a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Sikerkiállítás Berlinben
Az impresszionizmust és az expresszionizmust együtt bemutató tárlat nyílt pénteken Berlinben a két festészeti irányzat remekműveiből.
Az Alte Nationalgalerie ImEx című tárlata 160 alkotás révén mutatja be a klasszikus modern festészet két meghatározó irányzatának kapcsolódási pontjait és eltéréseit. A francia impresszionistákat mások mellett Claude Monet, Edgar Degas és Auguste Renoir, német társaikat pedig például Max Liebermann, Lovis Corinth és Max Slevogt számos világhírű alkotása képviseli. Az 1890-es években kialakult irányzatra mintegy válaszként megjelent expresszionizmust mások mellett Ernst Ludwig Kirchner, Erich Heckel, Emil Nolde és Franz Marc képein keresztül mutatja be a tárlat. A német főváros idei legnagyobb szabású festészeti kiállításaként számon tartott ImEx a fő motívumok köré szervezve vezeti be a látogatót a két irányzat történetébe és egymáshoz való viszonyába, így külön csoportba rendezték az impresszionista és expresszionista városképeket, a művészportrékat, az esti szórakozásról, mulatozásról szóló festményeket, a csendéleteket, vagy éppen a fürdőzőket ábrázoló képeket.
A kiállítás plakátja is ezt a gondolatot tükrözi, Renoir és az expresszionistákhoz sorolt Max Pechstein egy-egy aktfestménye látható rajta, egymás mellé szerkesztve, világos határvonalak nélkül. Az első kommentárok szerint a szeptember 20-ig látogatható ImEx biztosan nagy siker lesz, mert az impresszionizmus és az expresszionizmus a leghíresebb és legkedveltebb irányzatok közé tartozik. A koncepció azonban kissé elnagyolt, hiszen bőven találni párhuzamokat és eltéréseket a művészettörténet bármely két korszaka között – jegyezte meg több szakújságíró. Az ImEx koncepciója „csikorog” – olvasható például a berlini Der Tagesspiegel kritikájában, amely szerint nem teljesen világos, vajon mi köze van egymáshoz Renoir és Pechstein plakátra emelt munkáinak, azon kívül, hogy mindkettő meztelen nőt ábrázol.
MTI