Milliós népirtás puskalövés nélkül
Hiába keressük a világhálón az örmény népirtás filmes dokumentumait. A
Nagy Háború alatt zajló genocídiumról az EFG oldalán sem tettek
elérhetővé felvételeket. Örményeket egy majdnem két perces tudósításon
egyedül a francia filmarchívum, a CNC oldalán találunk 1919-ből. Mikor
is Párizs utcáin gyülekeznek és vonulnak fel a háborút megjárt, a
szövetségesek oldalán harcoló örmény önkéntesek. Esett az eső 1919.
szeptember 30-án, kevesen voltak kíváncsiak rájuk.A franciákkal együtt élő örmények számát a napjainkban 800 ezerre teszik, igaz, ezek döntő többsége közvetlenül a háború után menekült az országba. Mint ahogyan a másfél milliós amerikai örmény jelenlét is jobbára ekkor alakult ki. A jelenleg hárommilliós Örményország mellett 5-6 millióan élnek diaszpórában a világon, amibe kétségtelenül a fogyó félhold, a hanyatló Oszmán Birodalom és az új, köztársasági Törökország kényszerítette őket. Az ellentétnek történelmi hagyománya van, a birodalom területén polgári foglalkozásokat űző és a muzulmán lakosságnál gazdagabb keresztény örmények (301-től volt államvallás az akkor 200 éve létező önálló államukban a kereszténység) bűnbak lett az egykori nagy és erős birodalom hanyatlásáért, és természetesen a háború első időszakában bekövetkező vereségekért is. Az örmények elleni politikai törekvések éppen tehetősségük, gazdasági pozícióik miatt a szegény lakosság körében is támogatásra találtak, így indulhatott meg 1915 februárjában a vezető értelmiség kivégzésével a genocídium. A férfiak többnyire kényszermunkában, az erre alkalmatlanok pedig halálmenetekben pusztultak el. Járványok, éhség, szomjúság és rablók végeztek velük, miközben a terméketlen sivatagban kijelölt táborok felé vonszolták magukat. 1916 októberéig, az akció végéig a birodalom 2,5 millió örmény lakosából 1,5 millió halt így meg és persze több százezren menekültek el.
A képre kattintva juthat el a filmhez
Közülük, és a már korábban Franciaországban letelepülők közül kerülhettek ki azok az önkéntesek, aki a szövetségesek mellett részt vettek a háborúban. A képek tanúsága szerint jó, ha kétszázadnyi erőt tettek ki, de ezzel is jelezték hovatartozásukat. Az események természetesen nem maradtak titokban, már 1919-től megindult a felelősségre vonás, mely során török politikusokat, katonatiszteket és végrehajtókat is kivégeztek. Hogy aztán az 1920-tól a bolsevikok uralta Oroszországhoz kerülő örmények sem jártak jobban, azt jól jelzi, hogy Sztálin alatt 300 ezret semmisítettek meg közülük. Sőt, még a Szovjetunió agóniájának idején is pogromokat rendeztek itt a KGB hátterével az azeriek. A francia kolónia viszont békésen fejlődhetett, miniszterelnököt (Charles Balladur) és minisztereket adva az országnak.
Pálffy Lajos