a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Újoncmustra a Kalemegdan alatt
A Jugoslovenska kinotéka, a szerb filmintézet által az Europeana első
világháborús oldalán is elérhetővé tett felvételei között többek között egy 1914 áprilisi, a szerb felsővezetést felvonultató filmet
is találunk. A kamera április 13-án egy a belgrádi vár, a Kalemegdan alatt megrendezett újoncmustrán forgott, ahol a régens mellett megjelent az ország miniszterelnöke, Nikola Pašić is. Őt ott látjuk a trianoni békeszerződés aláírásáról szóló felvételeken is, kilencszer volt miniszterelnök, tulajdonképpen ő teremtette meg a délszlávok királyságát, a későbbi Jugoszláviát.
Belgrád fellegvára, a törökös hangzású Kalemegdan a Duna és a Száva összefolyásánál épült, a Magyar Királyság déli kapuja volt, hosszú évszázadokon keresztül magyarok uralták, építették és védték meg az ellenséggel szemben. A török végül 1521-ben foglalta el, és ült benne kisebb megszakításokkal 1867-ig. Ez a több, mint 300 év természetesen nyomot hagyott a városon, és az ott élőkön is. A felvételen többször is feltűnik a falak alá épített kis törökfürdő, de a keleti hatás ott van a szerb kollégák által a némafilm alá rakott zenékben is. A forgatás idejére viszont az Oszmán Birodalom szinte teljesen kiszorult a Balkánról, az első balkán háború (1912-13) során jórészt éppen Szerbia szerzi meg maradék területeit, köztük a szerb nemzet bölcsőjének tartott Koszovót is, ahol most már az albánok laknak többségben.
A képre kattintva juthat el a filmig!
A háború és a körülötte zajló diplomáciai manőverek levezénylője szerb részről Nikola Pašić, a korszak legnagyobb szerb politikusa volt. Az 1845-ös születésű, szegény családból származó Pašić mérnöknek tanult Belgrádban és Zürichben, de inkább a politika felé fordult, és szerb nacionalista Radikális Párt vezetője lett hamarosan. Így szerzi meg kétszer a belgrádi polgármesteri széket, és lesz 1891-től öt alkalommal a Szerb Királyság, majd pedig háromszor, 1926-ig a Jugoszláv, vagy Szerb, Horvát és Szlovén Királyság miniszterelnöke. Valóban felkészült, európai értelemben is nagy formátumú politikus volt, aki 1913-ra megduplázta Szerbia területét és hazája érdekében élt Trianonban is a lehetőséggel. Mivel a kommunisták ellen kemény intézkedéseket vezetett be, Titó Jugoszláviájában elhallgatták tevékenységét. Utolsó éveit egyetlen fia, Radomir, vagy közismertebb nevén Rade botrányai árnyékolták be, aki költekező életmódja mellett súlyos sikkasztási ügyekbe is keveredett.
De a film készítése idején mindez még nagyon messze van, most a második balkáni háborúból megint csak győztesen kikerülő büszke és erős Szerbia vezetése sorakozik fel a fellegvár alatt. Ahol az egyházi szertartások közben, a beteg apját, I. Péter királyt régensként helyettesítő Karagyorgyevics Sándor és Pašić mellett megjelent a hadügyminiszter, Dusan Stefanovics is, a hadsereg főtisztjeivel egyetemben. Kivonult a belgrádi garnizon tisztikara, és ott voltak a katonai akadémia növendékei is. A többször helyét változtató kamera pedig végül, 12:30 körül felkerül a fellegvár falára is, ahonnan jól beláthatjuk a történelmi helyszínt, a két folyó találkozását.
Pálffy Lajos