a rovat írásai
Szép Újvilág: Amerika digitális labirintusa, a DPLA
Mit mondott Martin Luther King J. F. Kennedy meggyilkolása napján? Milyen volt a szesztilalom bevezetését pártoló egykori „flashmob”? Hogy néz ki egy terrorista és miért nem a szépségéről híresült el Alice B. Toklas?
Százezer régi könyvet digitalizáltak az Osztrák Nemzeti Könyvtár állományából
Már az interneten is elérhető százezer kötet az Osztrák Nemzeti Könyvtár történelmi állományából – adta hírül a bécsi intézmény sajtóosztálya.
Digitalizálás és hagyatékok a MaNDA könyvtárában
A MaNDA és Filmintézet könyvtára egyetlen országos gyűjtőkörű filmes szakkönyvtár, amely a Színház- és Filmtudományi Intézet szétválását követően, 1959-ben jött létre.
Példaértékű a Szépművészeti hallássérültek számára készített alkalmazása
A SzépMűSL (sign-language/jelnyelv) Európában egyedülálló alkalmazás, amely a Szépművészeti Múzeum hallássérült látogatóit segíti.
Észak-Amerikában hamarosan befejeződik a mozik digitális forradalma
Az amerikai mozisok éves összejövetelének eredménye.
A 3D könyv és társai
Az elmúlt fél évszázadban sokféle előrejelzés született a könyvnyomtatás közeli haláláról.
Okostelefonon is elérhető a könyvtár Tatabányán
Az országban elsőként androidos okostelefonra és táblagépre optimalizálva is elérhető a megyei és városi könyvtár honlapja és katalógusa Tatabányán.
Képregények okostelefonon
Pár száz forintért már bárhol nézegethetünk képregényt.
Digitálisan röpülő pávák
Igaziak és átvitt értelműek. Egy folklór- és egy állathang-adatbázis tanulságai.
Mozgóképes archívumok a digitális korban
Gyűjtés, gyűjteménykezelés és elérhetővé tétel kérdéseit járták körül az intézmények képviselői szombaton, a „filmszemle-pótló” Uránia Filmnapok keretében megrendezett pódiumbeszélgetésen.
Interneten a Vatikáni Könyvtár
Már az interneten is olvashatók a Vatikáni Könyvtár páratlan értékű kéziratai: elsőként 256 kódexnek készült el a digitális változata.
Digitális Magvető
Az
OSZK rendezvénye a Keresztény Magvető, a legrégebbi és ma is megjelenő
erdélyi magyar folyóirat teljes anyagának internetes megjelenése
alkalmából. Tavaly volt 150 éves az erdélyi Keresztény Magvető. A folyóiratot 1861-ben alapította az Erdélyi Unitárius Egyház, amelynek eredeti célja a vallási felekezet identitásához tartozó teológiai és filozófiai írások közlése. A 2011-es kerek évforduló alkalmából a Kriza János és Nagy Lajos alapította folyóirat több, mint negyvenezer oldalát digitalizálták és töltötték fel online elérhető felületekre. Ez az erdélyi folyóiratirodalom szempontjából mérföldkő, mint az unitárius felekezeti történeti-filológiai művek szélesebb ismertetésének szempontjából is.
A méltán híres folyóirat 150 éve alatt számos neves szerzőt sorakoztatott fel: a leghíresebbek talán Brassai Sámuel és Kriza János, Szabédi László, Jancsó Elemér, Binder Pál. E hosszú idő alatt (noha a megjelenésben voltak megszakítások) a folyóirat tematikája és kitűzött céljai egységesnek és következetesnek mondható. Digitalizálása azért is volt szükségszerű, mert a folyóirat egyetlen könyvtárban sem volt teljes, mindenhol hiányzott egy-két szám.
Az esemény másik apropója és hívószava az Erdélyi Digitális Adattár (EDA) projektjének bemutatása volt. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) elnöke ismertette az eddig Magyarországon még kevéssé ismert elektronikus adattárat. Az EDÁ-t tudományos kutatások tartalmai, kutatói oldalak, régi életrajzok, lexikonok, tervrajzok és más, kutatásokhoz szükséges tartalmak feltöltése céljából hozták létre. A tár most indult, ezért még nincsen kitöltve minden fül, de folyamatosan kerülnek fel új anyagok. A Transindex romániai hírportál – amelynek most már csak a neve utal a magyar index.hu-hoz tartozó rokoni szálaira – adatbankja már egyfajta előzetesként szolgálhat, hiszen ez az adatbank a számos erdélyi kutató cikkét, tanulmányát, videófelvételen rögzített szabadegyetemi előadását tartalmazza, sőt még megnevezésében is erdélyi magyar elektronikus könyvtárként hirdeti magát, és ennek szellemében fejleszti tartalmait. Kutatói vendégoldalakat tartalmaz, írók online olvasható műveit, akár teljes regényeket, lexikonokat, természettudományi adatbázist, frissen megjelent tanulmányokat, teljes folyóiratokat. Az EDA a magyarországi digitalizáció alternatívájaként akar létjogosultságot szerezni.
Bitay Enikő előadásában – amely hamarosan ugyancsak fel fog kerülni az EDÁ-ra – részletesen bemutatta a tárat és annak működését. Az EME archiváló és szolgáltató profilú intézményként hozta létre a tárat, azzal a céllal, hogy teljes gyűjteményekhez biztosítson hozzáférést, illetve a továbbiakban korszerűen bővíthesse szolgáltatási körét, valamint fejlessze az oktatás és a kutatás minőségét. Tartalmazza az EME eddigi kiadványait, évkönyveket, kézikönyveket, emlékkönyveket, de gyűjtik az erdélyi épületek tervrajzait is, amelyeket ugyancsak digitális formában tennének mindenki számára elérhetővé. A friss kezdeményezés tervei között szerepel híres tudósok, kutatók emlék- illetve vendégoldalainak kiépítése is, doktori disszertációk közlése, kutatások fázisainak frissítése, hogy a kutatók láthassák egymás munkájának eredményét. A Periodikák fül alatt pedig nemcsak a teljes Keresztény Magvető negyvenezer oldalára mutató linkre találhatunk rá, hanem a Nők világa és az Unitárius Közlöny folyóiratára is. A Médiatáron belül pedig amatőr családi fotók és videók elhelyezését tervezik. Az EDA még kialakulóban van, több tár még üresen áll, de az intézményi háttere sokat ígérően hatalmas anyaggal rendelkezik ezek feltöltéséhez.
Mindebből kitűnik, hogy Erdélyben a kutatói, művészeti közösségi oldalak nagy népszerűségnek örvendenek. Ezek a szolgáltatások biztosan nem vetekednek a nemzetközi közösségi oldalakkal, de nem is ez a céljuk, hiszen az országon belüli tudományos eredmények közzétételére koncentrálnak. Ezen adattárak 'erdélyi' megnevezésükkel ellentétben helyet adhatnak magyarországi kutatóknak is, céljuk az együttműködés elősegítése.
Bakk Ágnes