a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Amikor még vonzó volt egy nyugdíjas állás
130 éve kapnak nyugdíjat a közalkalmazottak
I. Ferenc József magyar király százharminc éve, 1885. május 13-án szentesítette az 1885. évi XI. törvénycikket, amely rendezte az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíját.
A közhiedelemmel ellentétben a nyugdíjrendszer Magyarországon viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. A munkaképtelenné vált emberek sokáig nem számíthattak támogatásra sem munkáltatójuktól, sem az államtól, csak az úgynevezett önsegélyező egyesületekre, megtakarításaikra vagy családjuk segítségére támaszkodhattak. Nyugdíjban először az állami bürokráciában dolgozók részesültek, az ő kiváltságos helyzetüket iktatta törvénybe a képviselőházban 1885 áprilisában megvitatott jogszabály, amely május 17-én jelent meg a Magyar Törvénytárban.
A 66 paragrafusból álló jogszabály először azt határozta meg, kik lehetnek jogosultak a nyugdíjra. Ide tartozott az uralkodó, a miniszterek, az állami hatóságok vagy hivatalok által rendszeresített állásokban alkalmazott tisztviselők, altisztek és szolgák, amennyiben állandó fizetést kaptak. Velük egyenlőnek tekintették a kormány igazgatása alatt álló közalapítványoknál, az országgyűlés két házánál, a kincstár által fenntartott tanintézeteknél, a fővárosi közmunkák tanácsánál, a fővárosi rendőrségnél, a csendőrség legénységi állományában, az állami utaknál, folyammérnökségeknél és a postánál alkalmazottakat. (Azok azonban, akiket csak ideiglenesen alkalmaztak, nem voltak jogosultak az ellátásra.)
A törvény pontosan körülírta, hogy nyugdíjra jogosult az, aki testi vagy lelki fogyatkozása miatt tartósan képtelen ellátni hivatali feladatát, aki betöltötte a 65. életévét, illetve a köteles szolgálati idejét kitöltötte vagy ellene hozott fegyelmi tárgyalás miatt megfelelő állásba nem volt állítható. Az állásáról lemondott, büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítélt, büntetésből elbocsátott állami tisztviselő, altiszt és szolga nem tarthatott igényt ellátásra. A nyugdíjakat az állami költségvetés terhére fizették.
Ezen az 1914-es híradófelvételen Bachó István karnagyot láthatjuk, amint a nyugdíj áldását élvezi. Nem sokáig tehette, 1915-ben meghalt. A Honvédzenekar általa vezényelt felvételeit a Gramofon Online-on itt lehet meghallgatni.
A nyugdíj kiszámításának alapjául egyrészt a szolgálati idő, másrészt az utolsó javadalmazás szolgált. A kötelező szolgálati idő a tanárok és tanítók számára 30 év, más állami alkalmazottak esetében 40 év volt, a nyugdíjkorhatárt 65 évben szabták meg. A hadjáratban részt vett közalkalmazottak szolgálati idejéhez egy évet hozzászámítottak (az uralkodó határozta meg, hogy mi számít hadjáratnak). Aki a feltételeknek megfelelt, nyugdíjként utolsó teljes fizetését kapta, akinek nem volt meg a teljes szolgálati ideje, annak nyugdíja a hiányzó évekkel arányosan csökkent. A törvény külön intézkedett a miniszterek nyugdíjáról, akik csak akkor voltak jogosultak a javadalmazásra, ha egyhuzamban három évet szolgáltak. Ezután évi 4000 forintra tarthattak igényt, míg az államtitkárok 2000 forintot kaphattak.
Külön fejezetet szenteltek az özvegyek és árvák ellátásának. A törvény végrehajtásával a kormányt bízták meg, s bár a törvényalkotók számára világos lehetett, mely adminisztratív hatóságok jogosultak nyugdíj megállapítására, a jogszabályba nem foglaltak tételes felsorolást. Az bizonyos, hogy az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazását az illetékes minisztérium indította el, mert akkoriban központi nyugdíjfolyósító intézet még nem létezett hazánkban.
A közalkalmazotti jogállás amúgy is jelentős presztízsét a várható nyugdíj, vagyis az egzisztenciális biztonság tovább növelte. Az ekkor intézményesülő nyugdíjjogosultság hosszú évtizedekig társadalmi kiváltságként illette meg az állami alkalmazottakat, a tisztviselő középosztályt, valamint a kispolgárság soraiba tartozó altiszteket.
A törvény 1912-ig volt érvényben, az 1913-tól helyébe lépő jogszabály már nemcsak a közalkalmazottak, hanem hozzátartozóik nyugdíjjogosultságát is átfogóan szabályozta, és bevezette a nyugdíjjárulékot, amelyet a biztosítottak fizetésének 1-1,5 százalékában szabtak meg, és elkülönített alapként kezelték jóléti intézmények létrehozása és fejlesztése céljával. Az első egységes nyugdíjtörvény csak 1952-ben született meg Magyarországon.
MTI