a rovat írásai

Zsidó mítoszok és vegetáriánus életmód

Huszonöt éve, 1991. július 24-én hunyt el Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas zsidó-lengyel származású, jiddis nyelvű amerikai író.

Aki a varázslat részévé vált

Július 10-én lett nyolcvanöt éves Alice Munro Nobel-díjas kanadai írónő, a kortárs novella egyik legjelentősebb mestere.

Előkerült Saint-Exupéry sajtóigazolványára

Egy amatőr történész rábukkant Antoine de Saint-Exupéry sajtóigazolványára, amelyet akkor adtak ki a spanyol hatóságok a francia írónak, pilótának, amikor tudósítóként dolgozott francia újságoknak az 1936-39-es polgárháború idején.

Elhunyt Eli Wiesel, a világ lelkiismerete

88 éves korában elhunyt Eli Wiesel erdélyi származású amerikai zsidó író, filozófus és politikai aktivista. Az egész világ gyászolja.

​Mi is lehet az Elfújta a szél titka?

Sokan feltették már a kérdést, hogy miért is lett a világ egyik legsikeresebb regénye az Elfújta a szél. Az éppen 80 évvel ezelőtt a könyvesboltokba került kétrészes alkotás a maga több, mint 33 milliós, folyamatosan növekvő példányszámával úgy tűnik, örökre bekerült a legolvasottabb könyvek közé.

Újabb varázslóiskola ​J.K. Rowlingtól

J. K. Rowling újabb mesét tett közzé Pottermore honlapján kedden a massachusettsi hegyek között alapított varázslóiskoláról.

Illyés Gyula-kiállítás nyílt Ozorán

Illyés Gyula életútját és azon keresztül a 20. század első felének világát bemutató állandó kiállítás nyílt szombaton, a Múzeumok éjszakáján Ozorán, az Esterházy Fogadó Központban.

Kiállítás Juhász Ferenc és Hantai Simon barátságáról

Élő búcsú címmel a tavaly elhunyt Juhász Ferenc előtt tisztelgő kiállítás nyílik a Kieselbach Galériában, ahol mintegy 50, nagyobbrészt eddig sosem kiállított Hantai Simon-alkotás idézi fel a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar költője és a világhírű magyar származású festő barátságát.

Esterházy Péter a Könyvhét ünnepeltje

A szépirodalmi kategóriában Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója bizonyult a legkelendőbb kötetnek a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren – mondta el Keresztury Tibor, a seregszemlét szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója hétfőn.

​Húsz éve nincs polihisztorunk

Húsz éve halt meg Benedek István, akit sokan az utolsó magyar polihisztornak tartanak. És valóban, végignézve a befutott pályát, a megszületett művek számát és sokrétűségét, igaz lehet e kijelentés. És az is, hogy nagyon hiányoznak a tudás és a kultúra irányába egyre kevesebb affinitást mutató korunkban a Benedek Istvánhoz hasonlító széles látókörű, és a tudást közérthető módon átadni képes emberek. Vele halt ki a híres, Benedek Elekkel induló família egyik ága, emlékét őrzik művei és televíziós műsorai. Talán egyszer még előveszik őket.

Supka Géza-kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Supka Géza halálának 60. évfordulója alkalmából és a 87. Ünnepi Könyvhét előprogramjaként kiállítás nyílt a régész, író, művészettörténész hagyatékából a budapesti központi Szabó Ervin Könyvtár átriumában szerdán.

Irodalom összes cikke »

​Kiss Anna praktikái

kissanna leadKiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.

Sokan megnézték a neten ezt a rendkívül szórakoztató előadást. A férfi és női agy közötti különbségről szól. Praktikusan elnagyolt elmélet, Mark Gungor párterapeuta műve, azzal az imponáló sajátossággal, hogy konkrét segítséget nyújt a mindennapi gyakorlatban előálló helyzetekre. Röviden: az emberi agyat egymás mellé tett dobozok összességének írja le. A férfiak agyában a dobozok egyáltalán nincsenek kapcsolatban egymással. A nőkében viszont minden doboz össze van drótozva az összes többivel. A férfi agyának közepén a számára legfontosabb doboz van, amely csak az övé; viszont ez a doboz üres. Ha a (gyenge vagy aktuálisan elgyengült) férfi (szerencsétlen pillanatában) felfedi titkos üresdobozát egy nőnek, akkor a nő akcióba lép, és hamarosan megjelenik az első cuccal, hogy berendezze a dobozt. Ami képtelenség, lévén a doboz per definitionem üres.

Talán váratlannak tűnik ez a felvezetés, pedig nem egészen légből kapott. Kiss Anna archaikus költői országára szeretném felhívni a figyelmet, arra a különös, zárt, női birodalomra, amelynek belső szabályszerűségeire még léteznek leírások, de amelynek foglalatát, környezetét nehéz lenne pontosan meghatározni.

video

Gryllus Vilmos – Kiss Anna: Nem múlik el a világ (Hangzó Helikon, 2006)

A könnyebb része: a Kiss Anna-vers mint sokszínű, az emlékezet és képzelet határát feloldó, az idő fogalmát mellőző (vagy az időt magát laza könnyűséggel eszközként használó) tenyészet, ökoszisztéma, amely sokkal többet, mást tud a világról, mint amennyi a szavakból építkező civilizációnak összejön. Máshonnan néz, időben és térben is máshol foglal helyet (ha ugyan helyet foglal, és nem valami csúszkán jár le-föl az időben, fonálon). Máshonnan szedi fel anyagát, mint ahogy ezt a modern kor iskoláiban tanítják, és ördög tudja, milyen szerszámai vannak mesterségének.

Birtokában van régi világok nyelvének, képi emlékeinek, sejtéseinek, babonáinak, rokon népek kultúrájának, és ezeket úgy húzza át markával az időn a mába, hogy pontosabb emléket konstruál számukra, mint amire évszázadokkal ezelőtt keletkezett, leírt források, pár évtizedes képi dokumentációk vagy mostanában összerakott 3D-s szimulációk képesek. Hiába vannak versei tele egyensúlytalansággal: játékkal, groteszkkel, abszurddal. Pontosabbak, az adott koordinátákhoz viszonyítva hitelesebbek, mint a büntető törvénykönyv, a metronóm vagy a méterrúd.

Ha bontócsákánnyal állunk neki a szövegnek, valóban felismerhetők a széttört szilánkokban igazi (archeológiai) őskövületek, aztán középkori műalkotások, népi motívumok, mesedarabkák, túlvilági szereplők kezének nyoma, de a lényeg talán nem ez, és nem is az olvasó öröme, ha rátalál a forrásokra. Hanem a kicsi univerzum maga, akkurátusan elrendezett, kiírt, belső szabályszerűségekkel, szépséggel felöltöztetett mivoltában. Mintha lenne az az út, hogy a kultúra hordozója az írás, majd a kép, és lenne párhuzamosan a Kiss Anna által képviselt mágikus, szakrális irányzat, amely valami egészen mást tud.

Kamerát hasonlítunk össze kaleidoszkóppal.

A férfi-nő hasonlatot még egyszer felidézem: korosztályom például, és azt hiszem, mehetnénk az időben ide-oda néhány évtizedet, lényegében úgy szocializálódott, hogy nem fektettek hangsúlyt érzelmi intelligenciánk fejlesztésére. Mintha Verne-figurák lennénk, okos és merész férfiak, hogy tisztességes polgárként felfedezzük az utolsó ismeretlen sarkokat is a földkerekségen. Ehhez képest Kiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.
Idézzünk fel pár sort nemrég keletkezett, Még nem című verséből:

De a lámpa,

a lámpa
üvege eltört,
körben
érintik a falat,
sétálni
mennek a nagy

kalapok a
gerendáról,

Igen aprólékos kép, szinte szociofotó egy valamikori paraszti házról, de ez a díszlet hirtelen megnyúlik:

levett
ruhád nem
vérzik eleinte,

nem sejti
mi ez valóban,
az üvegszilánk
a sóban,

hogy aztán belefusson a Kiss Annára jellemző dimenziókba, megszülessen a saját világ:

de az
árulás
nem vérzik
eleinte,

még
nem vér
a bor,
nem vér,
de már

A ballada sűrítése, pontos, éles szöveg, már-már kép. Valahol átmenet a kettő között. Ha szavakat keresünk rá (a formára) továbbra is: olyan tiszta és sűrű esszencia, amely lekicsinyítve, zsugorítva megőrzi és átviszi az információt. Aztán összeáll formájára, felveszi eredeti méreteit, ha célba ér.

Kiss Anna világa, ez a sajátos varázslat, akkor is kettőzés, ha eredeti középkorinak vagy népinek ható szövegeket alkot. Kortársunk ő, rendkívüli képességekkel. Talán másfajta hozzáállást, megközelítést kíván, de nem elméleti, kutatói felkészültséget, hanem érzelmi ráhangolódást.

Mentes Tamás

• Publikálva: 2012.05.22. 15:15 • Címke: kritika, irodalom

Digitális Irodalmi Akadémia