Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
„Leírhatatlan érzés volt megpillantani Magyarországot az űrből” – emlékezett vissza 35 évvel ezelőtti űrutazására Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Hozzátette: bár rendkívül nehéz feladat lenne, bízik abban, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjaként Magyarországnak még lesz lehetősége embert küldenie az űrbe. Mint fogalmazott, nagy álma, hogy segíthesse a következő magyar űrhajós felkészülését. Jelenleg a világűrbe magyarok kizárólag orosz űrhajó segítségével juthatnak fel, ezeknek az expedícióknak a legénysége azonban csupán három főből áll, akik közül egy mindig orosz, egy pedig mindig amerikai asztronauta – magyarázta. Farkas Bertalan szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben Kína űrprogramja is alternatívát nyújthat a magyar űrhajósok számára, ugyanis a távol-keleti nagyhatalom űrkutatása rohamléptékben fejlődik az utóbbi időben.
Űrbarátság (rendezte: Glósz Róbert, 1980)
Irány a világűr (rendezte: Glósz Róbert, 1980)
A 35 évvel ezelőtti expedíciót felelevenítve az űrhajós elmondta: ők voltak az elsők, akiknek a Földre való visszaérkezés alatt 45-50 G-s túlterhelést kellett elviselniük. Mint fogalmazott, rendkívül hálás a szovjet mérnököknek, hogy ezt az eshetőséget is betervezték a Szojuz űrhajókba. Az eseményen Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár méltatta a 35 évvel ezelőtti expedíció űrhajósi és tudományos teljesítményét. „Farkas Bertalan űrutazása nem csupán azért jelentős, mert a magyarokat a világon hetedikként beemelte az űrhajós nemzetek sorába, hanem azért is, mert megalapozta a magyarországi űrtevékenység máig ható fejlődési irányait” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyes, először Farkas Bertalan és társai által tesztelt magyar fejlesztéseket még ma is széles körben alkalmaznak a nemzetközi űrkutatásban. Példaként említette a Magyar Tudományos Akadémia kutatói által fejlesztett Pille elnevezésű sugármérő műszert, amelynek újabb változatait még ma is használják a Nemzetközi Űrállomáson. Kara Ákos hozzátette: az Európai Űrügynökség tagjaként Magyarország magáénak érezheti a szervezet űrhajósait, akik küldetéseikkel minden tagországot képviselnek és eredményeik elérhetővé válnak a magyar tudósok számára is.
Péceli Gábor, a BME rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy az egyetem oktatói számára nagy kihívást jelent az olyan komplex, rendkívül szerteágazó problémákat felvonultató feladatok bemutatása a diákoknak, mint amilyen az űrutazás is. Mint fogalmazott, büszkék arra, hogy Farkas Bertalant is a Műegyetem végzettjei között tarthatják nyilván, aki az elmúlt 35 évben mindvégig aktív szakmai kapcsolatot ápolt az intézménnyel. Az ünnepségen Farkas Bertalan helyettesítő társa, Magyari Béla mellett részt vett a Szovjetunió által vezetett egykori Interkozmosz program több más egykori űrhajósa, köztük az orosz Vlagyimir Dzsanyibekov, a mongol Dzsugderdemidín Gurragcsá, a lengyel Miroslaw Hermaszewski, és a bolgár Georgi Ivanov is. Az Európai Űrügynökséget Reinhold Ewald űrhajós képviselte.
Magyari Béla és Farkas Bertalan
Farkas Bertalan 1980-ban az Interkozmosz együttműködés keretében Valerij Kubaszov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósokkal közösen 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben május 26. és június 3. között. A küldetés előzményeként Farkas Bertalan és Magyari Béla két évig tartó asztronauta-kiképzésen esett át a Moszkva melletti Csillagvárosban. Az évforduló alkalmából kedden délután Űr-lépték címmel tudományos konferenciát rendeztek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a nyitó előadást Farkas Bertalan tartja.
MTI