a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Bokáig pezsgőben – Réz Pállal
Réz Pál Bokáig pezsgőben című „hangos memoárjának” kiadásával folytatja a Magvető az 1970-es és 1980-as években kultikus szerepet kivívó Tények és Tanúk sorozatot.
A héten megjelenő kötetben Réz Pál és Parti Nagy Lajos 23 évvel ezelőtt készült rádióbeszélgetésének aktualizált, kiegészített és szerkesztett változata olvasható. A kötethez tekintélyes jegyzetanyag készült, így kézikönyvként is használható.
Az idén 85 éves Réz Pál 1952-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként, majd 25 éven át a Holmi folyóirat főszerkesztőjeként nem csupán tanúja, hanem aktív alakítója is volt a magyar irodalom nagy korszakának. Bár munkásságát a könyveket olvasó közönség is kevésbé ismerheti, irodalomszervezői tevékenysége megkerülhetetlen jelentőségű. „Réz Pál nélkül másként alakult volna a 20. század második felének magyar irodalma” – tette hozzá Nyáry Krisztián, a kiadó igazgatója.
A szeptember 26-án megjelenő interjúkötetben Réz Pál mesél az irodalmi élet számos fontos szereplőjéről, többek között Szabó Lőrinctől kezdve Illyés Gyulán és Tamási Áronon át egészen Csurka Istvánig és Petri Györgyig. „Nagyon jó stílusban előadott, szórakoztató, ugyanakkor forrásértékkel bíró mű” – jellemezte a fényképekkel illusztrált kötetet Nyáry Krisztián.
Audio részlet az eredeti rádióinterjúból
A Bokáig pezsgőben első darabja lesz az újrainduló Tények és Tanúk sorozatnak, amelyet eredetileg az 1970-es és 1980-as években adott ki nagy sikerrel a Magvető. A sorozat erőssége a korszak sablonos történelemoktatásán messze túlmutató, a közelmúlt történetének mindig új oldalát megvilágító, szubjektív memoárkötetek, naplók és visszaemlékezések megjelentetése volt.
A Tények és Tanúk darabjaként adta ki a Magvető például Kádár Gyula, az egykori vezérkari tiszt A Ludovikától Sopronkőhidáig vagy Marosán György Tüzes kemence című emlékiratát, de Táncsics Mihály Életpályám című kötete és Schifferné Szakasits Klára a második világháború éveiről szóló írása, a Magamról és másokról című könyve is a sorozat keretében jelent meg.
A sorozat következő részeként még idén novemberben kezükbe vehetik az olvasók az Egy év története naplójegyzetekben című kötetet, amely Zimándi Pius István premontrei kanonok, neves tanár és irodalomtörténész 1944 márciusától 1945 márciusáig írt naplóját tartalmazza. A Budapest történetének legsötétebb évét a rendkívül érzékenyen figyelő szerzetes szemszögéből nyomon követő, komoly forrásértékű és mindezidáig kiadatlan kötethez Ungváry Krisztián történész ír előszót – mondta el Nyáry Krisztián. A Magvető 2016-tól kezdve évente további négy kötet kiadását tervezi a Tények és Tanúk új folyamában.
MTI