a rovat írásai

Virtuális versek bújnak a kétdimenziós vonalkódokban

Április 11. a költészet napja, József Attila és Márai Sándor születésének napja. Emellett alkalom a verses partizánakciókra.

Shakespeare-szonettek ihlette kollázsok és versek közös kiállításon

William Shakespeare ihlette papírkollázsokat és verseket vonultat fel Katona Szabó Erzsébet textilművész és Kodolányi Gyula költő, műfordító közös kiállítása a budapesti Barabás Villában; az Üzenet William Shakespeare-től – improvizációk szonettekre című tárlat szerdától látható.

​Annyi szép förtelem

Ez a világ őrjítően szép, nem mintha az volna, de én ilyennek látom... – 100 éve született Bohumil Hrabal.

Bohumil Hrabal születésének 100. évfordulóját ünnepli Csehország

Színházi előadásokkal, irodalmi művek felolvasásával, kiállításokkal és speciális sörrel, valamint és galambok kiengedésével is ünnepli ezekben a napokban Csehország Bohumil Hrabal, a világhírű cseh író születésének 100. évfordulóját.

Hrabal emlékprogramok az Óbudai Társaskörben

Az Óbudai Társaskör március hónapban két különleges eseménnyel tiszteleg Bohumil Hrabal születésének 100. évfordulója alkalmából.

​Bevezetés egy barátságtalan író természetrajzába

Szép feladat Márai Sándorról írni, halála évfordulóján; szép, de hálátlan feladat. Adva van/volt egy világszínvonalú magyar író, akinek élete és műve valahogy bekerült a nemzetközi pörgésbe; tíz-tizenöt évvel ezelőtt, amikor ismertsége a csúcson volt, aligha volt nála olvasottabb.

Elhunyt Borbély Szilárd író, költő

Ötvenéves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Borbély Szilárd író, költő, a Nincstelenek című regény szerzője - közölte csütörtökön a Dehir.hu, amelyet a család tájékoztatott az író előző nap bekövetkezett haláláról.

Elhunyt Radnóti Miklós özvegye

Gyarmati Fannit életének 102. évében, szombat hajnalban érte a halál.

Több évtizedes szerelem: Valentin napi költőverseny

Az idén már tizenkettedik éve működő Irodalmi Rádió költészeti versenyt hirdetett Bálint, azaz Valentin-nap előestéjére.

A sztahanovista kupléíró

Gábor Andor 130 éve született, 1884. január 20-án. Az mondják, Molnár Ferenc miatt lett csak a második legnépszerűbb drámaíró. Ezért valószínűleg soha nem volt boldog.

Megjelent a Háború és Háború teljes kiadása

Háború és háború című híres regényének javított és teljes kiadásával köszöntötte a hatvanéves Krasznahorkai Lászlót kiadója, a Magvető. A kötetben helyet kapott a Megjött Ézsaiás című, a regény előzményének is tekinthető levél, emellett az író számos apróbb javítást is végrehajtott a szövegen.

Irodalom összes cikke »

​Kiss Anna praktikái

kissanna leadKiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.

Sokan megnézték a neten ezt a rendkívül szórakoztató előadást. A férfi és női agy közötti különbségről szól. Praktikusan elnagyolt elmélet, Mark Gungor párterapeuta műve, azzal az imponáló sajátossággal, hogy konkrét segítséget nyújt a mindennapi gyakorlatban előálló helyzetekre. Röviden: az emberi agyat egymás mellé tett dobozok összességének írja le. A férfiak agyában a dobozok egyáltalán nincsenek kapcsolatban egymással. A nőkében viszont minden doboz össze van drótozva az összes többivel. A férfi agyának közepén a számára legfontosabb doboz van, amely csak az övé; viszont ez a doboz üres. Ha a (gyenge vagy aktuálisan elgyengült) férfi (szerencsétlen pillanatában) felfedi titkos üresdobozát egy nőnek, akkor a nő akcióba lép, és hamarosan megjelenik az első cuccal, hogy berendezze a dobozt. Ami képtelenség, lévén a doboz per definitionem üres.

