Forrai Ferenc Formavárosa

Izgalmas és összetéveszthetetlen kiállításokkal jelentkezik évről évre Forrai Ferenc a Design Hét keretében. Korábbi kiállításai alapján már kialakult egy látogatói csoport, amely várja az új attrakciót, hiszen megszerette Forrai látásmódját, s a módszerét, amellyel életre hajtogatja a papírt.

Persze minden kiállításra igaz, hogy az egymás mellé rendezett képek együtt történetet alkotnak, olyan összefüggésekre világíthatnak rá, amelyek a kurátor összeállítása nélkül rejtve maradnának. Forrainál ez halmozottan van így, hiszen képre komponált, gyakran írógéppel gépelt irodalmi idézetekből hoz létre teret a látogatója körül, a híres – vagy épp meglehetősen ismeretlen, de egy téma szempontjából érdekes szövegek – pedig megőriznek valamit szöveg-jellegükből, de vizuális alkotásokká is válnak. A képek esztétikai élménye és az olvasás befogadói élménye együtt hat a térbeli könyvvé alakított kiállítóteremben.

Új tárlatát szeptember 26-án, 19 órakor nyitja meg a budapesti Király utcában, a Central Passage terében, a Gödör Klub felett. Október 4-ig lesz látható 12 és 20 óra között. Most a grafikus engedélyével előzetesen közöljük a kiállítás bevezető tablóját, amely e sorok írójának munkája.

forrás: Forrai Ferenc weboldala

„Az otthon egy hely, ahol nem kell alakoskodni. Elég, ha hozzuk a formánk. Épp a mi alakzatunk kell a kirakósba. Nem lógunk ki belőle, de hiány sem ásítozik mellettünk. Mert szeretetteli teljességgel töltjük be a rendelkezésünkre álló teret.

Forrai Ferenc, mint magánember, Szekszárdon van otthon – Babits és a bor városában – és Buda girbegurba utcácskáin, ahol kerékpárján egyensúlyozza hazafelé a műveit rejtő mappáit. De van egy harmadik – legelső sorba kívánkozó – otthona is, amely az ő sajátos világában a minden egész dolgok láthatóvá alakított összeillesztése: a szépirodalom. Immár harmadik Design Hét kiállításával bizonyítja ezt.

2013-as, Betűképek című tárlatának tipografikai kompozíciói az anyaggal és eljárásokkal való kísérletezés eredményei voltak, s mindenekelőtt olyan művek, amelyek a huszadik századi író legfontosabb eszköze, az írógép előtt tisztelegtek. A megszemélyesített masina pedig az egész alkotófolyamat szimbólumaként trónolt a kiállítótér közepén.

forrás: Forrai Ferenc weboldala

2014-ben A vonal alatt címmel rendezett kiállítása ismét irodalmi szövegeket fűzött össze, s az út gondolata köré csoportosuló művek a géppapír síkvidékéről kiemelkedő magaslatok felé mutattak.

Útvonalaik térképpé szerveződtek, s azóta csak egyre aprólékosabb, teljesebb és gyönyörűbb e szellemi kartográfus munkája. Mert Forrai mester számára térkép is e táj. De több is annál: ismeri az egyezményes jelek, a kereszteződések és koordináták mögött rejtőző történeteket.

Most az otthon költői képeiből formál képi költészetet, hálója – e valós hipertext - a hazai lét szövegeiből szövődik. S mivel ő maga is otthon érzi magát, nem kötik kényszerű szabályok, de önként és kellemesen követheti a hagyományt, amelyben nevelődött. Ez a hagyomány Kassák Lajosé, vele egy nyelvet beszélnek, hasonlóan látják a világot. 

forrás: Forrai Ferenc weboldala

S az avantgárd rombolva építő, építve győzedelmeskedő bátorságával nyúl irodalmi művekhez: hajtogat, jelöl, színez és szerkeszt. Absztrakt vidékein, kubista lakásaiban, geometrikus lakónegyedeiben érzelmes síkidomok sóhajtoznak, elvágyódó háromszögek csavarognak tervezett véletlenszerűséggel.

A hon egén élénk alapszínek ragyognak, míg a rendszerető párhuzamosok és a céltudatos egyenesek munkába igyekeznek. Az ismert világ édessége illatozik a reggeliző sokszögek kávéjából, míg az átmulatott éjszaka után a Formaváros macskaköves útjain baktató téglalap hazatalál a szépirodalomhoz.

Hozzuk a formánk: fedezzük fel a magunkét, a mi tulajdon nyomunkat a városban, amely a mi meséinket is őrzi egy rejtett szegletében.”

Képes Gábor

• Publikálva: 2015.09.25. 13:10 • Címke: kiállítás