a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A gyerekkor zöld otthona
Mad Max 4 – A harag útja
George Millernél nincs szájbarágás, kioktatás vagy lesajnálás, nincs
alkotói elvárás. Van ellenben a tömegműfajok nagymestereire jellemző
finom, önreflexív irónia, folyamatos összenevetés a nézővel.Az ausztrál film az 1970-es évekig úgyszólván nem létezett, noha 1906-ban itt forgatták a filmtörténet első nagyjátékfilmjét (Ned Kelly and His Gang). Az „ausztrál új hullám” ehhez mérten különösen nagy és gyors áttörést jelentett, amit elsősorban a Mad Max (1979) világsikere segített elő. Hollywood persze résen volt, a rendezők, színészek „átfoglalkoztatása” Mel Gibsontól Nicole Kidmant beleértve – őt is Miller fedezte föl – Cate Blanchettig folyamatos.
George Miller harmincöt volt, amikor az ausztrál exploitation-történetek elemeiből összerakott Mad Max-szel szárnyára kapta a világhír. Addig orvosként dolgozott, s erre az első nagyjátékfilmjére éppenséggel a sürgősségi ügyeleten dolgozva gyűjtötte össze a pénzt. Most, kétszer ennyi idősen, túl három jelölésen (Lorenzo olaja, Babe), és egy elnyert Oscar-díjon (Táncoló talpak, 2006), túlzás nélkül kijelenthetjük, csodájára jár a világ, és joggal. Akciófilmként a technikai fejlődés miatt sokkal nagyobbat tudott dobni, mint az előző részekben, s tette ezt úgy, hogy a CGI-t csak elvétve használta, leglátványosabb példa rá Furiosa karprotézise.
forrás: http://turntherightcorner.com
A MM4 túl azon, hogy a hetven az új harmincöt, illetve hogy az akciófilm az új western, arra is bizonyíték, hogy a „faék egyszerűségűnek” is tartható történettel mennyi mindent lehet úgy elmondani, hogy a közlendő célba tudjon érni. A „legkisebb közös többszörös” a tömegműfaj. George Miller valamennyi alkotásában a mitikust, a meseit, a lehetetlent célozza, amelynek egyik lehetséges hozama a történetbe szervesen beágyazott, mélyen pesszimista társadalomkritika. Beszűkített univerzumaiban egyetlen szereplő szabad: a néző. Neki jogában áll megmaradni a minden részletében szuperprofin kidolgozott – melodráma, mesefilm, vagy, mint ez esetben – akciófilm felületén. George Millernél nincs szájbarágás, kioktatás vagy lesajnálás, nincs alkotói elvárás. Van ellenben a tömegműfajok nagymestereire jellemző finom, önreflexív irónia, folyamatos összenevetés a nézővel. Millernél a lehető legtökéletesebb technikai kivitelezés az alap, arra építi a figyelmesen, a legapróbb részletekig kidolgozott dramaturgiájú történetet. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy a néző ne válassza a lótuszevés kényelmét, értsen a képből, s a meglehetősen takarékosan mért szóból.
Tom Hardy mint Mad Max
A Mad Max évtizedeket átfogó, azokra reflektáló első három része bizonyíték volt arra is, amit mindannyian annyira biztosan tudunk: nem mi vagyunk őrültek, hanem mindenki más, aki szembejön. Ezt a bizonyosságot Miller hagyományosan férfieszközöknek tartott elemekkel, szuper technikával, fegyverekkel, autókkal, motorokkal vívta ki részről részre, hiszen – micsoda véletlen – a szembejövő hasonlóan gondolkodott, az erőszak, a harc nem maradhatott el. Az első három részben az energia – kőolaj, bioenergia –, a következő trilógiát indító részben azonban egy elemi létfeltétel, a víz tulajdonlásáért folyik a harc.
A harag útja az első trilógiához hasonlóan reflektál a társadalomról való gondolkodás változásai mellett a világ eseményeire is. Az MM4 két friss komponense az antiutópia jelen milleri víziójában a feminizmus zsigeri szintig végigvezetett újragondolása és a fundamentalisták kegyetlenség-, és harckultusza. A két vonalat Miller dramaturgiai bravúrral Furiosa karakterében egyesíti. Ő a MM-univerzum legösszetettebb, legautonómabb nőfigurája, kíváncsian várjuk, merre fordítja a sorsát Miller.
