Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényéhez készített illusztrációinak litográfiáit vásárolta meg a Móra Ferenc Múzeum egy francia magángyűjtőtől.
Rostás Mónika muzeológus a grafikák csütörtöki sajtóbemutatóján elmondta, hogy Saint-Exupéry az illusztrációkat vízfestékkel készítette. Az akvarellek kis példányszámú, hitelesített lenyomatait pedig a párizsi Saint-Exupéry társaság adta ki. A tizenkét darabból álló sorozat – Saint-Exupéry aláírásával ellátott – lapjain megjelennek a kultikus szereplők: a kis herceg, a rózsa, és a legendás helyszínek, tárgyak is felbukkannak. A képek végigkövetik a regény tartalmát – közölte a szakember.
Rostás Mónika muzeológus az egyik litográfiával (fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
A grafikákat júniusban A kis hercegről szóló kiállításon mutatják be a közönségnek a szegedi Kultúrpalotában. A múzeumpedagógiai központú, interaktív tárlaton igyekeznek majd a gyerekek mellett élményeket kínálni a felnőtteknek is – fogalmazott Rostás Mónika.
(Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
Antoine de Saint-Exupéry kultikus regénye 1943-ban jelent meg. A legenda szerint az illusztrációkat egyik barátjától kapott festékkészlettel készítette amerikai elvonulása idején. A kis herceg 226 nyelven jelent meg több mint 80 millió példányban, és ezzel a világ ötven legolvasottabb könyve közé került.
MTI