a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Budapest építésze
Nyolcvanadik születésnapját ünnepli Finta József Kossuth-
és Ybl-díjas építész, Budapest mai arculatának egyik meghatározó
formálója. Egy építészkritikus azt írta róla: a 19-20. század fordulója óta nem volt
magyar építész, akinek nála nagyobb hatása lett volna a főváros
városképére.Kolozsvárott született, családja a második világháború végén költözött Budapestre. Eredetileg írónak, festőnek készült, de apja tanácsára ösztöndíjasként az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre iratkozott be, ahol a Budapesti Műszaki Egyetem átszervezése után az építészeket képezték. Diplomáját 1958-ban szerezte meg, s diplomaterve alapján felvették a Magyar Építőművészek Szövetségének Mesteriskolájába. 1960-ban végzett, ezután a Lakótervhez került, ahol csaknem harminchat évig dolgozott tervezőként, műteremvezetőként, majd igazgatóhelyettes-főépítészként.
Egyik első munkája egy dunaújvárosi garzonház volt, amelyhez klubépület és élelmiszer-áruház is csatlakozott, e tervéért harmincévesen, 1965-ben megkapta az egyik legrangosabb építészeti elismerést, az Ybl-díjat, és a kitüntetést 1972-ben ismét átvehette. 1970-ben az Állami díjat, 1996-ban a Kossuth-díjat vehette át. 1982-ben Pro Urbe Budapest díjat, 1997-ben Köztársasági Elnöki Aranyérmet, 1998-ban Steindl Imre-díjat, 2007-ben Prima Primissima díjat kapott, 2009 óta Budapest díszpolgára. A Magyar Érdemrend középkeresztjét 2013-ban vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze címet ítélték oda neki.
Finta József budapesti stúdiójában (MTI Fotó: Marjai János)
Finta József nevét Budapesten megvalósult munkái tették Magyarországon és külföldön is ismertté. Ő tervezte a Duna-parti új szállodasor első épületét, az 1969-ben átadott Duna Intercontinental (ma Hotel Marriott) szállodát, az első világszínvonalú hotelt a szocialista Magyarországon. Első nagy csalódása is ehhez kötődik: ő maga ívesen a Duna felé forduló épületet tervezett, de a beruházó ezt azonnal elvetette. Az építész elkészítette a Lánchíd és az Erzsébet híd közé eső teljes partszakasz újjáépítésének tervét is, de ez nem valósult meg. Sorra kapta a megbízásokat, ő készíthette el a Volga, a Forum (ma Intercontinental), a Penta, a Taverna, a Kempinski és a Novotel szállodák, a Budapest Kongresszusi Központ és a Nemzetközi Kereskedelmi Központ terveit. Több szálloda épült tervei alapján külföldön is, így Pozsonyban, Bécsben és Brnóban.
A Hotel Duna Intercontinental, háttérben a Szent István Bazilika kupolája (MTI Fotó: Kozák Albert)
1995-ben önálló irodát nyitott Finta és Társai Építész Stúdió néven, ezután tervezte Budapesten a Szabadság téri Bank Centert, a Teve utcai rendőrpalotát, a lágymányosi egyetemi városban a Budapesti Műszaki Egyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (BME-ELTE) informatikai épületét és az 1999 végén átadott WestEnd City Centert. A stúdió legutóbbi munkái: az esztergomi Aquasziget, a Hotel Aqua, az Alle Újbudai Városközpont, az Eiffel Tér Irodaház és Kulturális Park a Nyugati pályaudvar melletti telken. Őt bízták meg a pesti Duna-parton álló, a Nemzeti Színház közelében épülő Millenniumi Városközpont tervezésével, de az ide szánt épületek nagy része papíron maradt.
Finta József az építészet elméleti kérdéseivel is foglalkozik, több szakkönyvet írt, és a műszaki tudományok doktora címet is megszerezte. A Magyar Tudományos Akadémiának 1985-től levelező, 1993-tól rendes tagja, 1992-től tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 1990-ben az Egyesült Államok Építészeti Intézete tiszteletbeli tagjai sorába választotta.
Munkásságát magyarországi és külföldi kiállítások mutatták be. Ars poeticája szerint az építész feladatának lényege, hogy hasznosat alkosson, és ebben mindenekelőtt a funkcionalizmusba vetett hit segítheti. Egy építészkritikus azt írta: a 19-20. század fordulója óta nem volt magyar építész, akinek nála nagyobb hatása lett volna a főváros városképére. 2013-ban ÉletRajz címmel a Duna Palotában, 2014-ben Szabad-kézzel címmel a Vigadó Galériában rendeztek kiállítást útirajzaiból és építészeti grafikáiból.
MTI/mandarchiv