a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Miniszter, akiről csak legekben lehet beszélni
Bátran kijelenthetjük, hogy Magyarországnak nem volt még egy olyan
formátumú kultúrpolitikusa, mint a 140 évvel ezelőtt
született Klebelsberg Kunó. A kortársak Kossuthéval vetekedő temetéssel fejezték ki
nagyrabecsülésüket, majd 1945 után következtek a hallgatás
évtizedei. Hogy aztán a rendszerváltás után ismét a helyére kerüljön ez a
páratlan életmű.Ami egy Arad megyei, felesben románok lakta faluból, Magyarpécskáról indult, ahol a gróf és huszártiszt apának a birtokai voltak. Őt ugyan két év múlva elveszti a család, ezután Székesfehérvárra, az anya, felső- és alsőeöri Farkas Aranka családjához költöznek. Klebelsberg Kunó jogot tanul Pesten, Münchenben és Berlinben, majd államtudományokkal foglalkozik a Sorbonne-on. Doktoriját is ebből írja, és első munkahelye egy fogalmazói állás lesz 1898-ban Bánffy Dezső kormányzása alatt a Miniszterelnökségen. A Tisza-kormányban osztálytanácsosként, majd adminisztratív államtitkárként a kül- és nemzetiségi ügyekkel és a tanoncoktatással foglalkozik, 1916-tól pedig politikai államtitkár lesz Tisza István mellett. Ekkor szervezi meg a határokon kívül élő magyarok oktatását, a Nagy Háború alatt a Rokkantügyi és az Országos Hadigondozó Hivatalokat is vezeti. Károlyiék hatalomátvételével szemben keresztény pártot szervez, a proletárdiktatúra idején Almásy Dénes kétegyházi kastélyában bújik el üldözői elől.
Klebelsberg Kúnó (forrás: Wikipedia)
Tapasztalatait, szakértelmét 1921-ben belügyminiszterként kamatoztatja az új választási törvény kidolgozásával, majd 1922 nyarától vallás- és közoktatásügyi miniszter Bethlen István kormányaiban. Itt kerül igazán a helyére, és kilenc év alatt olyan pályát fut be, amire a magyar történelemben nem volt példa. Eredményei csak számokban: 5784 téglából épült, nagy ablakú tanyasi iskolai tanterem, 2278 háromszobás tanítói lakás, 1555 népkönyvtár és 1500 iskolai könyvtár, 47 mezőgazdasági iskola és 21 klinika, két trianoni határokon túlról menekített egyetem és egy főiskola letelepítése. Mindez önmagában is impozáns életmű lenne, de ennyiben természetesen még nem merült ki tevékenysége. Kultúrpolitikai céljainak három fő iránya volt: mindenek előtt a magyar magaskultúrát akarta európai színvonalra fejleszteni, emellett hasonló súllyal szerepelt a korszerű népiskolai rendszer kiépítése, az alapműveltség fejlesztése és az analfabetizmus visszaszorítása is. Végül, de nem utolsó sorban célja volt a magyar kultúra Európának való megmutatása is. Forradalmi lendületű felzárkózásunk Európához pedig szerinte egyben azt is jelentette volna, hogy jogot formálhatunk az elcsatolt magyar területekre, esélyt kapunk a revízióra.
Klebelsberg Kunó könyvtárszobájában, 1932 (forrás: OSZK)
Mindennek érdekében népiskolai reform mellett a polgári iskolák beemelésével új középfokú rendszert alkot, megreformálja a lányoktatást és a tanárképzést is. 1928-ban törvénybe iktatják a nyolc osztályos általános iskolát, amit 1940-től vezetnének be. Múzeumokat szervez, a tanyasi iskolákba a könyvtárak mellé filmvetítőket és gramofonokat is telepít, az ötezredikként átadott Szeged rókusi népiskolában pedig már tornacsarnok is épült. Kulturális teljesítményünk bemutatására és gyarapítására létrehozza a Collegium Hungaricumok rendszerét, 1927-ben például erre a célra megvásárolja a római Palazzo Falcionerit.
A filmoktatás bevezetéséért is sokat tett, mint azt a Film és művelődés 1926-os számában olvashatjuk (forrás: MaNDA adatbázis)
Ő maga is európai előadókörutakra indul és a különféle ösztöndíjak létrehozása mellett törvényben függetleníti a Magyar Tudományos Akadémiát a politikától. Ő a Testnevelési Főiskola alapítója, 1930-ban ő építteti fel a Margit-szigeten a Nemzeti Úszócsarnokot, az elcsatolt ógyallai helyett megépítteti a svábhegyi obszervatóriumot. Szegeden az ő nevéhez fűződik az egyetem mellett a Fogadalmi templom és Nemzeti Emlékcsarnok is, és az alföldi városba hívja a kutatások feltételeit biztosítva a Cambridge-ben élő Szent-Györgyi Albertet is.
Klebelsberg Kunó és a Nyári Egyetem hallgatói, 1929 (forrás: Debreceni Egyetem Elektronikus Archívum)
Mindezeket pedig teszi úgy, hogy 1924 és 1928 között 1106-ról 615 főre csökkenti minisztériuma apparátusát. 1931 augusztusában barátjával és munkatársával, Bethlen Istvánnal együtt kerül ki a hatalomból, rá alig több, mint egy évvel szívelégtelenségben hal meg. Szegeden nyugszik a dóm altemplomában.
Pálffy Lajos