a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
„A flotta nagyszerű szervezet, amelyet zsenik alkottak idióták számára”
Ma ünnepli 100. születésnapját Herman Wouk amerikai író, a Zendülés a Caine
hadihajón szerzője, a magyar olvasók régi kedvence, aki maga is
hadihajókon kezdte. Méltatói szerint Amerika az ő regényeiből ismerte
meg a második világháborút.Orosz zsidó emigránsok gyermekeként New York Bronx negyedében jött a világra. A Columbia Egyetemen végzett, ezután dramaturg lett, 1941 nyarától hadikötvények vásárlására biztató reklámokat írt. Amikor 1941 decemberében az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, önként jelentkezett a haditengerészethez, 1943 februárjától a Zane romboló-aknaszedő hajón szolgált a csendes-óceáni hadszíntéren. Nyolc partraszállásban vett részt, több kitüntetést kapott, leszerelésekor egy másik aknaszedő hajó első tisztje volt.
A háborús hős (forrás: Library of Congress)
A polgári életbe visszatérve kezdett írni, először rádiójátékokat, első, szatirikus regénye, az Aurora Hajnalpír (1947) is a rádió világát mutatja be. A nagy sikert a Zendülés a Caine hadihajón című regénye hozta meg számára 1951-ben, amelyért Pulitzer-díjat kapott. A személyes háborús élményeken alapuló mű hőse a pszichopata Queeg kapitány, aki vészhelyzetben fejét veszti, ezért néhány tiszt fellázad ellene és leváltja. A regényt a különböző emberi magatartásmódok lélektanilag hiteles bemutatása teszi íróilag értékessé, a nagy amerikai háborús könyvek sorába illeszkedik Norman Mailer Meztelenek és holtak vagy James Jones Most és mindörökké című alkotásával együtt. A hangsúlyozottan nem valós eseményeket ábrázoló műben – amelyhez komoly pszichiátriai előtanulmányokat folytatott – Wouk ítéletet mond a haditengerészet és általában a hadsereg általa idiótának tartott rendszeréről. A regényt tucatnyi nyelvre fordították le, színpadi és filmváltozat is készült belőle.
Az első kiadás címlapja (forrás: Library of Congress)
Wouk 1952-74 között a New York-i Yeshiva Egyetemen angol irodalmat tanított, közben egymás után írta regényeit, amelyek közül több bestseller lett. 1971-ben jelent meg A forrongó világ, majd 1978-ban az ezt folytató Háború és emlékezet. E két műve, amelyeket egyes túlzó kritikusok a Háború és békével mérnek össze, a második világháború küzdelmeit idézi fel. Megírásukat igen alapos, számos országra kiterjedő kutatómunka előzte meg, így méltán írhatta egy kritikus: „Az amerikaiak többet tanultak Wouktól a második világháborúról, mint bármilyen más forrásból”.
...és Bogart a filmváltozatban (1954)
Foglalkoztatta a zsidó múlt és jelen is: Hajnalcsillag című 1955-ös regényének hőse elveti hitükhöz ragaszkodó szüleinek értékrendjét. E kérdésnek szentelte Én Istenem (1959) című kötetét is, amelyben a zsidó hit személyes értelmezését adja. A modern Izraelbe vezet a kétkötetes Remény, amely 1993-ban jelent meg. 1955-ben adta ki Marjorie Morningstar című regényét, amely a női tisztaságra épít, és akár más műveiben is, középpontjában egy erkölcsi kérdés áll. Az 1964-es Hajsza egy a pénzt és a sikert hajszoló íróról szól, aki a munka és sikertelen magánélete súlya alatt végül összeomlik. Hosszú hallgatás után 2005-ben jelent meg Texasi labirintus című könyve, amely a tudomány és politika összefonódásáról fest képet.
Aprólékos kutatómunkára alapozta a könyveit (forrás: Library of Congress)
Írásait nem jellemzik technikai újítások, de igen népszerűek, a „woukism” kifejezés egy időben a hatásvadász, giccses bestsellert jelentette az amerikai kritikai nyelvben. Aprólékos kutatómunkával készült regényeinek alapja az emberi jóságba és tisztaságba vetett töretlen hit. 1937 óta vezetett, száz kötetnél is terjedelmesebbre hízott naplóját 2008-ban a Kongresszusi Könyvtárnak adományozta, digitális változata nyilvánosan hozzáférhető.
Számos művét megfilmesítették, a Caine-ből 1954-ben Edward Dmytryk által rendezett filmben Humphrey Bogart alakította Queeg kapitányt. A Forrongó világ és a Háború és emlékezet című két kötetéből tizenkét részes amerikai filmsorozatot forgattak 1996-ban. Számos könyve olvasható magyarul is. A Zendülés a Caine hadihajónt 1972-ben mutatta be a Madách Kamara Színház Vámos László rendezésében, Mensáros Lászlóval, Pécsi Sándorral, Avar Istvánnal és Balázs Samuval a főbb szerepekben. A darabot 1998-ban felújították Huszti Péter rendezésében, 1999-ben a Békés Megyei Jókai Színház adta elő.
MTI