a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

72 évig ő volt az állam

napkiraly_lead300 éve, 1715. szeptember 1-jén halt meg XIV. Lajos francia király, a korabeli Európa leghatalmasabb uralkodója, akit már kortársai is Napkirályként emlegettek. 72 évig uralkodott.

XIII. Lajos és Ausztriai Anna fia 1638. szeptember 5-én született. Apja halála után, ötévesen került a trónra, az országot nagykorúságáig anyja és Mazarin bíboros irányította kemény kézzel. Az ő központosítási törekvéseik ellen tört ki a Fronde-lázadás, amelyek miatt a kis Lajosnak kétszer is menekülnie kellett a fővárosból, fagyoskodott és éhezett – ezt soha nem bocsátotta meg Párizsnak és népének. Nagykorúságának elérésekor, 1654-ben megkoronázták, de az államügyeket csak 1661-ben, Mazarin bíboros halála után vette át. A legenda szerint még aznap lovaglópálcával jelent meg a parlament ülésén, és kijelentette: „Az állam én vagyok!” Az anekdota hitelességét cáfolták ugyan, de az bizonyos, hogy ettől kezdve senkinek sem hagyott beleszólást a kormányzásba. Minisztereit személyesen ellenőrizte, kénye-kedve szerint cserélgette őket. Az igazságszolgáltatást megreformálta, tehetséges minisztere, Colbert gazdaságpolitikája csökkentette az állami deficitet. A bevételek azt is lehetővé tették, hogy Lajos megbékítse a Fronde idején oly sok bajt okozó nemesség hangadóit. Kegydíjakkal az udvarba csábította őket, hogy politika helyett fényűző mulatságokban töltsék kedvüket.

napkiraly
XIV. Lajos, Lebrun festménye, 1661 (forrás: Wikipedia)
   
1667-ben kezdett bele a hadakozásba, amely uralkodásának hátralevő fél évszázadában nem is maradt abba. Spanyol Németalföld megtámadása után megszerezte a mai Belgiumot, 1678-ban Flandriát, a svájci határ melletti Franche-Comtét (az egykori burgund szabadgrófság területét) és Lotaringiát: hatalma tetőpontjára érkezett. Élete legnagyobb hibáját 1685-ben követte el: a bigottan katolikus király visszavonta a protestánsoknak szabad vallásgyakorlatot biztosító nantes-i ediktumot. Lépése következményeként az újra üldözött hugenották közül sokan kivándoroltak, ezzel a király elvesztette legképzettebb és legszorgosabb alattvalóit, ráadásul a protestáns hatalmakat is magára haragította. 1688-tól Angliával, Hollandiával és a Német-Római Birodalommal háborúzott, az 1701-ben kitört, 1714-ig tartó spanyol örökösödési háborúban pedig már egész Európával szembekerült. A hosszú és váltakozó sikerrel folyt hadakozás végén a legyengült és kivérzett Franciaország csak félsikert könyvelhetett el: a spanyol trónra Lajos unokája, V. Fülöp ülhetett, de a békeszerződés kizárta a két korona egyesítését, és Spanyolországnak le kellett mondania itáliai és németalföldi birtokairól. XIV. Lajos nem sokkal élte túl a háború végét, 1715. szeptember 1-jén halt meg, a hír hallatán a párizsi nép örömünnepet ült. A trónon hetvenkét évet töltött el, túlélte fiát és unokáit, utóda dédunokája, XV. Lajos lett.

versailles
Pierre-Denis Martin festménye a versailles-i kastélyról 1722-ből

A Napkirály bőkezűen támogatta a művészeteket, az adópréssel kisajtolt csillagászati összegeket fényűző kastélyokra, mindenekelőtt Versailles-ra költötte. A lenyűgöző palotaegyüttes már két évtizede épült, amikor 1682-ben ide helyezte udvarát, de soha nem látta készen, mert újabb és újabb ötletekkel állt elő, és a munkálatok még halálakor is javában folytak. Életét az általa kidolgozott etikett határozta meg, amelyben ő játszotta a példaképül választott Nap szerepét, s napjának minden, még legintimebb pillanata is a nyilvánosság előtt zajlott. A tisztálkodást azért nem vitte túlzásba: reggelente egy nedves kendőbe törölte arcát és kezét – azaz a Napkirály fürdött a pénzben és a hódolatban, csak a vízben nem. Délben mindig az udvar színe előtt, de egyedül ebédelt: a trónon töltött hét évtized alatt egyszer tett kivételt, akkor a drámaíró Moliére is helyet foglalhatott asztalánál.

napkiraly
Vacsora Moliére-rel (forrás: Louvre, Europeana)

Az alacsony termetű Lajos 26 centiméter magas cipőt és – állítólagos kopaszságának leplezésére – parókát viselt, ezzel is divatot teremtve. Felesége Ausztriai Mária Terézia volt, de számtalan udvarhölggyel volt futó viszonya, emellett állandó szeretőket is tartott. Közülük Madame de Maintenonnal több mint három évtizedig élt együtt, sőt felesége halála után morganatikus házasságot is kötöttek. (A morganatikus házasságban született gyermekek törvényesnek számítanak, de sem őket, sem anyjukat nem illetik meg a férj előjogai.)

napkiraly_bernini
Bernini: XIV. Lajos lovasszobra Versailles-ban (forrás: Wikipédia)

XIV. Lajos kiterjesztette Franciaország határait, felvirágoztatta a gazdaságot, pártolta a művészeteket, alatta kezdődött a francia gyarmatosítás. Ugyanakkor fikarcnyit sem törődött népének jólétével, költséges háborúi hosszú távon hanyatláshoz és a monarchia bukásához vezettek. Az utókor emlékezetében mégis a Napkirályként, az abszolút monarchia jelképeként maradt meg.

mti

• Publikálva: 2015.09.01. 13:01 • Címke: történelem, évforduló