a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Perlrott-nyár Szentendrén
Ama tekintélyes méretű adóssághalmazból, amivel a szakma tartozik még a magyar képzőművészet jeleseinek bemutatása kapcsán, most Perlrott Csaba Vilmos átkerülni látszik a „teljesített” oldalra. A szentendrei Művészet Malom kiállítása a paraméterei alapján legalábbis erre enged következtetni: 180 műtárgy került ki a falakra, amelyek 14 országos és vidéki múzeumtól, 14 magángyűjtőtől és galériától érkeztek.
Hogy miért éppen Szentendre, arra az egyik válasz az, hogy a festő életének utolsó másfél, két évtizede szorosan kötődik a városhoz, ahol lakást bérel és alkotói közösségeiben szívesen időzik. Másrészt a tavalyi Czóbel-kiállítással a város megyei jogú múzeuma tett egy olyan vállalást, hogy bemutatja a városhoz kapcsolódó, máig feldolgozatlan életműveket. Perlrottnak jelentős kiállítása utoljára 1952-ben volt, monográfia még nem jelent meg róla, és a Ferenczy Múzeum új vezetője, Gulyás Gábor a kerek évfordulók mellett arra is kitért, hogy az intézményhez tartozó Művészet Malom mennyire ideális helyszín az ilyen tárlatokra. Nem árt azt sem tudnunk, hogy a múzeum 61 Perlrott alkotással, az utolsó 15-20 év munkáinak javával rendelkezik, a tárlat gerince tehát jórészt helyben volt, amihez a Nemzeti Galéria 21 képpel járult hozzá a maga gyűjteményéből. Érkeztek még képek Kecskemétről, Pécsről, a Magyar Zsidó Múzeumból, és jelentős magángyűjtőktől is. A teljességre törekvés tehát tiszteletre méltó eredményt produkált, bár hiányoznak fontos alkotások, különösen a korai időszakból. A kurátorok megjegyezték, hogy a Nemzeti Galéria állandó kiállításának átrendezésére hivatkozva nem adta oda a Festőiskola és a Kockás sapkás önarckép című munkákat, melyeknek pedig jelentős helyük van az életműben.
forrás: MűvészetMalom Szentendre
Amit most valamilyen oknál fogva nem a megszokott, kronologikus sorrendben nézhetünk végig a termekben. Inkább a „motívumegyüttesek”, és a művészi gondolkodás változásai, fejlődése határozták meg, hogy mi hová került. Így több teremben is ott vannak az életút utolsó szakaszában készült szentendrei, vagy éppen a feltörekvő, Párizsi időszakban készült, kubizmusra hajazó alkotások. Mert a békéscsabai órásmester fia messze esett a fájától, és az Iparrajziskola után, némi nagybányai kitérővel eljutott Párizsba, a Julian Akadémiára, majd pedig 1906-ban Matisse fogadta tanítványai közé. Egy év múlva már a Vadakkal állította ki két képét az Őszi Szalonon, amit további közös tárlatok követtek szerte Európában. Befutott és kétlaki lett, a nyarakat itthon, Nagybányán, majd az Iványi Grünwald Bélával közösen létrehozott kecskeméti festőközösségben töltötte, az év nagyobbik részét pedig Párizsban. Ahol bekerül Steinék híres szalonjába, Picasso és a többiek társaságába. 1911-ben vele és Matisse-szal indulnak Spanyolországba, útjaik ugyan elválnak, de felfedezi Grecot, akinek sajátos anatómiája meg-megjelenik alakjain. Ahogy például egyfajta analitikus kubizmus is ott van már mondjuk az 1907-es Asztaltársaság című kép töredezett síkjain, vagy Braque hatását fedezhetjük fel a külön részben kiállított, vallásos tárgyú grafikákon. Matisse iskolájából származnak a szemközti falon lévő aktok, és a több alakos kompozícióján, enteriőrjén is feltűnő szoborábrázolások.
Dr. Basics Beatrix és Dr. Boross Judit kurátorok a sajtótájékoztatón (forrás: MűvészetMalom Szentendre)
És ha már hatások, akkor mindenekelőtt ott van Nagybánya, ami később jelen lesz a kecskeméti, vagy a szentendrei utcarészleteken is. És a szász kisvárosban, Wertheim am Mainban, a feleségével, Graber Margittal 1920 után vállalt önkéntes száműzetés idején készült képeken is. Perlrott az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület kiállításain tér vissza, és tanít is annak szabadiskolájában is. A Dráva utca 12 emeletén lakik, az ablakból látható ipari „tájat” különös erővel festi többször is, mint ahogy a szentendrei kertek, parkrészletek vonagló fái mögött is felsejlik valami más, megszokottól eltérő. Pedig a pályát végigkíséri a vissza-visszatérés a „klasszikusokhoz”, ami megjelenik a biztos rajztudás megszerzéséért végzett stúdiumokban, rajzolt és festett „árkádiai” aktjaiban, és a különösen erős bibliai jelenetekben is.
Tárlatvezetés (forrás: MűvészetMalom Szentendre)
Végül érdekességként a róla készített portrék mellett egy újabb grafikai szekcióban láthatjuk 1940-ben, a szabadban készült pasztelljeit és 1942-es tollal rajzolt aktjait is. Óriási az összegyűjtött anyag, nehéz is feldolgozni. Mint ahogy Perlrott sem volt egy „könnyen emészthető” művész a kortársaknak, a szakmának, de az utókornak sem.
Szenvedély és ráció
Perlrott Csaba Vilmos (1880–1955) életmű kiállítása
Szentendre, Művészet Malom
2015. 06.05. – 09.06.
Pálffy Lajos