a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A Nagy Háború leghatékonyabb fegyverneme
Egyes vélekedések szerint a Nagy Háború katonai emberveszteségének 75-80
százalékát a tüzérségi tűzcsapások okozhatták. Túlzásnak tűnhet ez az
adat, ugyanakkor az is igaz, hogy a lövészárokharc rohamra induló
katonái mellett azoknak volt a legkevesebb esélyük a túlélésre, akiknek a
tartózkodási helyét, állását belőtték az ellenséges tüzérség ütegei. A
háború tüzérségi alapfegyvereit most egy, az Europeana világháborús oldalára feltöltött szerb kisfilmen tanulmányozhatjuk.A Nagy Háború tüzérségi fegyvereit, hasonlóan a második világégéséihez, három nagy egységre oszthatjuk. Az hosszabb csövű, közvetlen célzásra is alkalmas ágyúk mellett használtak rövidebb csővel ellátott, inkább közvetetten irányzott tarackokat, és végül voltak a bunker- és erődromboló ágyúk, a mozsarak. A különféle korok állandó tüzérségi problémáját, az ágyúnak a lövés erejétől való elmozdulását, és így az újracélzás időveszteségét végül a franciáknak sikerült 1897-ben szinte maradéktalanul megoldani. A Canone de 75 modele-nél a cső alatti bölcsőben elhelyezkedő hidraulika miatt csak a cső siklott hátra a lövésnél fellépő erők hatására. Így a lefékezett kerekek és a lövegtalpak elégnek bizonyultak a céltartáshoz. Ezáltal megsokszorozódott a tűzgyorsaság is, percenként akár 15-20 lövést is le lehetett adni az általában 4-5 kezelőt foglalkoztató, lóval vontatott ágyúval. A technológiát természetesen minden fegyvergyártó állam így vagy úgy, de átvette, a Nagy Háború szinte valamennyi tábori, könnyen mozgatható lövege ezen az elven működött. Ezek az ágyúk is képesek voltak közvetett irányzással való tüzelésre, de erre ritkán került sor. Az ellenséges hadállások ellen a nehéztüzérséget vetették be, ezek a jóval nagyobb űrméretű és hosszabb csövű ágyúk sokszor a célpontoktól 5-10-15 kilométerre voltak beásva és a tüzérségi felderítők, figyelők által kijelölt célpontoknak a lőelemeit táblázatok segítségével számolták ki a tisztek.
A képre kattintva juthat el a filmig!
E két alaptípus mellett még egy aknavetőt is láthatunk működés közben a kisfilmen. Ez a mozsarakat kiszorító fegyver a Nagy Háború idején még mondhatni kísérleti fázisban volt, igazán majd a második világháborúban válik tömegessé. A lényege, hogy rövid távolságra ívesen nagy robbanóanyag mennyiséget juttasson el, erődítményeket romboljon és élőerőt semmisítsen meg. Az aknavetőt működés közben a kisfilm végén láthatjuk, ami táborozó, albánokkal barátkozó, cigarettáztató szerb katonákkal indul, majd a szerkesztő rá is tér a lényegre, a különféle, a szerb hadsereg által használt tüzérségi eszközök bemutatására. Láthatjuk a fentebb ismertetett hidraulikus bölcsővel felszerelt kisebb kaliberű tábori lövegeket, a lőszert tartalmazó, szintén kétküllős kerekű lövegmozdonyokat, vagy magazinokat. 01:11-nél feltűnik egy francia tiszt is, mert a gyengén felszerelt szerb csapatokat, akárcsak a román királyi erőket, a franciák látták el ágyúkkal és kiképzőkkel. A filmben többször is felbukkannak a franciák által gyártott jellegzetes Adriian sisakok és a második perc végén a francia 105 milliméteres Schneider M1913-as nehézlövegre hasonlító ágyúkat is láthatunk működés közben. (Ezekkel a 8 fős kezelőszemélyzet majdnem 13 kilométerre tudott ellőni, percenként kettőt, hármat.) Majd pedig 01:58-nál egy hirtelen váltással a Monarchia három katonáját láthatjuk, akik egy ásott fedezékben könnyűaknavetővel adnak le lövéseket. Az időzített elsütő lehetővé teszi, hogy az irányzó is fedezékbe húzódhasson, ezek szerint is meglehetősen megbízhatatlanok voltak akkoriban még ezek a fegyverek. Hogy aztán az ismeretlen francia város romos és füstölgő pezsgőgyárát mutató képsorok hogyan kerültek a film végére, azt nem lehet tudni. Talán francia volt a szerb fronton forgató operatőr és magával hozta Szerbiába az otthoni felvételeket. Az Osztrák-Magyar Monarchia három aknavetősének szereplésére pedig még inkább nincs magyarázat, ha mégis lenne valakinek, kérem, hogy azt szerkesztőségünkhöz is juttassa el.
Pálffy Lajos