Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A deklarált cél tehát elérve, de még a látogatószám is biztosítva lett, mert turistáktól nyüzsög mindig a környék, és az utcára kitelepített installáció, Kisfaludi-Strobl szobrainak műanyagmásolatai és a bejáratra mutató Browning pisztoly valóban hatásos reklámok. És hasonló megállító erővel bíró dolgokat találunk belül is – 600 négyzetméteren.
Aztán az 1910-es Browning FN Model is tudatos választás, ilyet használt azon a végzetes napon Gavrilo Princip, az általa leadott lövések a hosszúra nyúló boldog békeévek végét jelentették. (Érthetetlen, hogy ugyanakkor az első teremben a merényletről szóló vitrinben miért egy magyar gyártmányú Frommel pisztolyt helyzetek el a kiállítás rendezői.) Hogy talán túl hosszúra is nyúltak ezek a békés esztendők, mert a háborút mindkét oldalon kitörő lelkesedéssel fogadták. Mint azt a falon is olvashatjuk, Balázs Béla így ír ezekről a napokról: „Tegnap jelentkeztem önkéntesnek, ma vidám vagyok”. A tizedesként Galíciában harcoló későbbi filmrendező néhány hónap múlva már panaszkodik a naplójában: „A háború egy csomó piszok, vérlázító-kora halál és rettentő sok ostoba unalom”. Persze ez az unalom nem mindenkinek adatott meg a frontokon, de az biztos, hogy hamar alábbhagyott a lelkesedés, mikor például a piros nadrágos, zsinóros kék mentés huszárjainkat halomra kaszabolták az orosz géppuskák. Ezért is jelenik meg az első teremben (itt figyeljék meg a rendkívül hatásos zenei effekteket is!) az V. kassai huszárezred tiszti egyenruhájába öltöztetett élethű katonájával szemben egy az 1916-os vagy 1917-es évből kiválasztott német lovas, akin már nincs semmi arany zsinór és dísz, csak a zöldesszürke egyenruha és a rohamsisak. (És anakronizmusként a puska mellett fegyverként egy méretes lándzsa is.)
forrás: Várkert Bazár
Ezután léphetünk be a kiállítás egyik fő attrakciójának szánt, a belső udvarban felépített mocsár területére. Ami tényleg büdös, tudjuk a hírekből, hogy parfümőrileg van kikísérletezve. Valahol talán a Szerbiában, Galíciában és a Doberdónál is vitézen harcoló József főhercegnek a falra írt sorait jeleníti meg: „A sok rothadó hús, a fekete aludt vér, ami mindenütt hever és tapad; oly szörnyűséges, hogy a rémülettől jéggé dermed a lelkem”. És valóban, az olasz front állóháborúiban láthatott hasonlót a bátor főherceg, de még inkább jellemzők voltak ezek a mocsarak a Somme mellett, vagy Verdun környékén, ahol a folyamatos ágyúzás által felforgatott talaj és a szétszaggatott, felszínre kerülő tetemek mocsarán át indultak a hiábavaló rohamok és ellentámadások. Szenvedett itt ember és állat, mert ez utóbbiakból is bőven találunk a harctereken. A kiállítás rendezői valamilyen okból a brémai muzsikusok mintájára a következő, amúgy a sebesülésekről, az orvosi ellátásról szóló teremben egy málhás ló hátára állítottak egy szanitéc készlettel felszerelt németjuhászt, amin egy önkioldós fényképezőgéppel ellátott postagalamb, azon pedig egy gáztámadást állítólag előre jelző kanári áll. (A gáztámadások leginkább úgy zajlottak, hogy a kedvező széljárást kivárva kinyitották az első vonalakban felhalmozott gáztartályokat, a gázfelhő pedig pillanatok alatt elborította az ellenfél állásait.)
forrás: Várkert Bazár
Nagyon jó viszont, hogy külön termet kaptak a háborút megszenvedő otthon maradottak, a nők és a gyermekek, és foglalkoznak a Nagy Háború gazdasági megszervezésével is. A tárlókban ott vannak a begyűjtött réz helyett adott vas mozsarak, és azok a bizonyos „hazafiúi szükségleti és megemlékezési ékszertárgyak” is, de az installáció lelkét a hosszúkás terem közepére rakott méretazonos műanyag harangok adják. Ezután következik talán a leglátványosabb elem, átgyalogolhatunk egy lövészárkon, hogy aztán az új fegyverek termébe érkezzünk, ahol az aknavetők és géppuskák mellett láthatunk egy 7,5 centiméteres hegyi ágyút is. Az érintőképernyők adataiból pedig azt is megtudhatjuk, hogy a franciák már 1914-ben megszervezték a tábori bordélyokat (a németek és a Monarchia csak egy évvel később lépte meg ezt), mégis 800 ezer nemi beteget kellett kezelniük, míg a központi hatalmaknak csak 240 ezret. Döbbenetes a háborús propagandát bemutató terem is, ahol megállapíthatjuk, hogy ezen a téren, mocskolódásban is el voltunk maradva a franciák és az angolok mögött. A tárlatot egy M. Nagy Richárd által rendezett (forgatókönyv: Schmitt Mária és Tallai Gábor) filmösszeállítás és a halottakra emlékező hatásos installáció zárja. A Hősök folyosóján Tóth Gergely honvédtól Herfort Ferenc századosig ott van 300 elesett katona fényképe, és ott vannak a honvédeink által megszerezhető kitüntetések is. A háború folyamán legmagasabbat, a Katonai Érdemkereszt I. osztályát mindösszesen öten kapták meg, míg több százezret osztottak ki a vitézségi érmekből és Károly Csapatkeresztből. A kiállítás további termekkel bővül majd.
Új világ született – Európai testvérháború 1914–1918
Várkert Bazár
Pálffy Lajos