a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Gendzsi herceg nyomában
Japán képen és írásban
A középkori Japán legfőbb krónikája egy különleges regény a „fénylő hercegről”, amely folyamatosan jelen van a japán kultúrában, sőt, mint a kiállításon kiderül, a magyarban is fel-felbukkan.
A kiállítás a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum hagyományos ázsiai művészetet és kortárs alkotásokat egymás mellett bemutató kiállítás-sorozatának következő tárlata, amely a hagyományos japán művészet esztétika ideálját és annak európai recepcióját állítja reflektorfénybe.
Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a 11. század elején írott műve a világirodalom egyik legjelentősebb műalkotása, melynek címe: Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, vagy Gendzsi szerelmei). A mű jelentősége abban áll, hogy a világ első nagy terjedelmű regénye, mely a fénylő Gendzsi herceg, egy fiktív személy kalandjait örökíti meg 54 fejezetben. A „fénylő”, vagy „ragyogó” jelző a műalkotás főszereplőjének intellektusára, kifinomult ízlésére és modorára, valamint földöntúli szépségére egyaránt utal. Az írásmű – fikció léte ellenére – a Heian-kor Japánjának udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét részletesen rögzíti. A szerző fejlett megfigyelőtehetségének és aprólékos leírásának köszönhető, hogy bár a Gendzsi monogatari Muraszaki körének szórakoztatására készült, mára a középkori japán világ egyik legfőbb krónikájává értékelődött át. A japán nyelvű szöveg folyamatos modernizációjának köszönhetően olyan élénken élt és él ma is a japán kultúrában a fénylő herceg története, melyhez Európában csupán a Bibliát, esetleg az ógörög mítoszokat hasonlíthatnánk.
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 1. lapja Papír, arany, tus, festék 1670 körül (forrás: hoppmuzeum.hu)
Gendzsi herceg személyének és világának tökéletes szépsége a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját képviseli. Vizuális művészeti alkotások sora – festmények, fametszetek, lakktárgyak, kerámiák – jeleníti meg történéseit a regény születésétől egészen napjainkig, de a társművészetek (fotográfia, színház) is bőven merítenek forrásából. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat tartalmaz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, vagy szimbolikus módon, a 17. század végétől napjainkig. A kiállítás célja bemutatni a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, kiegyensúlyozva a kép és a szöveg szerepét, és magyar példán keresztül éreztetni az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 44. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül (forrás: hoppmuzeum.hu)
A kiállítás a megismerés több szintjét kívánja nyújtani a látogatónak. Egyrészt ismereteket közöl Muraszakiról, a mű szerzőjéről, a szövegkorpusz felépítéséről valamint a történet főbb eseményeiről és szereplőiről. A Gendzsi-képek jelentőségét a japán vizuális művészetekben narratív (jamato-e), szimbolikus, valamint paródiába hajló (mitate) ábrázolásokon keresztül figyelheti meg a látogató. Műtárgyak mesélnek arról, hogy milyen játékok fűződtek a Gendzsi regényéhez a kora-modern Japánban és hogy hogyan játszották őket. A kiállítást körbejárva megtudhatjuk, hogy ki alkotta a gyűjtemény világviszonylatban is jelentős értékű Gendzsi albumát, hogy épül fel egy japán vers, azaz vaka, sőt, megcsodálhatjuk egy 19. század eleji, 108 lapból álló Gendzsi karuta (kártya) készlet minden egyes lapját is.
A Gendzsi szerelmei három kötetben jelent meg
A tárlatot egy magyar, kettős hommage zárja: Krasznahorkai László írásban, Gaál Zoltán pedig a fotográfia médiumán keresztül idézi meg a régi császári főváros, Kiotó hangulatát. A magyar művek bemutatása során kép és szöveg olyan szorosan kötődik egymáshoz, mint az a legkorábbi Gendzsi kéziratokban volt tapasztalható. Az eseményt egy magyar és angol nyelvű, reprodukciókban gazdag, több szerző együttműködésével létrejött katalógus kíséri. A kötetben az irodalom-, művészet- és fotótörténeti tanulmányok mellett a Gendzsi regénye monumentális (mintegy 1500 oldalas) történetének rövid összefoglalója is olvasható. A történet minden egyes fejezetét a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gendzsi albumának egy-egy lapja kíséri, ezáltal a műtárgy teljességében jelenik meg a kiadásban.
Gendzsi herceg nyomában - Japán képen és írásban
2015. november 27. - 2016. április 17.
Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum
hoppmuzeum.hu