a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A falu végéről a saját főiskoláig és a világhírig
Vannak elképesztő történetek, például Moholy-Nagy Lászlóé, aki a bácsborsodi falu széléről eljutott Bécsen keresztül a berlini avantgárd művészvilág krémjébe, a Bauhaus vezetésébe, vagy éppen Chicagóba, ahol már saját főiskoláján tanította azt, amit ő maga nem tanult sehol. Mert azt inkább kitalálta, vagy éppen gyakorlat közben elsajátította.
120 éve, Weisz Lászlóként a Bácska északi, 1920-ban még éppen Magyarországon maradó részén született a művész, aki minden bizonnyal ott van a külföld által ismert öt leghíresebb magyar között.
Halmozott hátrányokkal indult, éppen születésekor hagyta el a családot az apa, még szerencse, hogy a délebbre, egy Mohoj nevű falucskában élő, Nagy nevezetű nagybácsi magához vette a családot. Így született aztán a Moholy-Nagy művésznév, de ezt csak Pesten kezdte el használni, ahová a szegedi gimnázium után ment jogot hallgatni. Már Szegeden is jelentek meg versei 1913-ban, és jött a Nagy Háború, a képzett ifjú a tüzérségnél kapott beosztást, majd pedig komoly sebet. Közben pedig több száz kisméretű rajzott készített a katonaéletről, amiből 1918-ban ki is állítottak néhányat. A forradalmak lázában a huszonéves fiatalember a Kassák körül tömörülő konstruktivista csapat tagja lett, velük együtt hagyta el az országot és telepedett le Bécsben. 1922-ben Kassákkal együtt összeállítják az Új művészek könyvét, így a művészet mellett már megjelenik egyfajta szakírói tevékenység is Moholy-Nagynál, ami aztán végigkíséri majd életét.
Moholy-Nagy Fénymobil terv, amely a MODEM Antal-Lusztig gyűjteményében látható, illetve a MaNDA adatbázisában itt
Bécs után Berlin következik, a nagy avantgarde központ, ahol megismerkedik feleségével, Lucia Schultzcal, és rajta keresztül a fotózással. 1922-ben még a kor művészeti áramlatain ügyesen lavírozó képeivel ér el sikereket egy hasonló elveket valló szobrásszal közös kiállításán. Emellett okkal nagy gondot fordít arra, hogy illusztrátorként megjelenhessen Kassák lapjai mellett a Der Sturmban és a Die Aktionban, így nevét egyre többen ismerik, Walter Gropius pedig 1923-ban meghívja Johannes Itten megüresedett helyére a Bauhausba. Az iskolaalapító Itten, akinek színelméleti munkássága is maradandó, nem volt hajlandó részt venni a Bauhaus új, nagyüzemi koncepciójának megvalósításában. Moholy-Nagy az előképzés vezetése mellet a fémműhely élén gond nélkül levezényli a váltást, és meg is indul majd a tömeggyártás, ő pedig rövidesen a második ember lesz a cégben. Átveszi többek között a Bauhaus kiadványainak szerkesztését, tervezését is. És jól kijönnek a később építészként az USA-ban kiteljesedő főnökével, olyannyira, hogy 1928-ban együtt hagyják el Dessaut és költöznek Berlinbe. Előtte még két könyvben (Festészet, fényképészet, film 1925, Az anyagtól az építészetig 1927) összefoglalja eredményeit, sőt, társszerzőként szerepel A Bauhaus színháza című munkában is. Berlinben kipróbálja magát díszlettervezőként, belekóstol a kísérleti filmezésbe is. Fény-tér-modulátor nevezetű szerkezetével pedig színes fényjátékot vetít a falra nagy sikerrel.
Moholy-Nagy egy cím nélküli fotója az Europeana gyűjteményében is látható
Jól mennek tehát a dolgok, 1933-ban megnősül másodszor is, Sibylle Pietzsch színésznőt veszi feleségül (aki később Moholy-Nagy életművének feldolgozásában oroszlánrészt vállalt) újabb ígéretes berlini korszakának Hitler hatalomra jutása vet véget, előbb Amszterdamba (itt tipográfuskodik), majd pedig Londonba költöznek, ahol már dizájnerként kap munkákat. Filmdíszletet is tervez, de 1937-ben Gropiusszal már Chicagóban indítják be a New Bauhaust, ami állami támogatás híján egy évet él csak. Egy év múlva Moholy-Nagy már saját, School of Design nevű intézményét vezeti. Ebből lesz öt év múlva a főiskola (Institute of Design), ami már jól megy, de jelentkezik az akkor még gyógyíthatatlan leukémia. Hagyatékát most második házasságából született, egy finn faluról elnevezett Hattula nevű lánya gondozza.
Pálffy Lajos