a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Így épül a jövő könyvtára Norvégiában
Margaret Atwood is a száz híres író között lesz, akiknek egy-egy műve bekerül a tervezett Jövő könyvtárába, amelyet Oslóban hoznak létre.
A Future Library-projektet a skót Katie Paterson találta ki. A tervek szerint évente egy kéziratot kérnek a könyvtár számára válogatott íróktól egészen 2114-ig. A könyvtári terv fontos része, hogy a későbbi nyomtatáshoz használt papírt abból az ezer fából nyerik, amelyeket a projekt miatt ültettek el tavaly Oslo mellett – írta a BBC News. A Booker-díjas Margaret Atwood elmondta: nagyon megtisztelőnek tartja, amiért része lehet a vállalkozásnak. „Ez a projekt legalább hisz abban, hogy az emberi faj még száz év múlva is élni fog” – jelentette ki az írónő. A Future Library Trust, amely vezető kiadókból és szerkesztőkből áll, minden évben meghív egy írót, hogy egy új, még kiadatlan és közönség elé nem került kéziratával járuljon hozzá a könyvtár gyűjteményéhez. A bekért művek lezárt dobozokba kerülnek. Atwood könyvét az író életében így már nem olvashatja el a közönség.
Bővebben a projektről és az elültetett fákról
A kéziratokat egy különleges tervezésű teremben őrzik majd az oslói új Deichman Könyvtárban. A norvég város lehetővé tette, hogy Nordmarka mellett ezer fából álló erdőt telepítsenek. Ezt fogják kivágni, hogy papírt készítsenek, amelyre a könyvkollekciót száz év múlva ki lehet nyomtatni. Mint Paterson elmondta, nagy álma volt, hogy Margaret Atwood is írjon a Future Library számára. „Szeretném tudni, hogy miről ír, de sohasem fogom megtudni. Ha a jövőről ír a jövőnek, kíváncsi vagyok rá, ezek a jövők mennyire illenek egymáshoz. Vajon valóra válik-e, amit ír?”
MTI