a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Ahogy a Nap járt, úgy lépett egyik vásznától a másikhoz
Persze, hogy Claude Monet-ról lesz szó, aki soha nem látott
fanatizmussal képes volt csaknem száz
képet festeni a Westminsterről, vagy 250-et a saját kezűleg épített kert
tavirózsáiról. Mindettől függetlenül azért lett híres, mert a tárgyak
térbeli viszonylatai helyett azok színei, az azok keltette benyomások,
impressziók érdekelték.Természetesen mindezt gyermek és ifjúkorának ismeretében még nem lehetett sejteni a 175 évvel ezelőtt, egy boltos és egy énekesnő gyermekeként Párizsban született festőről. Aki a tengerparti Le Havre-ban nőtt fel, apja boltosnak szánta, de végül elvégezte a helyi képzőművészeti középiskolát. Anyja halála után, 16 évesen nagynénjéhez került vissza Párizsba, és mint oly sokan, ő is a Louvre gyűjteményét kezdte másolgatni. E munka közben jött össze Pisarróval és a nagyon hasonló nevű Édouard Manet-val. 1862-ben egy tífusz és a nagynéni pénze kimenti az algériai katonáskodás poklából, ezután összeismerkedik Renoirral és Sisleyvel, és már együtt is a nagy csapat, akik megrengetik majd képeikkel a festészet világát. Mert az még csak egy dolog, hogy az állvánnyal, a felfeszített, alapozott vászonnal és a festékekkel kimennek a szabadba – ilyen „bátor” festők korábban is voltak már – de ők igazából a fényekért és a színekért mentek oda, ezeket próbálták szapora ecsetvonásokkal feltenni a vászonra.
Nadar felvétele 1899-ből (forrás: Wikipedia)
Mindezt persze a kortársakat nem nagyon érdekelte, Monet is egy „klasszikus” képpel, a későbbi feleségéről, Camille Doncieux-ról festett A zöld ruhás nővel futott be 1866-ban. Ez persze még nem azt jelentette, hogy anyagilag is sínre került volna, Jean fia születésének évében, 1868-ban a Szajnába is ugrott, de szerencsére az arra járók kimentették. 1870-ben viszont már Londonban tanulmányozza Turner döbbenetes vásznait, majd egy kis hollandiai kitérő után 1871-ben családjával Argenteuilbe költözik, ahol nyolc boldog évet töltenek. Monet bárkáján járja a környék vizeit és festi minden évszakban és napszakban a színeket és a fényeket. 1872-ben Le Havre mellett elkészül az Impresszió, a felkelő nap, amin Turner munkáihoz hasonlóan végképp érdektelenné válnak a formák és a térbeli viszonyok. A kép két évvel későbbi kiállításán akasztja rá a társaságra egy kritikus az impresszionisták (csúf)nevet. Amit ők végül is nem vesznek rossznéven. Ez az időszak az, amikor Monet teljesen elfordul az emberábrázolástól, mert szerinte a lélek visszaadásának nehézségei elvennék az energiákat a színek, a festőiség problémáinak megoldásától.
A névadó: Impresszió, a felkelő nap, 1872 (forrás: Wikipedia)
1878-ban egy áruháztulajdonos, Ernest Hoschede felajánlása nyomán Vétheuil lesz az otthonuk, a felesége itt hal meg tüdőbajban. Végül innen az időközben csőd miatt lelépő Hoschede feleségével és az összes gyerekkel 1883-ban Givernybe költöznek, ahol Monet nekifog a kertépítésnek, és a nagy sorozatainak. Először a Kazlaknak, a normandiai módra összerakott, cséplésre váró búzából készített jellegzetes alakú, hat méter magas boglyák festésének.
Kazlak, 1890-91 (forrás: Wikipedia)
25-30 ilyen kazlas kép mellett a nyárfákról is sorozatot készít, majd 1892-ben a roueni katedrálist kezdi festeni már, egyszerre több vásznon is dolgozva. A két év alatt 30 kép készül el némi műtermi utómunkálatokkal, 1899 őszén pedig már Londonban van, és a Parlamentet festi előbb a Savoly szállóból, majd egy kórház teraszáról. 100 félig kész képpel, és az épületről készített fotókkal érkezik haza 1901 tavaszán, hogy néhány itáliai utazás impressziói után már csak kertjének tavirózsáit fesse. Két évtized nagy idő, legalább 250 tavirózsás kép készül el, köztük egészen nagyméretű pannók is. A festésben a szürkehályog hátráltatja, de munkakedve töretlen az utolsó pillanatokig.
A londoni parlament napnyugtakor, 1902 (forrás: Wikipedia)
2015 februárjában, Londonban 23 milliárd forintnak megfelelő fontot adnak öt nem annyira jelentős képéért, köztük van az 1887-es Nyárfák Giverny-ben, és az Velencében 1909-ben festett Le Grand Canal is.
Pálffy Lajos