a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Bolygó, isteni hírnök és autókereskedelmi monopólium
Egyre kevesebben tudják, hogy Merkur a szocialista Magyarországon nem
csak a Naphoz legközelebbi bolygó, vagy a római isten volt, hanem az autókereskedelmet monopolizáló, előjegyzési rendszert működtető
céget is így hívták egykoron.Persze, nem mindig volt ez így, 1926 és 1929 között például ötven amerikai márkának volt magyarországi képviselete, és akkor még nem beszéltünk az itt árult német, a francia, az angol és az olasz autókról. A részleteket a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) kiállításán tudhatja meg az érdeklődő.
Az biztos, hogy az első motorbicikli és automobil 1896-ban, államiságunk ezeréves fennállásának évében jelent meg az ország poros útjain, pontosabban az ünnepre megszépített fővárosban. A lendület pedig fantasztikus volt, 1901-ben, a városligeti egykori Iparcsarnokban már meg is szervezték az első autókiállítást, 1905-ben pedig az élelmes osztrák, Arnold Spitz lerakatot nyitott a Lehel úton. Azt is tudjuk, hogy az első autót, valószínűleg egy Benzet, Törley József pezsgőgyáros vásárolta és a fővárosi városatyák nem sokkal ezután roppant bölcsen meg is állapították, hogy nem az automobiloknak, hanem a sofőröknek kell inkább engedély, mert végül is arra megy ez a furcsa jószág, amerre kormányozzák. És azon az első kiállításon már ott voltak a magyar beszállítók is, mások mellett Bárdi József a Magyar Ruggyantagyárból, aki lámpákat kínált az új csodákhoz. Csermely Károly (1884-1976) az Első Magyar Biztosító Társaság alkalmazottja pedig kapott az alkalmon, és az Oldsmobile képviselője lett. Az amerikai autógyártó 20 kocsit küldött vidéki ügynökeinek, Csermely ezeket az embereket tanította meg vezetni, és mivel értett hozzá, az autókat is ő szervizelte.
Minderről a múzeum fedett belső udvarán elhelyezett tablókon olvashatunk, amelyek végigkövetik a magyar autókereskedelem történetét. Amely töretlenül fejlődött egészen a második világháborúig, amikor is megtört a lendület. A kereskedők egy része már korábban, a zsidótörvények miatt nem folytathatta a munkát, a front közeledtével pedig a személykocsikat is rekvirálták, majd pedig roncs vagy hadizsákmány lett jórészükből. Pedig az utolsó békeévben, 1938-ban 19 ezer személy- és 3800 teherautó futott az országban. Az 1947-es adatok szerint az előbbiek száma közel harmadára csökkent, teherautókhoz pedig az amerikaiak segítettek bennünket úgy, hogy 15 millió dolláros kölcsönnel nekünk adták a háború után feleslegessé vált járműveiket. Az 1949 évi 20 tc. után pedig megjelent az autók központi elosztása is, aztán a 60-as években meg jött az a bizonyos Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat. És ki gondolná, hogy „áldásos” működése alatt a „Kispolszkiból”, tehát a Fiat 126p-ből adott el a legtöbbet, pontosan 3 318 624 darabot. E 594 köbcentis járgány után a román Dácia következett a sorban a maga 40 ezer híján kétmilliós darabszámával. Persze ezeket az országba érve újra össze kellett rakni, mert különben darabokra estek volna, de hát valami ilyesmi volt a magyar szocializmus is. Ahol a 60-as évek végén már 30 ezer autó és 250 ezer motor robogott az utakon. Ez utóbbiakat pedig korlátlanul lehetett vásárolni, míg az autóknál maradt az előjegyzéses rendszer egészen a rendszerváltásig.
Egy régi Trabant mellett a magyar gyártású motorok közül most az MKVM-ben is látható egy 1961-es, Csepelen gyártott Panni robogó, egy ugyanebben az évben Egerben összeszerelt Berva moped, és az utak egykori királya, egy 1955 és 1966 között gyártott Danuvia DV 125-ös is. Megtudhatjuk azt is, hogy a kezdeti időkben a benzint a vegyesboltok árulták bádogkannában, 1924-ben pedig a Fővárosi Autóüzem Rt.-nek a Szabadság és a Boráros téren nyíltak kútjai, ahol már Csepelen finomított Shell-benzint lehetett itt pumpálni a tankokba.
Pálffy Lajos
A Meseautótól a Merkurig – A hazai gépjármű-kereskedelem története
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
2015.06.04 – 2015.09.27.