a rovat írásai
Bánsági Ildikó 70
Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldották a musicalt
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éves lett a Hair
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
Hangemberek az Újszínházban
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor 75
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Elhunyt Lórán Lenke
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Új Bánk bán a Nemzetiben
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Básti Juli kerek szülinapja
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Színház 10 éve a viszáki pajtában
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Meghalt Schubert Éva
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
Igazházi – avagy miként kezdődött a magyar nyelvű színjátszás
Kétszázhuszonöt éve, 1790. október 25-én tartotta meg Kelemen László magyar színtársulata az első magyar nyelvű előadást a budai Várszínházban.
Az első magyar színtársulatot megszervező Kelemen László 1762-ben Kecskeméten született. Jogi tanulmányai során külföldön is megfordult, Schiller, Beaumarchais műveivel megismerkedve döbbent rá a színjátszás jelentőségére és a nemzeti öntudatra gyakorolt hatására. A ‘kalapos király’, II. József 1790. évi halálát követő nemzeti felbuzdulás idején Pestre sietett, hogy a magyar nyelvű színjátszás megteremtése körül bábáskodjék. „Mi által lehetne inkább társalgóvá tenni e nyelvet, mint színészet által? A gondolat igévé vált bennem, az igét testesíteni vágytam” – írta a kezdetekre emlékezve. Az általa szervezett társulatnak megszerezte Pest vármegye és az 1790-ben összeült országgyűlés - inkább csak szavakban megnyilvánuló – támogatását, és elérte, hogy Zichy Károly országbíró utasítására a budai és pesti német színházat bérlő Emanuel Unwerth gróf fellépési lehetőséget biztosítson számukra a német társulat szünnapjain. A lelkes társulat többsége fiatal ügyvédekből, mérnökökből, tanítókból állt, legismertebb tagja a Kazinczy által „felejthetetlen Náninak” nevezett Moór Anna volt.
Kelemen László a Széchenyi Könyvtár gyűjteményében fennmaradt illusztráción
A Kelemen által vezetett Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság Ráday Pál gróf anyagi segítségével, Kazinczy Ferenc támogatásával 1790. szeptember 21-én alakult meg. Bemutatkozásukra október 25-én került sor a zsúfolásig telt budai Várszínházban, e napot tekintik a magyar nyelvű színjátszás kezdetének. Az első magyar szavak a színpadon Simai Kristóf Igazházi című darabjának bemutatóján hangzottak el, maga Kelemen a verbunkos káplárt jelenítette meg. (A társulat a Hamlet Kazinczy-féle fordítását szerette volna előadni, de a színészek vígjátékkal akartak bemutatkozni. A Shakespeare-drámát csak 1793 novemberében Kolozsvárott mutatták be.) Az előadást két nappal később nagy sikerrel megismételték a pesti Rondellában. Több előadást azonban nem tarthattak, mert az üzleti konkurenciát gyanító német színháztulajdonos azonnali hatállyal visszavonta játszási engedélyüket.
A budai várszínház 1912-ben (forrás: Fortepan)
Kelemennek sikerült szabadalomlevelet kieszközölnie, hogy az ország bármely városában magyar nyelvű előadást tarthassanak. Utolsó pénzén az akkori hajóhíd budai végénél, a mai Várkert Kioszknál épített színpadot egy raktárban, az úgynevezett Reischl-házban. A „budai arénában” 1792. május 5-től 1796 tavaszáig folyamatosan játszottak, 155 előadást tartottak. A társulat Bárány Péter németből magyarított, A talált gyermek című vígjátékával debütált itt, 1793-ban pedig bemutatták az első magyar nyelvű daljátékot, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című „szomorú vígoperáját”. Kelemen még kántori állásáról is lemondott, hogy minden idejét a magyar színészet ügyének szentelhesse. Kilincselt a hatóságoknál, pénzt gyűjtött, az előadott művek nagy részét – tucatnyi német színmű mellett Moliére Képzelt betegét, Shakespeare Othellóját – ő fordította le, színészi tehetségét drámai és komikus szerepekben is megmutatta. A magyar jakobinusok összeesküvésének leleplezése után azonban az udvar a színészeket a magyar „rebellió” szítóinak minősítette, működésüket ellehetetlenítette. Ehhez járultak az anyagi nehézségek és a belső viszálykodás, így a társulat 1796 áprilisában feloszlott, csak adósságot hagyva hátra. A díszleteket, a jelmezeket és a kelléktárat lefoglalták, később elárverezték. Amit nem tudtak eladni, évekig raktárban porosodott és nagyrészt megsemmisült, ami mégis megmaradt, az a Kolozsvári Színházhoz került.
Az 1793-as színlap
A kudarc után tisztviselői állást vállalt, majd újfent – a többi közt Nagyváradon és Szegeden – színházszervezésbe fogott, korábbi sikerét azonban nem tudta megismételni. 1801-ben Losoncon adósságai fejében lefoglalták színi kellékeit és vagyonát is, végül Ráckevén vállalt kántortanítói állást. Csanádpalotán hunyt el 1814 karácsonyán. Kelemen és társulata a közelmúltban egy „színházi mesét” is megihletett: 2015 januárjában a Szegedi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója a Színészköztársaság című kortárs drámának, amely a magyar nyelvű színjátszás megalapítójának és az első hivatásos magyar színtársulatnak állít emléket.
MTI