a rovat írásai

​Márczius 15 – A Szavak Forradalma

Március 15-én ismét itt a Red Bull Pilvaker, ahol napjaink jól ismert rapperei, zenészei és színészei a magyar költészet klasszikusait modern feldolgozásban adják elő. A korábbi évek nagy érdeklődésére való tekintettel idén a nemzeti ünnepünkön dupla előadással kerül megrendezésre a Szavak Forradalma az Erkel Színházban.

Ismeretlen Sherlock Holmes-történetre bukkant padlásán egy skót férfi

Arthur Conan Doyle egy Sherlock Holmesról szóló, eddig ismeretlen történetére bukkant padlásán egy skót férfi.

Fronttáttörés – irodalmi estek a MÜSZI-ben

Irodalmi beszélgetések február 13-14-én a MÜSZI-ben a kortárs irodalom háború és menedék megjelenéseinek problematikájáról.

​Tarkón lövették a legnagyobb novellistájukat

75 éve, talán hajnalban tartotta oda egy NKVD-s Iszaak Emmanuilovics Babel tarkójához a pisztolyt, a fegyver eldördült, és ezzel vége is lett az egyik legnagyobb orosz novellista életének. Mint mára kiderült, egy nő miatt került a kopaszodó tarkó a Nagant 1895M csöve elé. Pedig Babel óvatos volt, életben akart maradni egy olyan időben, amikor ez nem volt egyszerű.

​„A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.”

70 éve ezen a napon ölték meg a nyilasok Szerb Antalt.

Lator László költő kapja a Babits Mihály Alkotói Díjat

Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista veheti át a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2014-es Babits Mihály Alkotói Díját péntek este a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Paul és Gisèle Celan művészetéről és az emlékezet formáiról

Egy rendkívüli költőegyéniség és egy érzékeny képzőművész találkozása a háborúktól és ideológiáktól tépázott 20. században.

Szilasi László az idei Mészöly Miklós-díjas

Szilasi László író, irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet a névadó születésének 94. évfordulóján adtak át Szekszárdon.

Szekszárdon állítják ki a Mészöly-Polcz-gyűjteményt

Szekszárdon mutatja be a Kogart Ház Mészöly Miklós–Polcz Alaine-gyűjteményét, a pénteken a Művészetek Házában nyíló kiállítás a Mészöly Miklós Egyesület hétfői szekszárdi emléknapjához kapcsolódik.

A modern Noé szórakoztató bárkája

90 éve született Gerald Durrell, aki számos szórakoztató könyvet írt és számos állatfajt mentett meg a kipusztulástól. Állatkerteknek és állatbarátoknak adott hasznos tanácsokat, az állatok szeretetére tanítva minden olvasóját és követőjét.

Mától szabadon felhasználhatók a Radnóti-versek

Többek között Radnóti Miklós költő, Antoine de Saint-Exupéry francia író és Edvard Munch norvég festő művei is közkinccsé válnak január 1-jével, a 70 éves szerzői jogi védelem lejártával.

Irodalom összes cikke »

​Kiss Anna praktikái

kissanna leadKiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.

Sokan megnézték a neten ezt a rendkívül szórakoztató előadást. A férfi és női agy közötti különbségről szól. Praktikusan elnagyolt elmélet, Mark Gungor párterapeuta műve, azzal az imponáló sajátossággal, hogy konkrét segítséget nyújt a mindennapi gyakorlatban előálló helyzetekre. Röviden: az emberi agyat egymás mellé tett dobozok összességének írja le. A férfiak agyában a dobozok egyáltalán nincsenek kapcsolatban egymással. A nőkében viszont minden doboz össze van drótozva az összes többivel. A férfi agyának közepén a számára legfontosabb doboz van, amely csak az övé; viszont ez a doboz üres. Ha a (gyenge vagy aktuálisan elgyengült) férfi (szerencsétlen pillanatában) felfedi titkos üresdobozát egy nőnek, akkor a nő akcióba lép, és hamarosan megjelenik az első cuccal, hogy berendezze a dobozt. Ami képtelenség, lévén a doboz per definitionem üres.

