Hová menjen a gyerek táborba?
Nyár végén egy gyerektáborba látogatunk el egy 1924-es Magyar Világhíradó segítségével. A zebegényi gyermektelepet a mai Bankszövetséghez hasonló feladatokat ellátó egyesület, a TÉBE tartotta fenn, ahol szegény gyerekek mellett a saját dolgozóik gyerekeit is nyaraltattak.
Ahol nincsenek kéznél a nagyszülők, ott manapság komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy apa és anya a gyermekek nyári szüneti felügyeletét valahogy megszervezze. Különösen most, a nukleáris családok korában jött el a fizetős nyári táborok virágkora. A két világháború között, a többgenerációs családmodell idején ezt a gondot a család életét főállásban szervező édesanyák szépen megoldották, vagy éppen a nagyszülők vették le a dolgozó nők válláról. De akkor is voltak táborok, a Magyar Világhíradó egyik, 1924 szeptemberi adásából meg is ismerhetünk egyet.
Zebegény már ez első világháború előtt divatos üdülő- és kirándulóhelye volt a fővárosiaknak. Sorra épültek itt a pompás nyaralók (Maróti-villa, Dőry-kastély), amikbe nyaranta hetekre, hónapokra ki is költöztek a tulajdonosok, elmenekülve a főváros porától, zajától. De nem csak művészek és gazdag üzletemberek építkeztek itt, hanem társadalmi szervezetek, egyesületek is ingatlanokat szereztek Zebegényben. A millenniumi kiállítás dohányjövedéki pavilonját újra felállítva jött létre például a Ferenc József Gyermektelep, amit később a TÉBE, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete tartott fenn. A mai Bankszövetséghez hasonló feladatokat ellátó egyesület (mindenkori elnöke a felsőház tagja volt) számos szociális és karitatív projektet vitt, például karácsonykor ők látták vendégül a tőzsde épületében a főváros szegény gyermekeit, alkalmanként akár háromezret is. De ez esetben valószínűleg a banki dolgozók csemetéit láthatjuk a zebegényi hegyoldal kéttornyú villájában.
Ami a mai napig ott áll a településen, jelenleg 99 évre bérbe van adva egy magánvállalkozásnak. A könnyűszerkezetes épületben a különféle táborok mellett tüdőszanatórium is működött, remek kilátással a Dunára és a pilismaróti homokos strandra. A felvétel pedig arról tanúskodik, hogy 1924 nyarán (is) nagy lehetett itt a vidámság, a filmen szereplő gyerekek jóltápláltnak tűnnek és öltözetük is a középosztályra utal. A bemutatott tornagyakorlatok is arra engednek következtetni, hogy nem a főváros szegényebb negyedeiből verbuválódott a gyermekhad. A nyúlfarknyi anyag elején valószínűleg a tábor vezetője érkezik a hegyoldalon felfelé gyalogolva. Őt várja fehér zsebkendőket lobogtatva a gyermeksereg. Többségük 10-12 évesnek tűnik, talán csak a tornázó, élőképeket bemutató, kézen járó fiúk idősebbek valamivel.
PL