a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Így nézett ki Shakespeare
Egy négyszáz éves növénytani könyvben bukkant rá egy brit tudós
Shakespeare mindeddig egyetlen olyan portréjára, amely még életében
készült.Mark Griffiths egy korabeli kódot feltörve azonosította a színműírót egy 16. századi metszeten. „Így nézett ki Shakespeare, élete virágjában” – mondta a botanikus és történész, akinek felfedezése a héten megjelenő Country Life magazinban olvasható. Mark Hedges, a magazin főszerkesztője „az évszázad irodalmi felfedezéseként” értékelte a portré azonosítását. Úgy vélte, a most fellelt Shakespeare portré „az egyedüli ismert hiteles portré a világ legnagyobb írójáról, amely még életében készült” – olvasható a BBC News honlapján. A metszet 33 évesen, élete virágjában ábrázolja a bárdot, amikor már megírta a Szentivánéji álmot és hamarosan hozzáfog a Hamlethez. „Olyan jóképű, mint egy filmsztár” – fűzte hozzá.
Griffiths akkor fedezte fel a portrét, amikor az úttörő botanikus, John Gerard (1545-1612) pályafutását kutatta. Gerard volt a szerzője a The Herbal or Generall Historie of Plantes című munkának, amit 1598-ban adtak ki. Az első kiadásból Griffiths szerint tíz példány maradt fent, a kötetek címlapján William Rogers metszete látható. A metszeten megjelenő négy alakot korábban képzeletbeli figuráknak vélték, Griffiths azonban felfedezte, hogy a körülöttük lévő dekoratív minták megfejthetők, és ezzel kiderül a figurák valódi identitása: John Gerard, Rembert Dodoens, ismert flamand botanikus és Erzsébet királynő kincstárnoka, Lord Burghley.
A negyedik figura egy harangvirág-szerű növényt tart és egy kukoricát – ezek a növények Griffiths szerint Shakespeare Vénusz és Adonisz című költeményére, valamint Titus Andronicus című színművére utalnak. A szakállas alak alatt egy a korabeli arisztokrácia által kedvelt rejtvény található, és a tudós megfejtése szerint ebből kiderül, hogy William Shakespeare látható a képen. Griffiths és kollégája, az oxfordi Worcester College professor emeritusa, Edward Wilson öt évig konzultált a latin nyelv és Shakespeare kutatóival, mielőtt előálltak volna a felfedezéssel. Mint mondták: nem hiszik, hogy bárkiben kételyek támadhatnának.
Nem ez az első alkalom, hogy hasonló szenzációsnak kikiáltott Shakespeare-portré került elő – emlékeztetett a BBC News. 2009-ben a Shakespeare Birthplace Trust mutatta be Cornelis Janssen flamand festő munkáját, amely a Cobbe család tulajdonában volt. A kép vélhetően vázlatként készült a Shakespeare színműveit tartalmazó első gyűjteményes kötet borítójához. A Cobbe gyűjtemény örököse csak 2006-ban jött rá, hogy kit ábrázol a kép. A Trust azt állította, hogy az 1610-ből származó kép autentikus portré Shakespeare-ről, ám néhány kritikus ezt hevesen cáfolta.
MTI