Charlize Theron mint Furiosa
| Az atomháborút néhányan túlélték, a civilizáció azonban összeomlott, a világ sivataggá vált. A radioaktív szennyeződés miatt az emberek és utódaik súlyosan sérültek, betegek. Max fogságba esik, Halhatatlan Joe Citadellájába kerül, s mint értékes általános vérdonort a beteg harcos, Nux szolgálatába állítják. A városállam a harc kultuszára épült: az isten a V8-as, az üzemanyag az ambrózia. A fanatizált harcosok magukat nem kímélve küzdenek, s boldogan vágyják a dicső halált. A túléléshez elengedhetetlen vizet birtokló Citadella egyik katonai vezetője, Furiosa egy alaposan fölfegyverzett, mozgó erődre hasonlító kamionnal benzinért és egyéb beszerzendőkért indul, ám letér az útról. Társaságában ott van Joe öt gyönyörű asszonya, akiket ki akar menekíteni a zárt, elnyomó városállamból gyermekkora zöldellő paradicsomába. E nők megelégelték, hogy használati tárgyak legyenek, gyerekszülő gépekként, vagy harcoló robotként éljenek, mást, teljesebbet, emberibb életet akarnak. Halhatatlan Joe maga vezeti a támadást a renitensek ellen. Max donorként hozzá van kötve Nuxhoz, aki az üldözők egyik vezetője. Furiosa senkiben nem bízik, aki a városállam színeiben tűnik föl, az események azonban meggyőzik: ő és Max egy oldalon állnak, érdekeik azonosak. Úgyszólván szavak nélkül megnyerik a szabadulásvágynak Nuxot is, aki szerelembe esik az egyik feleséggel. Számtalan gördülő küzdelem után eljutnak Furiosa gyerekkorának helyszínére, ám ott oázis helyett reménytelen sivatagot találnak. Nincs más lehetőség, az ott élő nőkkel vissza kell indulniuk, s meg kell vívniuk a Citadellát uralókkal. |
Eredetileg feltűnt volna a történetben egy cameo erejéig a címszereppel összeforrt, ikonikus Mel Gibson, ám az ő filmpiaci árfolyama rasszista és nőverő botrányai miatt az amúgy is többször leállt forgatás idején, 2012-ben éppen erősen mínuszos volt. Nincs harag: a hollywoodi bemutató idejére Gibson megtépázott hírneve úgy-ahogy helyreállt, s részt vett az eseményen.
A rengeteg, gadget-gyártóért kiáltó ötlet legpoénosabb eleme a rosszfiúk harci bulikamionja, amelyen iOta lángszórós gitáron nyomja a metálzenét. Ez sem CGI, megépítették.
A hírek szerint az ékesszólásig beszédes szemű, szexin mély hangú Tom Hardy négy filmre szerződött George Millerrel. A Mad Max-brand világsikerét és az idő múlását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a közismerten kutyabolond Hardy-nak kamaszkorában volt egy Mad Max névre hallgató kutyája, igaz, ő átnevezte Maximoose-nak.
Ajánljuk:
• vizuális inspirációra vágyóknak
• kütyü-fanatikusoknak
• szupermodell-rajongóknak (civilizáció-kritika a legapróbb részletekben is!)
• feministáknak
Nem ajánljuk:
• idealistáknak
• a világbékében hívőknek
• fundamentalistáknak
Mad Max – A harag útja
Mad Max: Fury Road, ausztrál, 130 perc, 2015, rendezte: George Miller, forgatókönyv: George Miller, Nick Lathouris, Brendan McCarthy, operatőr: John Seale, vágó: Jason Ballantine, Margaret Sixel, zene: Junkie XL, szereplők: Tom Hardy (Max Rockatansky), Charlize Theron (Furiosa), Hugh Keays-Byrne (Halhatlan Joe), Zoë Kravitz (Toast), Nicholas Hoult (Nux), Nathan Jones (Rictus Erectus), Josh Helman (Slit), Rosie Huntington-Whiteley (Splendid)
Bemutató: 2015. május 21.
Forgalmazó: InterCom
Boronyák Rita