a rovat írásai

East az Arénában

Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.

Michael Nyman az Erkelben

Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.

Meghalt Aradszky László

Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.

Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval

Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.

Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra

Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.

Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!

Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.

A fél Pink Floyd újra Pompejiben

A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.

Parádés évadnyitót tart az Opera

Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.

Új U2 album a láthatáron!

Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.

Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe

Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.

Lord 45

A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.

Zene összes cikke »

A régi Pest utolsó mohikánja

100 éve született G. Dénes György

zsuti_leadSzáz évvel ezelőtt, 1915. június 10-én született Budapesten G. Dénes György dalszövegíró, a pesti Broadway feledhetetlen alakja, akinek élete kész regény volt, de ezt a regényt dalszövegekben írta meg.

Eredeti neve Guttmann Dénes György volt, a fasori evangélikus gimnáziumba járt, majd 1934-37 között tanulmányait a Kereskedelmi Akadémián folytatta. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére. Versei csakhamar megjelentek a Színházi Életben és 22 évesen már operettszövegkönyvet írt. Életének színtere a pesti Broadway, a Nagymező utca és környéke volt, az Andrássy úti Japán kávéházban barátjával, Rejtő Jenővel és más bohémekkel kártyázott, sakkozott. A Japánban és az utcán élt, közben Karády Katalinnak írt dalszövegeket. A kor ünnepelt dívájától kapta a Zsüti becenevet, ami a Guttmann franciás rövidítése volt (eredetileg Gutinak becézték). A világháború idején zsidó származása miatt bujkálnia kellett, s amikor elkapták, munkaszolgálatra vitték. Innen az anekdota szerint Újszászy István tábornok, a hírszerzés főnöke, Karády szeretője mentette ki másokkal együtt egy tankon azzal az ürüggyel, hogy ki kell hallgatnia őt egy kémperben. Amikor Zsüti mégis kikerült a frontra, a tisztek pedikűröse mellé szegődött, cipelte „főnöke” után a felszerelést és asszisztált neki.
  

Egy sláger 1944-ből, a Gramofon Online oldalán

A világháború után kiváló angol nyelvtudása révén oly tökéletesen magyarította a külföldi számokat, hogy mindenki eredeti magyar daloknak vélte őket: Csupa könny a szobám...; Egy cigánykaraván; Van egy kislány, Anikó; Gyere, szerelmem, indulunk máris...; Ez történt Lellén. Igen termékeny szerző volt, 1945-47 között a Durium-Pátria hanglemezcég 46 szerzeményét adta ki, ezek közül sokat Karády énekelt, amiért többen Karády házi szerzőjének tartották. Sinatra, Gershwin, Cole Porter dalait fordította a magyar előadóknak. Amikor a pesti szórakozóhelyek elnevezését magyarosították, nehogy „az imperializmus kihelyezett bástyái” legyenek, Guttmannak is magyar nevet kellett választania. Így lett Gém Dénes György, de művésznévként keresztneveit használta, Dénes Györgynek nevezte magát. Az ötvenes években egy évre be is tiltották, nem írhatott a saját nevén. Később ragasztotta nevéhez a G-t, a Gém rövidítését.
   
Mintegy félszáz zenés darab, köztük a Majd a papa, Kisasszonyok a magasban, Férjvadász és a Köztünk maradjon szövegkönyvét, illetve dalszövegeit írta, ő ültette át magyar nyelvre a My Fair Lady, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, a Hello Dolly, a West Side Story, a Chicago, a Hegedűs a háztetőn, a Csókolj meg Katám és a Kabaré verseit. A Vidám Színpad, a budapesti kabarék és varieték házi szerzője volt. A későbbi Nobel-díjas Kertész Imrével közösen írta a Bekopog a szerelem című zenés darabot. Számos verse filmzenék, táncdalok és sanzonok szövegeként több generáció kedvelt slágere lett, köztük a Csinibaba, az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én, a Nekünk találkozni kellett, a Szép esténk lesz, a Sajnos szeretem, a Köszi-köszi és a Járom az utam. Dalait mások mellett Sárosi Katalin, Vámosi János és Záray Márta énekelték.

zsuti_mti
Közel tízezer dalhoz és több mint ötven színdarabhoz írt verset. 1995-ben, otthonában (MTI Fotó)
   

1966-ban a Táncdalfesztivál első díját kapta a Más ez a szerelem című dala (Bágya András zenéjével, Toldy Mária előadásában), eMeRton-díjban 1992-ben, Huszka Jenő-díjban 1994-ben részesült. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, 2000-ben a Magyar Köztársasági Elnök Aranyérmét, 2001-ben a Fényes Szabolcs-díjat. Halála évében posztumusz tüntették ki a Kossuth-díjjal „a pesti polgár életérzésének megragadásáért, a hétköznapi és kávéházi hangulatok utánozhatatlan megidézéséért, lírai erejű, páratlan nyelvi leleménnyel megírt, egyedülálló slágerszövegeiért és fordításaiért, a »Zsüti-műfaj« megteremtéséért”.

zsuti_mti_1995
MTI Fotó

A túlélés Paganinijének nevezett G. Dénes György a pesti Broadway felejthetetlen, slampos figurája volt, bohém alakját már életében legendák övezték. Nagy mesélő volt, egyes anekdotáinak igazságtartalmát aligha lehet kideríteni. Ismerősei is rengeteg sztorit terjesztettek róla, ezekből könnyedség és derű sugárzik. Nagy gourmand hírében is állt, nevét leves is viseli, továbbá egy 1800 méteres lóversenyfutam.
   
2001. február 26-án halt meg Budapesten. 1998-ban jelent meg Benedek István Gábor Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című regénye, amely Karády, Újszászy és Zsüti háborús történetének hiteles krónikája. A könyv nyomán készült Bacsó Péter Karády Katalinról szóló filmje, a Hamvadó cigarettavég, amelynek egyik főszereplőjét G. Dénes Györgyről mintázták Rudolf Péter alakításában.

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.06.10. 07:15 • Címke: évforduló