a rovat írásai

Hűvös józanság és csillogó intellektus

25 éve, 1991. augusztus 23-án halt meg Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéista. Szigorúan tartotta magát a racionalizmushoz, a látszólagos szenvtelenség, távolságtartás, hűvös józanság és csillogó intellektus mögött azonban kimondhatatlan szenvedély parázslik lírájában.

A szabadság spanyol mártírja

Nyolcvan éve, 1936. augusztus 19-én végezték ki a spanyol polgárháború idején Federico García Lorca spanyol költőt.

Elhunyt Hermann Kant, az egykori NDK egyik legjelentősebb írója

Két hónappal 90. születésnapja után elhunyt vasárnap Hermann Kant, az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) egyik legismertebb és legsikeresebb írója, a keletnémet kommunista rendszer egyik legbefolyásosabb kultúrpolitikusa.

Harry Potter 20 – kiállítást rendez a British Library

Kiállítást rendez jövőre, az első Harry Potter-könyv, a Harry Potter és a bölcsek köve megjelenésének 20. évfordulójára a British Library Londonban.

Aki India himnuszát is megírta

Hetvenöt éve, 1941. augusztus 7-én halt meg Rabindranath Tagore Nobel-díjas bengáli nyelvű indiai író, költő.

„Versenyt az esztendőkkel”

Hetvenöt éve, 1941. augusztus 4-én hunyt el Babits Mihály költő, műfordító, akadémikus, a Nyugat nemzedékének egyik legnagyobb költője. 

A gannai templomban búcsúztatták Esterházy Pétert

Esterházy Péter olyan fénylő és saját pályáján ívelő csillag, emelkedő üstökös volt, akit „nem lehet és nem is szabad befogni” – hangsúlyozta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Kossuth-díjas író gyászmiséjén kedden a Veszprém megyei Gannán, a család hagyományos temetkezési helyén.

A hiány felmérése – Esterházy Péter-emlékülés

Pénteken, július 29-én az ELTE BTK Gólyavárában Esterházy Péter-emlékülést rendeznek reggel 9.30-tól kezdődően.

Elhunyt Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész

Életének 74. évében elhunyt Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó időszakának neves kutatója – erősítette meg a hírt a Magyar Tudományos Akadémia.

Elhunyt Oláh János költő

Oláh János a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb novellistája és kitűnő költő volt – hangsúlyozta Kovács István író, költő, történész és polonista, a hétfő hajnalban életének 74. évében elhunyt József Attila- és Babérkoszorú-díjas szerző pályatársa.

Zsidó mítoszok és vegetáriánus életmód

Huszonöt éve, 1991. július 24-én hunyt el Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas zsidó-lengyel származású, jiddis nyelvű amerikai író.

Irodalom összes cikke »

​Kiss Anna praktikái

kissanna leadKiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.

Sokan megnézték a neten ezt a rendkívül szórakoztató előadást. A férfi és női agy közötti különbségről szól. Praktikusan elnagyolt elmélet, Mark Gungor párterapeuta műve, azzal az imponáló sajátossággal, hogy konkrét segítséget nyújt a mindennapi gyakorlatban előálló helyzetekre. Röviden: az emberi agyat egymás mellé tett dobozok összességének írja le. A férfiak agyában a dobozok egyáltalán nincsenek kapcsolatban egymással. A nőkében viszont minden doboz össze van drótozva az összes többivel. A férfi agyának közepén a számára legfontosabb doboz van, amely csak az övé; viszont ez a doboz üres. Ha a (gyenge vagy aktuálisan elgyengült) férfi (szerencsétlen pillanatában) felfedi titkos üresdobozát egy nőnek, akkor a nő akcióba lép, és hamarosan megjelenik az első cuccal, hogy berendezze a dobozt. Ami képtelenség, lévén a doboz per definitionem üres.

