Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Július 21-én, életének 85. évében New Yorkban meghalt Edgar Lawrence Doctorow amerikai író, a Ragtime című regény szerzője, halálát tüdőrák okozta.
1931. január 6-án született New York Bronx negyedében, orosz zsidó bevándorló családban, az Edgar nevet a poéta Poe iránti tiszteletből kapta szüleitől. A Kenyon College-ban hallgatott filozófiát, 1952-ben kitüntetéssel végzett, majd a Columbia Egyetemen posztgraduális drámaírás-képzésen vett részt. Belépett a hadseregbe, 1953-55 között Németországban szolgált. 1954-ben feleségül vette Helen Esther Setzert, akitől három gyermeke született. Leszerelése után repülőtéri ügyintézőként dolgozott, 1959-től 1964-ig a New American Library kiadó szerkesztője volt, majd a Dial Press felelős szerkesztői, 1969-ben alelnöki posztjára került. 1969 után két fő tevékenysége az írás és az oktatás lett. 1969-70-ben a Kaliforniai Egyetem bentlakó írója, 1971 és 1978 között a bronxville-i Sarah Lawrence College, 1982-től pedig a New York Egyetem tanára volt, de tanított a Yale, a Utahi és a Princeton Egyetemen is. 1984 óta volt tagja az Amerikai Akadémiának, művészetét számos rangos kitüntetéssel is elismerték: többek között 1976-ban és 1990-ben megkapta a Könyvkritikusok Körének díját, 1986-ban a Nemzeti Könyvdíjat, 1990-ben és 2006-ban a PEN/Faulkner-díjat, 1990-ben a William Dean Howells-érmet. 2000-ben Nemzetközösségi Díjjal, 2009-ben PEN-Borders-díjjal, 2012-ben az amerikai Nemzeti Könyvalapítvány életműdíjával tüntették ki.
Doctorow fiatalon
Az 1960-as évektől jelentek meg regényei, de ezek nem arattak különösebb sikert. Első igazán jelentős műve az 1971-ben megjelent Daniel könyve című regény, amely az atomtitok miatt kivégzett Rosenberg-házaspár gyermekének történetét dolgozza fel fikciós keretben, hiteles képet rajzolva az 1950-es évek, a McCarthy-korszak Amerikájának életéről, a hidegháború légköréről. Doctorow egy csapásra ismert író lett, népszerűségét csak növelte 1975-ös Ragtime című regénye, amelyben az 1910-es évek botrányoktól, utcai harcoktól és a ragtime-tól hangos Amerikáját ábrázolta sajátos írói technikával. A több szálon futó, szerteágazó cselekményben valós és kitalált szereplők sorsát követhetjük nyomon, feltűnik a könyv lapjain Houdini és Henry Ford, emellett koldusszegény bevándorlók és milliomosok, anarchisták és sztrájkoló munkások életébe pillanthatunk be. A Ragtime lüktető, eleven, nagyon érzékletes próza élvezetes stílusban megírva, nem véletlen, hogy szerepelt a 20. század 100 legjobb angol nyelvű regényének listáján. A könyv alapján Milos Forman rendezett nagy sikerű filmet 1981-ben.
Ragtime-ok magyarul
Doctorow későbbi műveinek színhelyéül többnyire szeretett és jól ismert szülővárosát, New Yorkot választotta, ám azt egy interjúban visszautasította, hogy regényeit egy New York-ciklus darabjainak tekintsék. „Azt gondoltam, hogy magáról az életről írok. Képzeletemben azonban, úgy látszik, az élet és New York egy és ugyanaz” – nyilatkozta. Ugyanakkor ő maga családjával a New York-i nyüzsgés helyett a kisvárosi életformát választotta, New Rochelle-ben lakott, ott, ahol a Ragtime is játszódik. Sajátos technikájú, a mesét a tényregénnyel ötvöző történelmi regényeiben szinte kivétel nélkül a jelenkori Amerika gyökereit keresi. Nagy sikert aratott az 1930-as évek Amerikáját megelevenítő Vöcsök-tó (1980), az író bronxi gyermekéveit feldolgozó, 1985-ben megjelent Világkiállítás, amely 1986-ban elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat. A Billy Bathgate, a gengszterinas (1988) megkapta a PEN/Faulkner-díjat, Pulitzer-díjra is jelölték, a regényből Dustin Hoffman, Bruce Willis és Nicole Kidman főszereplésével film is készült.
A Ragtime Göncz Árpád fordításában lett népszerű
Az 1990-es évek óta Doctorow további három regénnyel jelentkezett, de ezekkel nem érte el a korábbi sikereket (A víztároló, 1994; Isten városa, 2000; A nagy menet, 2005). Összességében tíz regénye, két-két elbeszélés- és esszékötete, egy-egy drámája és önéletrajza jelent meg, műveit húsz nyelvre fordították le, s négy regényét is megfilmesítették. Regényeinek többsége magyarul is olvasható.
Az író honlapja itt böngészhető.
MTI