Bemutatkozás

A könyvtár gyűjteményének törzse a Színház- és Filmművészeti Szövetségtől és az 1949–1956 közötti időszakban a Népművelési Minisztériumban működő Filmfőigazgatóságtól kapott dokumentumokból jött létre 1957-ben. A Színháztudományi és Filmtudományi Intézet szétválását követően, 1959. április 1-jén vált önálló gyűjteménnyé.

A könyvtár funkciója és státusza fokozatosan változott. Kezdeti feladata az archívum munkájának kiszolgálása és támogatása volt − idővel országos szakkönyvtárrá alakult. Nem kölcsönző könyvtár ugyan, de felhasználói köre kibővült − elsősorban a filmes, média, és kommunikációs szakterületek, felsőoktatási intézmények oktatóival, hallgatóival, valamint a filmes szakma képviselőivel.

Kezdetben állománya 800 kötet könyvből, 600 kötet forgatókönyvből, 500 kötet folyóiratból és mintegy 800 darab kéziratból állt. A gyűjtemény jelentősen bővült a Lajta Andor-hagyatékkal (1962), majd Ábel Péter hagyatékával (1994). Később számos, filmszakmában dolgozó szakember hagyományozta a könyvtárra kisebb-nagyobb gyűjteményét. Az egyre növekvő hazai és külföldi filmszakirodalom, valamint a tervszerű állománygyarapítás következtében a könyvtár állománya ma közel húszezer kötet könyv, háromezernél több kézirat, 2864 kötet folyóirat, 4267 forgatókönyv. Számos filmes periodika megtalálható a könyvtárban, ezek közül 2010-ig 19 külföldi szakfolyóirat is.

Könyvraktár_4

A jelenlegi 20 ezres könyvállomány magyar és részben idegen nyelvű (angol, német, francia, orosz, spanyol, olasz, portugál, cseh, szlovák, lengyel, bolgár, svéd, norvég, dán, arab, kínai, stb.) dokumentumból áll. Ez adja a gyűjtemény törzsét.

Számos értékes, ritkaságnak számító könyvet és folyóiratot őrzünk. Különösen fontosak a hazai filmkönyvkiadás korai termékei. 1917–1919 között jelent meg az Almanach – A magyar kinematográfia kézikönyve. Forrásértékű a Lajta Andor szerkesztette Filmművészeti évkönyv 1920–1949 között kiadott harminc évfolyama.

A teljesség igényével őrizzük az archívum saját kiadványait – például a hetven darabból álló Filmművészeti Könyvtár és az 1972-ben indított Filmtudományi Szemle számait. A filmtechnikával, filmfelvételek gyakorlati munkájával ismerteti meg az olvasót Gró Lajos: A film útja (1927), Hevesy Iván: A film kulisszatitkai (1928), Smolka János: Mesegép a valóságban (1938). A könyvtár gyűjteményében megvannak a legfontosabb korai, külföldi filmesztétikai, filmelméleti művek. Kézikönyvtárunk anyaga igen gazdag. Egyetemes és nemzeti filmográfiák, lexikonok segítik a filmfeldolgozó munkát.

• Publikálva: 2015.11.11. 13:08