Talán váratlannak tűnik ez a felvezetés, pedig nem egészen légből kapott. Kiss Anna archaikus költői országára szeretném felhívni a figyelmet, arra a különös, zárt, női birodalomra, amelynek belső szabályszerűségeire még léteznek leírások, de amelynek foglalatát, környezetét nehéz lenne pontosan meghatározni.

video

Gryllus Vilmos – Kiss Anna: Nem múlik el a világ (Hangzó Helikon, 2006)

A könnyebb része: a Kiss Anna-vers mint sokszínű, az emlékezet és képzelet határát feloldó, az idő fogalmát mellőző (vagy az időt magát laza könnyűséggel eszközként használó) tenyészet, ökoszisztéma, amely sokkal többet, mást tud a világról, mint amennyi a szavakból építkező civilizációnak összejön. Máshonnan néz, időben és térben is máshol foglal helyet (ha ugyan helyet foglal, és nem valami csúszkán jár le-föl az időben, fonálon). Máshonnan szedi fel anyagát, mint ahogy ezt a modern kor iskoláiban tanítják, és ördög tudja, milyen szerszámai vannak mesterségének.

Birtokában van régi világok nyelvének, képi emlékeinek, sejtéseinek, babonáinak, rokon népek kultúrájának, és ezeket úgy húzza át markával az időn a mába, hogy pontosabb emléket konstruál számukra, mint amire évszázadokkal ezelőtt keletkezett, leírt források, pár évtizedes képi dokumentációk vagy mostanában összerakott 3D-s szimulációk képesek. Hiába vannak versei tele egyensúlytalansággal: játékkal, groteszkkel, abszurddal. Pontosabbak, az adott koordinátákhoz viszonyítva hitelesebbek, mint a büntető törvénykönyv, a metronóm vagy a méterrúd.

Ha bontócsákánnyal állunk neki a szövegnek, valóban felismerhetők a széttört szilánkokban igazi (archeológiai) őskövületek, aztán középkori műalkotások, népi motívumok, mesedarabkák, túlvilági szereplők kezének nyoma, de a lényeg talán nem ez, és nem is az olvasó öröme, ha rátalál a forrásokra. Hanem a kicsi univerzum maga, akkurátusan elrendezett, kiírt, belső szabályszerűségekkel, szépséggel felöltöztetett mivoltában. Mintha lenne az az út, hogy a kultúra hordozója az írás, majd a kép, és lenne párhuzamosan a Kiss Anna által képviselt mágikus, szakrális irányzat, amely valami egészen mást tud.

Kamerát hasonlítunk össze kaleidoszkóppal.

A férfi-nő hasonlatot még egyszer felidézem: korosztályom például, és azt hiszem, mehetnénk az időben ide-oda néhány évtizedet, lényegében úgy szocializálódott, hogy nem fektettek hangsúlyt érzelmi intelligenciánk fejlesztésére. Mintha Verne-figurák lennénk, okos és merész férfiak, hogy tisztességes polgárként felfedezzük az utolsó ismeretlen sarkokat is a földkerekségen. Ehhez képest Kiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.
Idézzünk fel pár sort nemrég keletkezett, Még nem című verséből:

De a lámpa,

a lámpa
üvege eltört,
körben
érintik a falat,
sétálni
mennek a nagy

kalapok a
gerendáról,

Igen aprólékos kép, szinte szociofotó egy valamikori paraszti házról, de ez a díszlet hirtelen megnyúlik:

levett
ruhád nem
vérzik eleinte,

nem sejti
mi ez valóban,
az üvegszilánk
a sóban,

hogy aztán belefusson a Kiss Annára jellemző dimenziókba, megszülessen a saját világ:

de az
árulás
nem vérzik
eleinte,

még
nem vér
a bor,
nem vér,
de már

A ballada sűrítése, pontos, éles szöveg, már-már kép. Valahol átmenet a kettő között. Ha szavakat keresünk rá (a formára) továbbra is: olyan tiszta és sűrű esszencia, amely lekicsinyítve, zsugorítva megőrzi és átviszi az információt. Aztán összeáll formájára, felveszi eredeti méreteit, ha célba ér.

Kiss Anna világa, ez a sajátos varázslat, akkor is kettőzés, ha eredeti középkorinak vagy népinek ható szövegeket alkot. Kortársunk ő, rendkívüli képességekkel. Talán másfajta hozzáállást, megközelítést kíván, de nem elméleti, kutatói felkészültséget, hanem érzelmi ráhangolódást.

Mentes Tamás

• Publikálva: 2012.05.22. 15:15 • Címke: kritika, irodalom

Digitális Irodalmi Akadémia