Talán váratlannak tűnik ez a felvezetés, pedig nem egészen légből kapott. Kiss Anna archaikus költői országára szeretném felhívni a figyelmet, arra a különös, zárt, női birodalomra, amelynek belső szabályszerűségeire még léteznek leírások, de amelynek foglalatát, környezetét nehéz lenne pontosan meghatározni.

video

Gryllus Vilmos – Kiss Anna: Nem múlik el a világ (Hangzó Helikon, 2006)

A könnyebb része: a Kiss Anna-vers mint sokszínű, az emlékezet és képzelet határát feloldó, az idő fogalmát mellőző (vagy az időt magát laza könnyűséggel eszközként használó) tenyészet, ökoszisztéma, amely sokkal többet, mást tud a világról, mint amennyi a szavakból építkező civilizációnak összejön. Máshonnan néz, időben és térben is máshol foglal helyet (ha ugyan helyet foglal, és nem valami csúszkán jár le-föl az időben, fonálon). Máshonnan szedi fel anyagát, mint ahogy ezt a modern kor iskoláiban tanítják, és ördög tudja, milyen szerszámai vannak mesterségének.

Birtokában van régi világok nyelvének, képi emlékeinek, sejtéseinek, babonáinak, rokon népek kultúrájának, és ezeket úgy húzza át markával az időn a mába, hogy pontosabb emléket konstruál számukra, mint amire évszázadokkal ezelőtt keletkezett, leírt források, pár évtizedes képi dokumentációk vagy mostanában összerakott 3D-s szimulációk képesek. Hiába vannak versei tele egyensúlytalansággal: játékkal, groteszkkel, abszurddal. Pontosabbak, az adott koordinátákhoz viszonyítva hitelesebbek, mint a büntető törvénykönyv, a metronóm vagy a méterrúd.

Ha bontócsákánnyal állunk neki a szövegnek, valóban felismerhetők a széttört szilánkokban igazi (archeológiai) őskövületek, aztán középkori műalkotások, népi motívumok, mesedarabkák, túlvilági szereplők kezének nyoma, de a lényeg talán nem ez, és nem is az olvasó öröme, ha rátalál a forrásokra. Hanem a kicsi univerzum maga, akkurátusan elrendezett, kiírt, belső szabályszerűségekkel, szépséggel felöltöztetett mivoltában. Mintha lenne az az út, hogy a kultúra hordozója az írás, majd a kép, és lenne párhuzamosan a Kiss Anna által képviselt mágikus, szakrális irányzat, amely valami egészen mást tud.

Kamerát hasonlítunk össze kaleidoszkóppal.

A férfi-nő hasonlatot még egyszer felidézem: korosztályom például, és azt hiszem, mehetnénk az időben ide-oda néhány évtizedet, lényegében úgy szocializálódott, hogy nem fektettek hangsúlyt érzelmi intelligenciánk fejlesztésére. Mintha Verne-figurák lennénk, okos és merész férfiak, hogy tisztességes polgárként felfedezzük az utolsó ismeretlen sarkokat is a földkerekségen. Ehhez képest Kiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.
Idézzünk fel pár sort nemrég keletkezett, Még nem című verséből:

De a lámpa,

a lámpa
üvege eltört,
körben
érintik a falat,
sétálni
mennek a nagy

kalapok a
gerendáról,

Igen aprólékos kép, szinte szociofotó egy valamikori paraszti házról, de ez a díszlet hirtelen megnyúlik:

levett
ruhád nem
vérzik eleinte,

nem sejti
mi ez valóban,
az üvegszilánk
a sóban,

hogy aztán belefusson a Kiss Annára jellemző dimenziókba, megszülessen a saját világ:

de az
árulás
nem vérzik
eleinte,

még
nem vér
a bor,
nem vér,
de már

A ballada sűrítése, pontos, éles szöveg, már-már kép. Valahol átmenet a kettő között. Ha szavakat keresünk rá (a formára) továbbra is: olyan tiszta és sűrű esszencia, amely lekicsinyítve, zsugorítva megőrzi és átviszi az információt. Aztán összeáll formájára, felveszi eredeti méreteit, ha célba ér.

Kiss Anna világa, ez a sajátos varázslat, akkor is kettőzés, ha eredeti középkorinak vagy népinek ható szövegeket alkot. Kortársunk ő, rendkívüli képességekkel. Talán másfajta hozzáállást, megközelítést kíván, de nem elméleti, kutatói felkészültséget, hanem érzelmi ráhangolódást.

Mentes Tamás

• Publikálva: 2012.05.22. 15:15 • Címke: kritika, irodalom

Digitális Irodalmi Akadémia