a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Bort ivott és vizet prédikált a főesperes
270 éve halott Jonathan Swift, aki egy olyan korban élt, amikor az
emberek még hittek az írott szó hatalmában és nagy előszeretettel
művelték az írás művészetét és tudományát. Tolla hegyére tűzte kora társadalmát, erkölcseit az angol birodalom
felemelkedésének idején. Mindeközben pap létére a felesége mellett
tartós viszonya volt egy másik nővel.Swift egy emberöltővel született az angol polgári forradalom után, hosszúra nyúló élete (78 évesen halt meg) egybeesik Anglia történetének egyik legmozgalmasabb időszakával. Két évvel a nagy londoni pestis után születik, láthatja viszont Oliver Cromvell fejét a Westminster Hall előtt a póznán aszalódni. Megéli a királypártiak visszatérését, a Dicsőséges Forradalmat, Orániai Vilmos hatalomátvételét, Írország és Skócia végső bekebelezését, no és az ipari forradalom időszakának minden nagyszerűségét és árnyoldalát.
Charles Jervas portréján (forrás: Wikimedia Commons)
Van tehát mit megírnia az amúgy a betűvetést gyakran és szeretettel művelő családból származó Swiftnek. (Nagybátyjának felesége Shakespearre keresztapjának, William Davenant-nek a lánya.) Swift viszont soha nem ismerte az apját, jórészt rokonoknál nőtt fel hol Angliában, hol Dublinban. Nem volt valami jó tanuló, de végül Trinity College 1702-ben megadta neki a vallástudományok doktora címet. De ez még messze van, előbb Sir William Temple magántitkáraként tevékenykedik. Sir William pedig jeles diplomata volt, a XIV. Lajos ellen irányuló hármas szövetséget ütötte tető alá 1668-ban, aztán sokáig élvezte érdemeinek elismerését.
Rupert Barber portréján, paróka nélkül (forrás: Wikimedia Commons)
Swift a titkárkodás mellett tovább folytatja Oxfordban a tanulmányait, majd egy váltással papi pályára lép, és Észak-Írország egy eldugott településének, a tengerparti Kilroot-nak anglikán lelkésze lesz 1695-ben. Sir William törvénytelen lánya, Esther Johanson ekkor már egyes feltételezések szerint a felesége, a műveiben Stellaként jelenik meg. Vele párhuzamosan 11 éves viszonya van egy másik Estherrel, Esther Vanhomrigh-tal, aki Vanessa néven bukkan fel írásaiban. Swift a századfordulón otthagyván a kilroot-i lelkészséget, ismét Sir William titkára lesz, és a politikai pályafutása mellett megkezdődik szép- és szatíraírói tevékenykedése is. 1713-tól 1745-ig a dublini Szent Patrik székesegyház, a város főtemplomának főesperese, a Stelláról sokáig mit sem tudó Vanessa 1723-ban hal meg, mindvégig Swift-től szeretve.
Mellszobra a Szent Patrick katedrálisban (forrás: Wikimedia Commons)
Mindez nem akadályozza Swiftet írói és főesperesi munkásságának a kibontakozásában. Rendkívül termékeny író volt, a Gulliver utazásainak 1726-os megjelenéséig hat álnéven 25 jelentősebb munkáját nyomtatták ki. Mégis Gulliver doktor történetei révén lesz híres, és marad meg annak az utókor számára. A kitűnő tanuló végső soron kényszerűségből kel útra hajósebészként, így jut el a 15 centis emberek országába, Lilliputba, majd az óriások, a filozófusok földjére, hogy végül a Nyihaháknál, a lovak birodalmában kössön ki. A korabeli Anglia ostorozásával kezdődik ez az utazás, hogy a harmadik részben rámutasson a tudomány, a negyedikben pedig az emberiség csúf dolgaira. A gúny, a szatíra a visszaemlékezések szerint alkatából, habitusából is adódott, nem véletlen hát, hogy hosszú életének végén számos betegségtől gyötörten, megkeseredetten hal meg, műveit és 12 ezer fontot hagyva hátra.
Pálffy Lajos