a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ahol Mickey Mouse és Ronald Reagan is kezet foghatott
Hatvan éve, 1955. július 17-én nyílt meg a kaliforniai Anaheimben a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, Disneyland. A legendás rajzfilmes, Walt Disney valóságos álomvilágot teremtett, amely szavai szerint „él, növekszik, lélegzik, újabb és újabb ötletekkel gazdagodik – soha nem fog befejeződni”.
A nagy ötlet Los Angeles „Városligetében”, a Griffith Parkban pattant ki a fejéből, amikor egyre idegesebben várt két körhintázó lányára. Disney, a többi szülővel együtt, nem tudott mihez kezdeni magával a szemetes és elhanyagolt parkban, s az ácsorgás hamarosan türelmetlen sürgetésbe torkollott. Ekkor arra gondolt, hogy egy olyan szórakoztató központot kellene létrehozni, ahol a gyerekek és a szülők együtt szakadhatnának ki a hétköznapok valóságából, tiszta és biztonságos környezetben, felhőtlenül tölthetnék az időt. Gyerekkorában apja sokat mesélt neki az 1893. évi chicagói világkiállítás idején működő vidámparkról, ahol különböző civilizációk elevenedtek meg, bemutatkozott az első óriáskerék, a városnéző kisvonat és egy látványos vadnyugati show.
Disneyland felülnézetből az ötvenes években (forrás: Wikimedia Commons)
Apja elbeszélése és saját ötletei alapján 1948-ban készítette el az első terveket a szórakoztató központról, amelyet Mickey Mouse Parknak nevezett el. Rajongói ekkortájt már levelek százaival ostromolták naponta, azért könyörögve, hogy bepillanthassanak a burbanki Walt Disney Stúdió kulisszái mögé. Disney nem tartotta elég látványosnak a stúdió munkáját, de arra gondolt: ha a létesítmény közelében kialakítana egy kisebb vidámparkot hajókázási lehetőséggel, rajzfilmjei világából vett figurákkal, tematikus parkokkal, az valóban szórakoztató időtöltés lenne. Tapasztalatszerzés céljából sorra látogatta a világ szórakoztató létesítményeit, járt a koppenhágai Tivoli parkban, a hollandiai Efteling élményparkban, bejárta az Egyesült Államok vidámparkjait. Ötletének eleinte nem sok támogatója akadt, Burbank város vezetése sem akarta befogadni a szórakoztató központot. A városatyák attól tartottak, hogy a település vásári hangulatúvá válik. 1953 augusztusában végül egy Anaheimben lévő narancsligetre esett a választása. A kiszemelt terület egy autópálya közelében, mindössze félórányira esett Los Angelestől. Az NBC és a CBS televíziós társaságtól remélt támogatást nem kapta meg, de Roy testvére sikeresen lobbizott az ABC Stúdiónál. Az ABC hajlandó volt 4,5 millió dollár kölcsönt nyújtani, cserében egyharmad tulajdonrészt kértek Disneylandből, valamit heti rendszerességgel adásba kerülő Disney Show-t.
Bejárata lett a jelképe (forrás: Wikimedia Commons)
Az építkezés 1954. július 16-án kezdődött el. Négy kerületet – Fantasyland (Képzelet birodalma), Adventureland (Kalandpark), Frontierland (Vadnyugat) és Tomorrowland (Holnapolisz) – és egy széles Fő utcát létesítettek; a park jelenleg nyolc tematikus részből áll. Mindjárt a bejárat mellett, kőbe vésve olvashatók Disney varázslatos szavai: „Ön itt hátrahagyja a mát, és belép a tegnap, a holnap és a képzelet világába.” Az építkezésről tudósító Disneyland-sorozat első adása 1954. október 27-én került adásba. Alig kilenc hónappal később, 1955. július 17-én megnyíltak az azóta ikonikussá vált Disney-kastély kapui. Az eseményt az ABC televízió élőben közvetítette, a műsorvezetők Art Linkletter, Bob Cummings és a későbbi elnök, Ronald Reagan voltak, az adást 90 millió néző követte lélegzetvisszafojtva. Pedig Disneylandben ekkor még távolról sem volt minden a helyén. Folyamatosan szállították és ültették a fákat, a festék még meg sem száradt a padokon, a Fő utcát aznap aszfaltozták, a hölgyek magas sarkú cipője lépten-nyomon beleragadt a fekete masszába. Délutánra alig lehetett mozogni a zsúfoltságtól, a nap szokatlanul melegen sütött, a vízvezeték-szerelők sztrájkja miatt az ivókutak szárazak maradtak. A standokon elfogyott az étel, gázszivárgás miatt néhány témaparkot be kellett zárni. Disneyt annyira lekötötte a televíziós közvetítés, hogy csak másnap értesült a hibákról, amelyeket azonnal kijavítottak, és a sajtó képviselőit meghívták egy második megnyitóra.
Walt Disney beszéde a Disneyland megnyitóján (forrás: Wikimedia Commons)
Disneylandnek a megnyitó óta több mint 600 millió látogatója volt. A park 25 ezer munkavállalónak ad munkát. Azóta több Disneyland is épült Párizsban, Tokióban, Sanghajban és Hongkongban. Walt Disney, aki a meseparkot tartotta legkedvesebb alkotásának, az avató ünnepségen ezt mondta: „Amíg létezik képzelet a világon, addig Disneyland soha nem készül el teljesen.”
MTI