a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Fényes ember még fényesebb palotája
Még az is lehet, hogy a 225 éve halott Esterházy (Fényes) Miklós Bécsnek, a Habsburgoknak kívánta megmutatni, hogy mire is képes egy magyar főúr, azzal, hogy felépítette híres kastélyát, a „magyar Versaliát”.
Hogy aztán e pompás mű halála után gyorsan leromoljon, s majd többször is újjászülessen. Esterházy (I.) Miklós József grófnak és egy felvidéki váracska mellett a szúnyogos süttöri vadászkastély urának született, aztán szerencsével és saját erejéből a korabeli Európa egyik legismertebb és leghatalmasabb ura lett. Fertődi kastélyáról Klösz György is készített képeket.
Fertőd, Esterházy-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.009)
Ez a bizonyos szerencse a rátermettség és a józan tervezés mellett a család felmenőire is igaz volt, és még az elején, a vagyon megalapozásánál a jól megválasztott feleségekben mutatkozott meg leginkább. Fényes Miklós nagyapja, aki végakaratában egymillió holdas birtokról rendelkezett, saját unokatestvérét, majd pedig a dúsgazdag Thököly Évát vette el feleségül. Tanulva az apjától, aki szintén két tehetős családból származó özvegyet (Dersffy Orsolyát, aki a felső-magyarországi főkapitány, Mágochy Ferenc felesége volt, és Thurzó Imre nejét, Nyáry Krisztinát) választott arául magának. Az ifjú éveit tanulmányokkal és utazgatással töltő gróf is egy birodalmi grófkisasszonnyal kelt egybe 23 évesen, majd az 1720-ban épült szúnyogos kastélyba költöztek. Előmenetele érdekében Miklós gróf itt szánta el magát 1741-ben a katonai pályára, ahol a család többi tagjához hasonlóan páratlanul fényes karriert futott be. Ami nem is volt nehéz, hiszen harcolhatott a sziléziai, majd a hétéves, később pedig a bajor örökösödési háborúkban is. 1747-ben már tábornok, az 1757-es kolíni csatában az ő vitézsége és manőverei állítják meg Nagy Frigyest, aki Prága elfoglalása után azonnal Bécs felé indult volna. Meg is kapja ezért a Mária Terézia-rend lovagi fokozatát, majd pedig két évvel később egy másik hőstettért a parancsnoki fokozatot is. 1763-ban pedig az Aranygyapjas rendet kapja meg, és persze a korban szokásos címek is (kimagaslik közülük a testőrkapitányi, amit 1764-től 1787-ig viselt) odakerülnek neve mellé. A hercegit, amit ekkortájt a család elsőszülött férfiúja viselhet, bátyjától örökli meg annak tetemes vagyonával, többek között Kismartonnal együtt. Ahová Miklós feleségével mindjárt be is költözik, és megteszi Joseph Haydnt udvari zenekarának vezetőjévé.
Fertőd, Esterházy-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.008)
Aztán talán a süttöri szép napok emlékére eldönti, hogy pompás kastélyt emel itt, az erre teljesen alkalmatlan mocsaras földön. 11 millió aranyforintból 1766-ra készülnek el a munka javával, de az építkezések, bővítések a haláláig folyamatosan zajlanak. Nincs egyedül a korban, legalább 200 barokk kastély születik ebben az időszakban Magyarországon. Hogy az övé lett a legpompázatosabb, annak oka valahol az évi 1,8 milliós jövedelmeiben, és nagyvonalúságában keresendők. Ezek teszik lehetővé az 1770-től rendszeressé váló vigasságokat, amelyekről Mária Terézia látogatása kapcsán Bessenyei György a helyszínről tudósított terjedelmes versben (Eszterházi vigasságok). Az évente megrendezett háromnapos összejövetelek mellett szinte minden napra akadt valami program a kastélyban, vagy a mellette álló bábszínházban és operában – ez utóbbiba a kor leghíresebb szólistáit szerződtette a herceg. Aki nem fukarkodott azzal sem, ami az asztalára került, a források azt mutatják, hogy drágábban étkezett, mint a Schönbrunn e téren takarékos urai. Azt is emlegetik, hogy a programokra bemehetett mindenki, de azért ne számítsunk arra, hogy a herceg jobbágyai is ott ültek az első sorokban a 400 fős operai nézőtéren. Nekik viszont ott volt a szomszédos Fertőszéplakon alapított kórház, és ha kiérdemelték, a nyugellátás, ami lehetett akár özvegyi nyugdíj is. A 200 ezer hold földből, a rajta fekvő 25 uradalomból és 65 mezővárosból végül mégsem folyt be annyi jövedelem, hogy fedezze az építkezéseket és az évi 40 ezer forintba kerülő udvartartást. Így rendesen el is adósodott a herceg úr, akiről így emlékszik meg 1788 körül korának egyik utazója: „Esterházy herceg kellemes úr, mintegy 74 éves, távolról úgy fest, mint egy negyvenes; járása szapora, testtartása szabad és laza. Tekintetét szellem hatja át, ami közelről szemlélve is elvesz éveinek számából; ha hadi tudományától eltekintünk, akkor pontosan ő az, akit irodalmárnak nevezünk; gáláns könyveket olvas német, angol, olasz és francia nyelven. Kézikönyvtárának összetétele és évenkénti gyarapodása sejteni engedi: egy szellemmel áthatott fiatal nemes úrnak, ha nem is a tüzességével, de a képzeletével feltétlenül rendelkezik. Fiatal éveiben tett számos utazása arra szoktatta, hogy ne tűrjön el semmit, ami nem helyénvaló. Évekkel ezelőtt emellett festett és rajzolt is, sok festménye és akvarellje még ma is látható. Szereti a képzőművészeteket, a zenét és az építészetet, és általában véve életével szívének óhajait követi.”
A főbejárat 1936-ban (forrás: Fortepan)
Hogy a zenét mennyire szerette, arra jó példa Haydn közel három évtizedes foglalkoztatása, akivel hosszú órákat zenélnek együtt. Miklós herceg a viola da gamba baryton nevű változatán játszik (6-7 vonós és 9-27 pengetett húr), Haydn pedig 200 művet ír neki erre a bonyolult hangszerre. Életének egyik csúcspontja Mária Terézia 1773-as látogatása, amire külön kerti pavilont építtet, és amin soha nem látott tűzi- és fényjátékok láthatók a szokásos programok mellett.
A kastély 1952-ben (forrás: Fortepan)
Aztán a rossznyelvek a már fiatal korában jelentkező költekezési hajlamáról, szabadkőműves voltáról és szeretőiről is beszélnek, de a Klösz György által is fotózott, Jacoby Miklós által tervezett műve (a homlokzat talán Hefele Menyhért munkája), Eszterháza olyan, amilyen ebben az országban még nem volt, és talán nem is lesz sohasem.
Pálffy Lajos