A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Persze minden kiállításra igaz, hogy az egymás mellé rendezett képek együtt történetet alkotnak, olyan összefüggésekre világíthatnak rá, amelyek a kurátor összeállítása nélkül rejtve maradnának. Forrainál ez halmozottan van így, hiszen képre komponált, gyakran írógéppel gépelt irodalmi idézetekből hoz létre teret a látogatója körül, a híres – vagy épp meglehetősen ismeretlen, de egy téma szempontjából érdekes szövegek – pedig megőriznek valamit szöveg-jellegükből, de vizuális alkotásokká is válnak. A képek esztétikai élménye és az olvasás befogadói élménye együtt hat a térbeli könyvvé alakított kiállítóteremben.
Új tárlatát szeptember 26-án, 19 órakor nyitja meg a budapesti Király utcában, a Central Passage terében, a Gödör Klub felett. Október 4-ig lesz látható 12 és 20 óra között. Most a grafikus engedélyével előzetesen közöljük a kiállítás bevezető tablóját, amely e sorok írójának munkája.
forrás: Forrai Ferenc weboldala
„Az otthon egy hely, ahol nem kell alakoskodni. Elég, ha hozzuk a formánk. Épp a mi alakzatunk kell a kirakósba. Nem lógunk ki belőle, de hiány sem ásítozik mellettünk. Mert szeretetteli teljességgel töltjük be a rendelkezésünkre álló teret.
Forrai Ferenc, mint magánember, Szekszárdon van otthon – Babits és a bor városában – és Buda girbegurba utcácskáin, ahol kerékpárján egyensúlyozza hazafelé a műveit rejtő mappáit. De van egy harmadik – legelső sorba kívánkozó – otthona is, amely az ő sajátos világában a minden egész dolgok láthatóvá alakított összeillesztése: a szépirodalom. Immár harmadik Design Hét kiállításával bizonyítja ezt.
2013-as, Betűképek című tárlatának tipografikai kompozíciói az anyaggal és eljárásokkal való kísérletezés eredményei voltak, s mindenekelőtt olyan művek, amelyek a huszadik századi író legfontosabb eszköze, az írógép előtt tisztelegtek. A megszemélyesített masina pedig az egész alkotófolyamat szimbólumaként trónolt a kiállítótér közepén.
forrás: Forrai Ferenc weboldala
2014-ben A vonal alatt címmel rendezett kiállítása ismét irodalmi szövegeket fűzött össze, s az út gondolata köré csoportosuló művek a géppapír síkvidékéről kiemelkedő magaslatok felé mutattak.
Útvonalaik térképpé szerveződtek, s azóta csak egyre aprólékosabb, teljesebb és gyönyörűbb e szellemi kartográfus munkája. Mert Forrai mester számára térkép is e táj. De több is annál: ismeri az egyezményes jelek, a kereszteződések és koordináták mögött rejtőző történeteket.
Most az otthon költői képeiből formál képi költészetet, hálója – e valós hipertext - a hazai lét szövegeiből szövődik. S mivel ő maga is otthon érzi magát, nem kötik kényszerű szabályok, de önként és kellemesen követheti a hagyományt, amelyben nevelődött. Ez a hagyomány Kassák Lajosé, vele egy nyelvet beszélnek, hasonlóan látják a világot.
forrás: Forrai Ferenc weboldala
S az avantgárd rombolva építő, építve győzedelmeskedő bátorságával nyúl irodalmi művekhez: hajtogat, jelöl, színez és szerkeszt. Absztrakt vidékein, kubista lakásaiban, geometrikus lakónegyedeiben érzelmes síkidomok sóhajtoznak, elvágyódó háromszögek csavarognak tervezett véletlenszerűséggel.
A hon egén élénk alapszínek ragyognak, míg a rendszerető párhuzamosok és a céltudatos egyenesek munkába igyekeznek. Az ismert világ édessége illatozik a reggeliző sokszögek kávéjából, míg az átmulatott éjszaka után a Formaváros macskaköves útjain baktató téglalap hazatalál a szépirodalomhoz.
Hozzuk a formánk: fedezzük fel a magunkét, a mi tulajdon nyomunkat a városban, amely a mi meséinket is őrzi egy rejtett szegletében.”
Képes Gábor