a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
„Mezítláb, énekelve”
A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki csütörtökön Tornai
József Kossuth- és József Attila-díjas költőt, írót, a nemzet művészét.1927. október 29-én született Dunaharasztiban. Kereskedelmi érettségi után 1947-ben és 1948-ban a sertésvágóhídon dolgozott segédmunkásként, majd a Csepel Vas- és Fémművek betanított munkása, 1949 és 1961 között a Csepel Autógyár diszpécsere volt. 1961 és 1976 között szabadfoglalkozású író, 1976-tól 1987-ig a Kortárs című folyóirat rovatvezetője volt. 1989 és 2001 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 1992-95-ben elnöke volt. A Magyar Írókamara és a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Hitel című folyóirat főmunkatársa. 1955-től tehetséges, ígéretes költőként tartották számon, ekkor mutatkozott be az Új Hang című folyóiratban. Első mestere Szabó Lőrinc volt. Alapelve, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységét kell felmutatni. Innen ered az archaikus rétegek, törzsi kultúrák, mítoszok iránti érdeklődése. Líráját az avantgárd látásmód, a szürreális képalkotás, a gondolatritmus, a motívumismétlések jellemzik. Szerelmes vallomásokat, számvetéseket ír, verseket a szülőföldről, a haraszti tájról, a gyermekkor világából való kiűzetésről.
(forrás: mek.oszk.hu)
Legismertebb verseskötetei: Kiszakadva (1972), Naptánc (1975), Fejem alatt telihold (1979), az egzisztencialista hatású Semmiből semmibe (1981) A többszemélyes én (1982). A semmi ellen (2012) a meg nem szűnő létezést állítja szembe az egzisztencialista semmibe távozással, új filozófiai alapra építve líráját. Éjfél című verseskötete (2013) nyelvileg, formailag, világszemléletileg is újabb lépésnek számított költészetében. 2014-ben jelent meg Hirdetve törvényt című kötete, s a legutóbbi 2015-ben Vízesések robaja címmel. Regényei leplezetlen őszinteséggel szólnak szerelemről, nemiségről, házasságról (Vadmeggy, A páva szépsége). Legnépszerűbb művének a Vadmeggy című önéletrajzi regényét tartja. Válogatott műfordításai több kötetben láttak napvilágot (Himnuszok az éjszakához, A Második Eljövetel), a világ törzsi költészetéből készült fordításai a Boldog látomások című kötetben jelentek meg. Esszékötettel jelentkezett 2013-ban Az esztétikai nihilizmus címmel. Munkásságáról számos tanulmány esszé született.
Tornai József életműve több rangos elismerésben is részesült: 1975-ben József Attila-, 1998-ban Arany János-, 2001-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja- és Kortárs-díjat kapott, 2007-ben elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete által alapított alkotói nagydíjat. 2012-ben Prima díjas lett, ezenkívül Balassi Bálint-emlékkarddal és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntették. 2013-ban Kossuth-díjat kapott kimagasló művészi munkássága, a magyar irodalmat gazdagító, értékteremtő költői, írói, esszéírói és új területeket meghódító műfordítói munkásságáért, irodalmi közéleti tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként; 2014-ben a nemzet művészévé választották.
MTI