Talán váratlannak tűnik ez a felvezetés, pedig nem egészen légből kapott. Kiss Anna archaikus költői országára szeretném felhívni a figyelmet, arra a különös, zárt, női birodalomra, amelynek belső szabályszerűségeire még léteznek leírások, de amelynek foglalatát, környezetét nehéz lenne pontosan meghatározni.

video

Gryllus Vilmos – Kiss Anna: Nem múlik el a világ (Hangzó Helikon, 2006)

A könnyebb része: a Kiss Anna-vers mint sokszínű, az emlékezet és képzelet határát feloldó, az idő fogalmát mellőző (vagy az időt magát laza könnyűséggel eszközként használó) tenyészet, ökoszisztéma, amely sokkal többet, mást tud a világról, mint amennyi a szavakból építkező civilizációnak összejön. Máshonnan néz, időben és térben is máshol foglal helyet (ha ugyan helyet foglal, és nem valami csúszkán jár le-föl az időben, fonálon). Máshonnan szedi fel anyagát, mint ahogy ezt a modern kor iskoláiban tanítják, és ördög tudja, milyen szerszámai vannak mesterségének.

Birtokában van régi világok nyelvének, képi emlékeinek, sejtéseinek, babonáinak, rokon népek kultúrájának, és ezeket úgy húzza át markával az időn a mába, hogy pontosabb emléket konstruál számukra, mint amire évszázadokkal ezelőtt keletkezett, leírt források, pár évtizedes képi dokumentációk vagy mostanában összerakott 3D-s szimulációk képesek. Hiába vannak versei tele egyensúlytalansággal: játékkal, groteszkkel, abszurddal. Pontosabbak, az adott koordinátákhoz viszonyítva hitelesebbek, mint a büntető törvénykönyv, a metronóm vagy a méterrúd.

Ha bontócsákánnyal állunk neki a szövegnek, valóban felismerhetők a széttört szilánkokban igazi (archeológiai) őskövületek, aztán középkori műalkotások, népi motívumok, mesedarabkák, túlvilági szereplők kezének nyoma, de a lényeg talán nem ez, és nem is az olvasó öröme, ha rátalál a forrásokra. Hanem a kicsi univerzum maga, akkurátusan elrendezett, kiírt, belső szabályszerűségekkel, szépséggel felöltöztetett mivoltában. Mintha lenne az az út, hogy a kultúra hordozója az írás, majd a kép, és lenne párhuzamosan a Kiss Anna által képviselt mágikus, szakrális irányzat, amely valami egészen mást tud.

Kamerát hasonlítunk össze kaleidoszkóppal.

A férfi-nő hasonlatot még egyszer felidézem: korosztályom például, és azt hiszem, mehetnénk az időben ide-oda néhány évtizedet, lényegében úgy szocializálódott, hogy nem fektettek hangsúlyt érzelmi intelligenciánk fejlesztésére. Mintha Verne-figurák lennénk, okos és merész férfiak, hogy tisztességes polgárként felfedezzük az utolsó ismeretlen sarkokat is a földkerekségen. Ehhez képest Kiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.
Idézzünk fel pár sort nemrég keletkezett, Még nem című verséből:

De a lámpa,

a lámpa
üvege eltört,
körben
érintik a falat,
sétálni
mennek a nagy

kalapok a
gerendáról,

Igen aprólékos kép, szinte szociofotó egy valamikori paraszti házról, de ez a díszlet hirtelen megnyúlik:

levett
ruhád nem
vérzik eleinte,

nem sejti
mi ez valóban,
az üvegszilánk
a sóban,

hogy aztán belefusson a Kiss Annára jellemző dimenziókba, megszülessen a saját világ:

de az
árulás
nem vérzik
eleinte,

még
nem vér
a bor,
nem vér,
de már

A ballada sűrítése, pontos, éles szöveg, már-már kép. Valahol átmenet a kettő között. Ha szavakat keresünk rá (a formára) továbbra is: olyan tiszta és sűrű esszencia, amely lekicsinyítve, zsugorítva megőrzi és átviszi az információt. Aztán összeáll formájára, felveszi eredeti méreteit, ha célba ér.

Kiss Anna világa, ez a sajátos varázslat, akkor is kettőzés, ha eredeti középkorinak vagy népinek ható szövegeket alkot. Kortársunk ő, rendkívüli képességekkel. Talán másfajta hozzáállást, megközelítést kíván, de nem elméleti, kutatói felkészültséget, hanem érzelmi ráhangolódást.

Mentes Tamás

• Publikálva: 2012.05.22. 15:15 • Címke: kritika, irodalom

Digitális Irodalmi Akadémia