a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Aki már életében feljutott a Parnasszusra
Már alapfokú művészettörténet oktatásunk is kitér arra a
kétségtelen tényre, hogy egy magyar festő bizonyos szempontból
még meg is előzte az impresszionistákat: olyan szabadban játszódó
jeleneteket festett, ahol a figurák mellett fontos szerepet kapott a
környezet, és annak pontos, fényekkel és színekkel való visszaadása.
Szinyei Merse Pál makacs ember volt, meg kellett küzdenie az
elismerésekért, küzdött hát, és végül még életében a Parnasszusra
jutott.1882-ben, amikor Bécsben kiállította a Pacsirta című képet, elővették az újságok a korban szokatlanul erős zöldjeiért. Szinyei annyira felbosszantotta magát ezen, hogy gyeptéglákat rakott a kép alá, bizonyítandó, hogy azok a zöldek nem a légből kapottak. De főműve, a Majális is egy külön történet, 1873-ban Münchenben, Benczúr Gyula műtermében fog hozzá a munkához, az otthoni, no és a München környéki baráti piknikek élményeinek hatására. Amikor Bécsben be akarta mutatni a képet, a bizottság úgy döntött, hogy jó magasra akasztják, hogy „a terem harmóniáját” ne tegye tökre. Szinyei persze azonnal elvitte a képet, amivel csak 10 év múlva próbálkozott újra, ismét csak sikertelenül. Aztán Európa boldogtalanabb felébe is eljutott a francia impresszionisták híre, szép lett az, amit addig rútnak tartottak, így a Majális is megkapta 1901-ben az aktuális müncheni seregszemle aranyérmét. Szinyeit pedig elhalmozták elismerésekkel, csak hát a küzdelemre ráment a házassága is. Még szerencse, hogy ott volt neki mindig Jernye, nagyapja kúriája, ahova vissza lehetett térni, ahol mindig volt valaki a családból.
Szinyei Merse Pál és barátai Jernyén, 1900 (forrás: Fortepan)
Mert a szinyeújfalusi Merse család 700 év óta lakott ott Eperjes környékén, gazdálkodott nem is olyan nagy birtokain, és a haza szolgálata mellett maradt ideje a magyar kultúra ápolására, gyarapítására is. Apja képviselő, alispán, majd főispán is volt, anyját pedig a szabadságharc alatti tevékenységéért megkorbácsolásra ítélték a Felvidéket megszálló oroszok. A gimnáziumot Eperjesen kezdi el, magántanulóként folytatja, végül a nagyváradi érettségi vizsga után a korábban már festegető ifjú a magyar tehetségek által járt útra lép, a müncheni akadémiára iratkozik be. Ahol végül az akkori Európa első számú historizáló mesterének tartott Karl von Piloty osztályába kerül és olyan későbbi jelességekkel barátkozik össze, mint Arnold Böcklin, vagy éppen Hans Makart.
Az első
Első nagyméretű képe, a Faun és nimfa 1868-ra készül el, és egy év múlva ott is hagyja Münchent, hogy segítsen betegeskedő, majd pedig a főispáni tisztséggel leterhelt apjának a gazdálkodásban. A nyarakat eddig is a jernyei házban töltötte, a felvidéki táj, a természet festése mellett állandó modelljei a családtagok voltak. 1872-ben, éppen családja unszolására tér vissza a bajor fővárosba, ahol csaknem egy éves munkával készül el a Majális, a magyar festészet egyik csúcsteljesítménye.
A leghíresebb
Aminek, mint korábban taglaltuk, 28 évet kell várnia arra, hogy értékét elismerjék. A sikertelenség ismét csak Jernyére költözteti Szinyeit, aki megnősül és gazdálkodik. Felesége, Probstner Zsófia öt gyermekkel ajándékozza meg, de nem sokáig tudja elviselni kedélyállapotának hullámzásait. Pedig ő a Liliaruhás nő modellje, amit ezekben az években kezd el festeni Szinyei. És tíz hosszú év szünet következik ezután (1883 márciusában, a Pacsirta sikertelensége után készül a szünet előtti utolsó, dokumentáltan a szabadban festett képe, a Hóolvadás.)
A feleség
A család és a barátok, hogy kizökkentsék a családi tragédiák (apja és három gyermekének halála) és a válás okozta apátiából, egy festőt, Zemplényi Tibort küldik felszerelésével a birtokra, hogy így a munka folytatására ösztönözzék. Zemplényi bevetése meg is hozza a sikert, Szinyei ezután 25 évig, haláláig fest folyamatosan. 1900-ban Párizsban nagyezüstöt kap a Hóolvadás, és jön egy év múlva a müncheni elismerés is a Majálisnak. Ferenc József képet vesz tőle, és kinevezik a Mintarajziskola igazgatójának is.
Önarckép bőrkabátban
1896-tól országgyűlési képviselő, és 1905-ben 89 munkáját nézik meg tömegek a Nemzeti Szalonon. Kiállít és újabb díjakat kap Berlinben, Rómában és Münchenben is, végül bekerül az Uffizi világhírű arcképcsarnokába is. Ahová az 1897-es Önarckép bőrkabátban című munkáját küldi el. 1912-ben sor kerül második gyűjteményes kiállítására is, 96 munkát állíthat ki az Ernst Múzeumban, 1914-ben, halála előtt hat évvel pedig feljut a Parnasszusra, a Szépművészeti Múzeum különtermet rendez be képeivel. Jernyén éri a vég, ott is van eltemetve.
Pálffy Lajos