Az Erzsébet királyné a hullámsírban
Nincs is jobb elfoglaltság, mint kényelmes hajóra szállván leutazni az Al-Dunára, történelmi vidékeken járni-kelni, régi magyar emlékeket nézegetni. 1934 nyarán, a gazdasági válság után ez a lehetőség adott volt a magyar utazóközönségnek. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. ugyanis kirándulóhajót épített az Erzsébet királyné gőzösből, ami a második világháború alatt aztán Apatin felé tartva aknára futott és a part közelében elsüllyedt. A Magyar Világhíradó felvételein viszont még vidáman szeli a habokat.
A MaNDA által szerkesztett 100 híres szócikkében a legszerencsétlenebb magyar gőzhajó névvel illetik az Erzsébet királynét, ami még névadója életében, 1896-ban elkészült az újpesti hajógyárban. A kétkéményes, elegáns vonalú, lapátkerekes vízi jármű 1912-ben szabotázs következtében az Al-Dunán leégett. A MAHART elődje, az MFTR (Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt.) újjáépítette a hajót, de még munkába sem állhatott, mikor a Nagy Háború kitörése után nem sokkal a szerbek tüzérsége ismét a hullámsírba küldte. Ahonnan 1917-ben emelték ki, viszont a háború után sok hajónkkal ellentétben megmaradt magyar tulajdonban. 1923-ban az óbudai hajógyárban teljesen átépítették, termes hajó lett, tehát a kabinok mellett nagy, egylégterű helyiségeket alakítottak ki rajta az utasok számára. Így utazhatott 1938-ban vele a Fekete tengerig az az 1500 zsidó, aki Szlovákiából, pontosabban Pozsonyból indult el Palesztinába. És így tudott besszarábiai német családokat szállítani a Harmadik Birodalomba. A második világháború alatt a magyar főváros és Apatin között közlekedett menetrend szerint, amikor 1944. április 15-én, szombaton este 6 és 7 óra között Kisapostag határában egy mágneses akna lerobbantotta a farát. A fedélzetén 840-en tartózkodtak, sokan a kiürítési rendeletek miatt összes cókmókjukkal utaztak, emberéletben mégsem esett kár, ami köszönhető a kapitány, Hentz Ferenc lélekjelenlétének is. Aki a robbanás után a partra kormányozta a hajót, így az csak annyira süllyedt el, hogy kéményei, kormányállása és a korlátok is kilógtak a vízből.
A robbanásban harmincan sérültek meg, és még ez évben sikerült is a hajót ismét kiemelni, és harmadszor is újjá építeni. A következő katasztrófa 1945 tavaszán az ausztriai Kremsnél érte, ahol bombatámadás következtében pillanatok alatt elsüllyedt. Ebből a hullámsírból még ez évben az oroszok emelik ki, akik aztán jóvátétel címén magukkal is viszik a Szovjetunióba.
De mint láthatjuk, 1934 júniusában még büszkén szeli a habokat, a kamera megmutatja a kéményét, a hajóharangot, a kapitányt és a napozófedélzetet, sőt a vászonból kialakított zuhanyfülkéket is. És Belgrád híres hídját is távolról, de a várat már nem. Sajnos nem közelítették meg a Kazán-szorosban lévő Széchenyi-emléktáblát sem, ami 1971-től, Vaskapu beüzemelésétől került fokozatosan a víz alá, 30-40 méteres mélységbe. A művészien felképezett anyag ma is megállná a helyét a televíziókban.
Pálffy Lajos