A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Kánikulai meglepetést kaptunk a Kieselbach Galériától, olyan időben, amikor elülnek a babérjaikon a múzeumok, a galériások pedig nyaralnak. Egy magángyűjtő ízlését láthatjuk a falakon, rengeteg jó képet és azt is megtudhatjuk, hogy ez az egyelőre még nem nevesített ember a 2008-ban induló válság idején jelent meg vásárlóként a műtárgypiacon. Hogy 5-6 év alatt meddig jutott, az döbbenetes.
Ha a nevét nem is (állítólag a gyűjteményéről még az idén várható album után lép a nyilvánosság elé), azt a termek végigjárása után tudhatjuk erről az emberről, hogy tényleg egy intim, bensőséges, lélekkel és érzelemmel formált gyűjteményt hozott létre, mint ahogyan a falra applikált ismertető is fogalmaz. Innen tudjuk azt is, hogy a négy tagú család mindösszesen 95 évet számlál, tehát ráadásul fiatalemberről van szó, aki egy Bauhaus-házban lakik. Ennek falain szerepelnek a 3-400 darabos kollekció fontosabb képei. S mivel ez az otthon meg is határozza valahol a gyűjtőkört, nem véletlen, hogy a „nem fecsegő, koncentrált, tömör és feszes ritmusú” kollekció száz évet fog át Aba-Nováktól Bukta Imréig. Nagyon odafigyelve a szentendreiekre, Vajdára és az Európai Iskolára, és persze az Ipartervre. Szembetűnő ugyanakkor Anna Margit, Gedő Ilka és Korniss Dezső mellett a sok naiv festő jelenléte. Olyan elfelejtett emberek, mint a két háború között alkotó Román György és Mokry-Mészáros Dezső, vagy a falu kurváját aprólékosan megfestő Szalmás Béla (1908-1961), és a jobbára enteriörökben utazó Czimra Gyula. Gedő Ilka már egy másik világ, mint ahogy Anna Margitra sem a gyermeki tisztaság a jellemző. És ha már előkerült ez a jelző, felfedezhetjük a gyűjtő két gyermekének, a 2009-es születésű Annának és a 12 éves Beninek is a rajzait, vízfestményét a falakon – Anna Margit és Kondor Béla társaságában.
Süli András képe is látható a titokzatos gyűjtő művei között
És persze itt vannak a nagy nevek, mindjárt a bejárattal szemben Korniss Dezső képe, a Kővágóörsi emlék 1945-ből, ami a kiállítás meghívójára is – részben – felkerült. És ha már bejárat, akkor mindjárt megakadhat az ember szeme egy szép Gyarmathy Tihaméron (a későbbiekben több munkáját is láthatjuk) és egy itt van egy csomagolópapírra készült Vajda-rajz is, a Hegyvonulat hajfonattal. Aztán mindjárt egy erős Barcsay (Fejek, 1961) és két kedves Bálint Endre. Barcsayban amúgy előkelő helyen áll az országban is a gyűjtő, az itt kiállított 20 kisebb méretű olajkép mind kvalitásos alkotás. Ahogy Anna Margittól is rengeteg festménye van, és valamiért Tóth Menyhértet is szereti – utóbbinak kilenc munkája van kirakva. A líraian absztrakt mohácsi múzeumigazgató és rajztanár, Martinszky János (1919 – 1949) egy egész falat kap 12 kisméretű festményének. A kortárs jegyzettek közül pedig szinte mindenkitől van egy-egy munka, de kiemelkedik közülük a három Csernus, különösen az 1996-os Kávéházban, ami a 2007-ben, Párizsban elhunyt festő Hogarth-sorozatának fontos darabja.
Már csak ezért az egy képért is érdemes lenne elvillamosozni a pesti hídfőhöz, de hát ott van még a többi!
Pálffy Lajos
„Őszintén szólva” – Válságban született gyűjtemény
Keiselbach Galéria 2015. 07.22. – 08.22.