a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Író, varázslatos iskolabusszal

kesey_lead1935. szeptember 17-én született Ken Kesey, a filmen is nagy sikert aratott Száll a kakukk fészkére című regény szerzője.

A Colorado állambeli La Juntában született, de Oregon államban nőtt fel, ahol szülei jól menő tejgazdaságot működtettek. A középiskolában minden csínyre kész, problémás gyerek volt: bűvésztrükkökkel és hasbeszéléssel szórakoztatta társait, a tankönyvek helyett inkább a csillagokat tanulmányozta, kiválóan bokszolt, birkózott és az amerikai futballban is jeleskedett. A középiskola elvégzése után az Oregoni Egyetemen tanult tovább, ahol a helyi színjátszókörben is megcsillogtatta tehetségét. Itt tapasztalta meg az írás örömét, és ettől kezdve novellákban rögzítette napi élményeit, megfigyeléseit. Egy ösztöndíj jóvoltából a Stanford Egyetemen írásművészeti órákat látogatott. 1956-ban megnősült, három gyereke született, de volt egy negyedik gyereke is, egy alkalmi kapcsolatból.

szall_a_kakukk
   
Huszonöt éves volt, amikor egy diáktársa sajátos pénzkereseti lehetőségre hívta fel a figyelmét: a kaliforniai Palo Alto egyik veteránkórházába önkénteseket kerestek narkotikumokkal végzett kísérletekhez, amelyeket a kormány finanszírozott. Kedélyesen csak ennyit jegyzett meg: „Na, ilyenkor kezdi el az ember azt érezni, hogy Isten létezik. Amikor a CIA elkezd drogot osztani neked.” A kísérletek befejeztével a kórház elmeosztályán vállalt betegfelvigyázói munkát, itt szerzett tapasztalataiból, élményeiből született meg 1962-ben világhírűvé vált regénye, a Száll a kakukk fészkére. A könyv nem várt sikert aratott mind az olvasók, mind a kritikusok körében, akik a hatvanas évek Amerikájában uralkodó kiúttalanság és otthontalanság érzésének lenyomatát látták benne. A regényből Dale Wasserman átiratában hamarosan színdarab is készült, amelynek jogait a színpadi előadás főszerepét alakító Kirk Douglas vásárolta meg. Amikor a filmstúdiók is érdeklődni kezdtek a mű iránt, Douglas a fiának, Michael Douglasnek adta át a jogokat, aki egy Amerikában addig kevéssé ismert csehszlovák emigráns filmesre, Milos Formanra bízta a rendezést. McMurphy szerepére előbb Marlon Brandót, majd Gene Hackmant próbálták megnyerni, de ők nem vállalták, így került a képbe az ördögi mosolyú Jack Nicholson. A film 1975-ben készült el, a következő Oscar-gálán öt szobrot kapott, és a nézők milliói körében osztatlan sikert aratott. Érdekes módon az író ki nem állhatta a filmet, nem szerette Jack Nicholsont, és az indián Bromden (Serteperte Főnök) alakját is kifogásolta.

Keseyt a váratlan siker és népszerűség nem vakította el. Megírta az Olykor egy nagy ötlet című családregényét, amelyből Paul Newman rendezésében és főszereplésével film is készült, majd gyakorlatilag eltűnt az irodalmi életből. Barátaival együtt megvásárolt egy kiszolgált iskolabuszt, elképesztő színekkel átfestették, és rámázolták a Further nevet. Keresztül-kasul beutazták vele Amerikát, és afféle „drog-happeningeket” tartottak útközben Merry Pranksters (Vidám csínytevők) néven, miközben maguk is bőven fogyasztottak a különböző tudatmódosítókból. Sofőrjük a Kerouac-regényekből ismert botrányhős, a költő Allen Ginsberg alkalmi szeretője, Neal Cassady volt, a zenei hátteret pedig a Grateful Dead együttes szolgáltatta. Az írót 1965-ben kábítószer-birtoklásért letartóztatták, de saját öngyilkosságát megrendezve Mexikóba szökött. Nyolc hónap bujkálás után lóháton tért vissza hazájába, ahol öt hónap börtön várt rá. 1967. novemberi szabadulását követően a vándoréletet elunva családjával egy oregoni farmon telepedett le, ahol végül apja mesterségét folytatva tejgazdaságot üzemeltetett. Számos újságcikket írt, született néhány könyve is, de ezek színvonala meg sem közelítette az első regényét.   

Az írót mélységesen lesújtotta, hogy húszéves fia 1984-ben autóbalesetben meghalt. 1990-ben meghívták az Oregoni Egyetemre írást tanítani, de cukorbetegség kínozta, és májproblémái is voltak. A Grateful Dead koncertjeinek rendszeres fellépője volt, egy általa írott darabbal turnézott a Merry Panksters megmaradt tagjaival, happeningeken próbálta a hatvanas évek szellemét felidézni. Ken Kesey 66 évesen, 2001. november 10-én bekövetkezett halálát májrák okozta. Magyarul még a Hajósének és az Olykor egy nagy ötlet című regényei jelentek meg, Kakukkfészek címmel pedig több színház is műsorára tűzte legismertebb regényének színpadi változatát.

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.09.16. 13:54 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia