a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Hatvanéves játékmackó hét lufival

Interjú Marék Veronikával

boribon_leadHatvan éve írta első meséjét Marék Veronika, akinek könyvein gyerekek generációi nőttek fel. A minap jelent meg legújabb Boribon-meséje, új Kippkopp-történeten dolgozik, Japánban a Laci és az oroszlán című 50 éves könyvéből készítenek animációs filmet, és ötlete nyomán egy gyerekeknek szóló tévéfilm is születik.

Marék Veronika a maga szórakoztatására írta és rajzolta Boribonról szóló első meséjét 17 éves korában. „Édesapám bevitte a Móra Kiadóba, de mivel akkor 1955-öt írtunk, ez a képeskönyv, amelyben minden képhez csak egy mondat társult, meglepte a kiadót, ezért véleményt kértek Gádorné Donáth Blanka gyermekpszichológustól. Ő melegen támogatta, így indult el írói pályám egy váratlan fordulattal, holott én színházi szakember akartam lenni.″

Bábszínészként végzett. Boribonból nemrég készült bábszínházi feldolgozás, és két éve nagy sikerrel fut a Budapest Bábszínházban. „Részt vettem az előkészítésében, de a színdarabot nem én írtam, tehetséges fiatalok csinálták. Több díjat is nyert az előadás. Boldog vagyok vele, mert olyan, mint egy musical, az alapja egy CD volt, amelyet Tallér Zsófia zeneszerzővel csináltunk. Ennek az anyagából válogattunk a darabhoz” – idézte fel, hozzátéve, hogy a korong elnyerte az év gyereklemeze Fonogram-díját 2011-ben.

marek_veronika_mti
Marék Veronika és Boribon, első könyvének plüssfigurája (MTI Fotó: Kallos Bea)
   
Boribon nem szokványos gyerekhős. A barna kismedve Annipannival él, aki akár a nővére vagy az anyukája is lehet, bár ez nem derül ki. A mesékben Boribon különböző hangulatokba kerül, a mély- és csúcspontok hullámvasútja sodorja magával a történeteket – magyarázta az írónő. Elárulta, hogy az új Boribon-könyvre folyton készül, állandóan rajzolgat, és ezekből a rajzokból születnek az új mesék. De mostanában két babakönyve is megjelent, amelyekben csak képek szerepelnek a legkisebbeknek.
   
A Boribon tojást fest, amely a húsvéthétfő minden szépségét és izgalmát bemutatja a gyerekeknek, hetekig tartotta magát a könyves toplisták élmezőnyében. De munkái külföldön is nagyon népszerűek. Japánban több mint húsz könyvét adták ki, és valóságos kultusza van a Laci és az oroszlán című mesének. Ez a könyv ötven éve jelent meg először Japánban, azóta évente három-négyezer példányban utánnyomják, és el is fogy, eddig már több, mint ötszázezer példány kelt el. „Szeretném, ha az évfordulóra készülne ott egy kiadvány azoknak az arcképével, akik létrehozták ezt a japán kiadást” – mondta Marék Veronika.

laci_oroszlan
forrás: OSA Virtuális Diamúzeum
   
A fordítás Tokunaga Jaszumoto munkája, aki Eötvös-kollégista volt Budapesten, és hazatérve a Tokiói Egyetem finnugor tanszékének a professzora lett. Szepesi György a tokiói olimpia után a rádióban mesélte el, hogy mikor felkereste Tokunaga urat, a professzor legkedvesebb magyar könyveként mutatta meg neki a Laci és az oroszlánt. „Japán barátaink szerint remek a fordítás. Pedig nem könnyű feladat a szöveg átültetése, a Csúnya Kislány megjelenésénél például két hónapig állt a munka, mert kiderült, hogy Japánban nem szabad azt mondani egy kislányra, hogy csúnya, ezért ott végül Kócos Kislány lett belőle” – jegyezte meg.
   
A könyv sikerének titka ma is foglalkoztatja az írónőt. „Hogy mitől népszerű, azt soha nem fogom megérteni. Számunkra a gyáva Lacit a kisoroszlán megtanítja a bátorságra, utána búcsút vesz tőle, és Laciból bátor ember, pilóta lesz. De a japánoknál nem ilyen egyszerű a történet, mert ők rettenetesen kötődnek az oroszlánhoz, és sírnak, amikor elmegy.” Japán alkotókkal most a mese rajzfilmváltozatán dolgozik. Az eredeti történetet ültetik át, az eredeti rajzokkal, de kicsit több epizód kerül a filmbe. A munka jelenlegi fázisában még szponzorokat keresnek a produkcióhoz.

marek_veronika_mti
Az interjú közben is közben rajzol (MTI Fotó: Kallos Bea)
   

Hatszor járt már Japánban, férjével éppen egy hetedik utat tervezgetnek. „Akárhova megy az ember, gyönyörűségeket lát: természeti szépségeket, történelmi emlékeket, a legmodernebb építészetet, a legfejlettebb technikát. Sok rétegben zúdul az emberre egy világ, ami érdekes és meglepő” – mesélte élményeiről. Tavaly Aicsi prefektúráben, Nagojában több száz japánnak mesélt és rajzolt, akik mind a japán-magyar baráti társaság tagjai voltak. És mikor este a szállodában bekapcsolta a televíziót, az egyik helyi csatornán éppen a Laci és az oroszlánt olvasta fel valaki japánul.
   
A szigetországban az Öcsi és bátyó című könyve is megjelent, amelyet néhány éve itthon a Vivandra kiadó gondozásában vehettek kezükbe az olvasók. Ez a kötet idén Franciaországban Tom és Théo címmel látott napvilágot. A könyvhöz korábbi képregényeit vették elő, ezúttal azonban szövegekkel is bővült az anyag, hogy a gyerekek könnyebben megértsék.
   
Az írónő, akiről a BKF-en frissen végzett Marosi Z. András és stábja portréfilmet készít, számos új munkán dolgozik. Megemlítette, hogy egy ötlete nyomán Zebra utca 11. címmel televíziós gyerekfilmet szeretnének forgatni fiatal alkotók. „Három gyerek, hogy elüsse az időt, nyomozósat játszik a gangos házban, ahol laknak, és közben tényleg érdekes dologra bukkannak” – vázolta fel a történetet.
   
A Móra Könyvkiadónál várhatóan júniusban, a Könyvhétre jelenik meg A kék kerítés című könyv, amely az egykori Kisdobos újságban megjelent 44 képregényéből született. A Kippkopp és Tipptopp sorozat szintén új résszel bővül, a rajzok már szinte mind elkészültek. Örömmel újságolta el azt is, hogy mostanában fedezte fel egy grafikus újonnan kiadott emlékkötetét: a múlt század elején, 25 évesen elhunyt, kalandos életű, tehetséges művész, Kőszegi Bella erőteljes vonalú, letisztult rajzai nagy hatással voltak rá gyerekkorában. „Úgy érzem, rajzaimban Kőszegi Bella tovább él” – fogalmazott az írónő.

MTI

• Publikálva: 2015.05.10. 14:37 • Címke: interjú, irodalom, évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia