a rovat írásai

A városszéli proletariátus mesemondója

50 éve halt meg Rideg Sándor, akinek Indul a bakterház című regényét egy máig sokat játszott tévéfilm tette igazán híressé. Élete valóságos kalandok és maga költötte legendák sora.

Meghalt Kőrösi Zoltán író

Tragikus hirtelenséggel, 53 éves korában pénteken elhunyt Kőrösi Zoltán író, dramaturg, forgatókönyvíró – erősítette meg Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője.

A csekélyértelmű medvebocs szülőatyja

Alan Alexander Milne angol író, költő, Micimackó „szülőatyja” hatvan éve, 1956. január 31-én halt meg. A világhírnevet és a halhatatlanságot a minden korosztály számára alapolvasmányul szolgáló, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak köszönheti.

Csinovnyikból az abszurd világ krónikása

Százkilencven éve, 1826. január 27-én született a tveri kormányzóság Szpasz-Ugol nevű településén Mihail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin orosz író, publicista, kritikus.

180 éve született a mazochizmus névadója

A száznyolcvan éve, 1836. január 27-én született Leopold von Sacher-Masoch osztrák író neve pusztán a művei révén valószínűleg nem maradt volna fenn, az utókor azért emlegeti, mert ő lett egy nemi eltévelyedés, szélesebb értelemben egy pszichés betegség névadója.

A FSZEK divatba hozza az olvasást

Kampány a magyar kortárs irodalom népszerűsítésére a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2016 januárjától március végéig.

Elhunyt Michel Tournier francia író

Elhunyt Michel Tournier, a második világháború utáni francia irodalom egyik legjelentősebb szerzője. A Francia Akadémia regénynagydíjának és a Goncourt-díjnak a birtokosa 91 éves volt.

A modern Odüsszeusz írója

Hetvenöt éve, 1941. január 13-án halt meg James Joyce ír regényíró, a múlt évszázad legjobb angol nyelvű regényének tartott Ulysses szerzője.

Egy volt osztrigakalóz, akire 234 millió találatot ad a kereső

Az is biztos, hogy a legjobb történeteket nem lehet csak úgy kitalálni, nem lehet igazán jó író az, aki folyton-folyvást otthon kuksol és ír, vagy éppen olvas. Az amerikaiak első, még életében Európában is jegyzett írója, Jack London sem bírt megülni a fenekén. Még akkor sem, amikor felvetette már a pénz. 140 éve született San Franciscóban a nagy kalandor, aranyásó, hobó és utópista szocialista, akire 234 millió találatot ad a legnagyobb internetes kereső.

​Költő huszárfőhadnagy, botanikus rendőrkapitány

Huszárfőhadnagy és költő, egyházi gondnok és botanikus, városi főpénztáros, esküdt és rendőrkapitány. És a Ludas Matyi szerzője. Ha az előbbiekből nem is, e hexameterekben írt elbeszélő költemény kapcsán talán minden olvasónk tudja, hogy a 250 éve született Fazekas Mihályról lesz szó.

Rudyard Kipling és a dzsungel könyvei

Százötven éve, 1865. december 30-án született Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író, költő, A dzsungel könyve című ifjúsági regény szerzője.

Irodalom összes cikke »

​Kiss Anna praktikái

kissanna leadKiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.

Sokan megnézték a neten ezt a rendkívül szórakoztató előadást. A férfi és női agy közötti különbségről szól. Praktikusan elnagyolt elmélet, Mark Gungor párterapeuta műve, azzal az imponáló sajátossággal, hogy konkrét segítséget nyújt a mindennapi gyakorlatban előálló helyzetekre. Röviden: az emberi agyat egymás mellé tett dobozok összességének írja le. A férfiak agyában a dobozok egyáltalán nincsenek kapcsolatban egymással. A nőkében viszont minden doboz össze van drótozva az összes többivel. A férfi agyának közepén a számára legfontosabb doboz van, amely csak az övé; viszont ez a doboz üres. Ha a (gyenge vagy aktuálisan elgyengült) férfi (szerencsétlen pillanatában) felfedi titkos üresdobozát egy nőnek, akkor a nő akcióba lép, és hamarosan megjelenik az első cuccal, hogy berendezze a dobozt. Ami képtelenség, lévén a doboz per definitionem üres.

Talán váratlannak tűnik ez a felvezetés, pedig nem egészen légből kapott. Kiss Anna archaikus költői országára szeretném felhívni a figyelmet, arra a különös, zárt, női birodalomra, amelynek belső szabályszerűségeire még léteznek leírások, de amelynek foglalatát, környezetét nehéz lenne pontosan meghatározni.

video

Gryllus Vilmos – Kiss Anna: Nem múlik el a világ (Hangzó Helikon, 2006)

A könnyebb része: a Kiss Anna-vers mint sokszínű, az emlékezet és képzelet határát feloldó, az idő fogalmát mellőző (vagy az időt magát laza könnyűséggel eszközként használó) tenyészet, ökoszisztéma, amely sokkal többet, mást tud a világról, mint amennyi a szavakból építkező civilizációnak összejön. Máshonnan néz, időben és térben is máshol foglal helyet (ha ugyan helyet foglal, és nem valami csúszkán jár le-föl az időben, fonálon). Máshonnan szedi fel anyagát, mint ahogy ezt a modern kor iskoláiban tanítják, és ördög tudja, milyen szerszámai vannak mesterségének.

Birtokában van régi világok nyelvének, képi emlékeinek, sejtéseinek, babonáinak, rokon népek kultúrájának, és ezeket úgy húzza át markával az időn a mába, hogy pontosabb emléket konstruál számukra, mint amire évszázadokkal ezelőtt keletkezett, leírt források, pár évtizedes képi dokumentációk vagy mostanában összerakott 3D-s szimulációk képesek. Hiába vannak versei tele egyensúlytalansággal: játékkal, groteszkkel, abszurddal. Pontosabbak, az adott koordinátákhoz viszonyítva hitelesebbek, mint a büntető törvénykönyv, a metronóm vagy a méterrúd.

Ha bontócsákánnyal állunk neki a szövegnek, valóban felismerhetők a széttört szilánkokban igazi (archeológiai) őskövületek, aztán középkori műalkotások, népi motívumok, mesedarabkák, túlvilági szereplők kezének nyoma, de a lényeg talán nem ez, és nem is az olvasó öröme, ha rátalál a forrásokra. Hanem a kicsi univerzum maga, akkurátusan elrendezett, kiírt, belső szabályszerűségekkel, szépséggel felöltöztetett mivoltában. Mintha lenne az az út, hogy a kultúra hordozója az írás, majd a kép, és lenne párhuzamosan a Kiss Anna által képviselt mágikus, szakrális irányzat, amely valami egészen mást tud.

Kamerát hasonlítunk össze kaleidoszkóppal.

A férfi-nő hasonlatot még egyszer felidézem: korosztályom például, és azt hiszem, mehetnénk az időben ide-oda néhány évtizedet, lényegében úgy szocializálódott, hogy nem fektettek hangsúlyt érzelmi intelligenciánk fejlesztésére. Mintha Verne-figurák lennénk, okos és merész férfiak, hogy tisztességes polgárként felfedezzük az utolsó ismeretlen sarkokat is a földkerekségen. Ehhez képest Kiss Anna elsődleges terepe nem az agy, hanem a lélek, ott stimulál dolgokat, régészkedik és rakja szemlére kincseit, építi fel versének világát.
Idézzünk fel pár sort nemrég keletkezett, Még nem című verséből:

De a lámpa,

a lámpa
üvege eltört,
körben
érintik a falat,
sétálni
mennek a nagy

kalapok a
gerendáról,

Igen aprólékos kép, szinte szociofotó egy valamikori paraszti házról, de ez a díszlet hirtelen megnyúlik:

levett
ruhád nem
vérzik eleinte,

nem sejti
mi ez valóban,
az üvegszilánk
a sóban,

hogy aztán belefusson a Kiss Annára jellemző dimenziókba, megszülessen a saját világ:

de az
árulás
nem vérzik
eleinte,

még
nem vér
a bor,
nem vér,
de már

A ballada sűrítése, pontos, éles szöveg, már-már kép. Valahol átmenet a kettő között. Ha szavakat keresünk rá (a formára) továbbra is: olyan tiszta és sűrű esszencia, amely lekicsinyítve, zsugorítva megőrzi és átviszi az információt. Aztán összeáll formájára, felveszi eredeti méreteit, ha célba ér.

Kiss Anna világa, ez a sajátos varázslat, akkor is kettőzés, ha eredeti középkorinak vagy népinek ható szövegeket alkot. Kortársunk ő, rendkívüli képességekkel. Talán másfajta hozzáállást, megközelítést kíván, de nem elméleti, kutatói felkészültséget, hanem érzelmi ráhangolódást.

Mentes Tamás

• Publikálva: 2012.05.22. 15:15 • Címke: kritika, irodalom

Digitális Irodalmi Akadémia