöbbet a föld, legelőbb a nyilakat tudnánk említeni. Persze, lehet vitatkozni, hogy a puskagolyót nézve a nyílvessző is csak a „lőszer” kategóriába tartozik, de ne menjünk most bele ebbe. Az biztos, hogy az íj használata valamikor az idők hajnalán jelenik meg, és a primitív népeknél máig fontos szerepet tölt be.

Az évezredek folyamán számtalan nyílvesszőt lőtt ki az ember, ami elkallódott, a régészek mégis leggyakrabban sírmellékletként találkoznak ezzel az eszközzel. Most egy Alsópáhokon talált nyílhegyet járhatunk körül 3D-ben a keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából.

Az íj működési elve meglehetősen egyszerű, és hát előállítása sem bonyolult dolog, ha a botíjakra gondolunk. Ezeket a manapság longbownak nevezett fegyvereket leginkább tiszafából, esetleg szilből vagy kőrisből készítették. Leghatékonyabb, 180-200 centiméteres formájuk a százéves háborúban tűnik fel. A Crécy melletti csatát 1346-ban ezzel a fegyverrel nyerik meg az angolok, íves lövésekkel letarolva a páncélos francia lovasságot. A botíjaknál jóval hatékonyabbak a honfoglaló magyarok által is használt reflexíjak, melyeknek félelmetes erejét már a hunok révén megismerhette a civilizált Európa. Közismert a német nyelvterületen a 900-as években magyarok nyilaival szemben védelemért könyörgő litánia, mert a nagy tömegben támadó magyar könnyűlovasság nyílzáporával szemben nem jelentett hatásos védelmet az ellenfél láncingje és sisakja. A reflexíjak alapanyaga is a keményfa, az eszköz rugalmasságát, erejét a lovak, marhák vagy szarvasok lábinaival és halenyvvel felragasztott csontlemezekkel fokozzák. Ezekkel a fegyverekkel majdnem kétszer olyan messze el lehet lőni, mint a botíjakkal, és ebből adódóan az átütőerő is nagyobb. Persze, az i.e. 500 körül Kínában már használt számszeríjak ebből a szempontból mindent visznek, de a vizsgált tárgy miatt nézzük most inkább a nyílvesszőket.

3d nyilhegy
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!

Amelyeknek anyaga Európában leginkább kőris és gyertyán volt, keleten pedig a bambusz. A vessző lényege a vége és az eleje, azaz a tolla és a hegye. A toll, amiből lehet 2, 3, vagy négy, a repülő vessző stabilizációjára szolgál, és részben még ma is szárnyasok tollából alakítják ki. A hegy kezdetben csontból vagy pattintott/csiszolt kőből, majd fémből, öntéssel, kalapálással készült. Két változatban, köpűvel, azaz a vessző fájára húzhatóan, vagy tüskével, a vessző hasított végébe szorítva állították elő. Nagyon sok formája volt, a magyarok leginkább a kétélű rombusz és a levél alakot használták, de elterjedt volt a 3, sőt, a 4 élű változat is. Később, a középkorban használt „szigonyos” hegyű vesszők pont az eltávolításuk megnehezítésére lettek kialakítva. A mi 3D-ben körüljárható nyílhegyünket a múzeum szakemberei vélhetően a lelőhely, egy temető után az i.e. 6. századra datálják. Három éle van, bronzból öntötték nem éppen igényesen, de a célnak így is megfelelt. Eleven testbe csapódásával egy nagy felületű sebet hozott létre és a sokkhatás mellett ereket és létfontosságú szerveket roncsolva hozhatott halált.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.05.07. 10:35 • Címke: digitalizálás, manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.