a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Médiasztár, aki egy országot tanított beszélni

lorincze_leadSzáz éve született az első magyar médiasztárok egyike, a nyelvész és nyelvművelő Lőrincze Lajos, aki egy országot tanított a helyes nyelvhasználatra. Közismertséget eredményező médiajelenlétét nem bankszámlája gyarapítására, hanem a tiszta és szép magyar nyelv feletti őrködésre használta fel.

A napokban eltávozott „kékfényes” Szabó László mellett – mennyire hihetetlenül is hangzik ez ma – az ország egyik legnagyobb, legismertebb médiaszemélyisége egy a magyar nyelv ügye, tisztasága mellett elkötelezett nyelvész volt. Akinek egy tévéműsor mellett évtizedekig heti háromszor öt perce volt a Kossuth rádióban, hogy a hallgatók kérdéseire válaszolva jó irányba terelgesse a folyamatosan fejlődő, változó köznyelvet. Hogy aztán a betelefonálók felvetései, kérdései néha megmosolyogtatók voltak, az csak a műsort színesítette, mint ahogy Lőrincze sem bonyolította, tudálékoskodta túl a válaszait, minden megmaradt azon az egyszerű magyar nyelven, amely páratlan szókészletével és kifejezéseinek sokaságával tökéletesen alkalmas a világ dolgainak verbális megjelenítésére. Nem is véletlen hát, hogy Lőrincze Lajos az emberközpontú nyelvművelés apostola, megalapítója volt. Azt vallotta, hogy a használat határozza meg, hogy milyen szó, vagy szerkezet a helyes, vagy a helytelen. Ugyanakkor azt is tudta, hogy tulajdonképpen nem a nyelvet, hanem sokkal inkább az embert kellene művelni.

lorincze_emlekev

A magyar nyelvművelésnek négy nagy korszakát határozta meg, a folyamat a 19. század elején a nyelvújítással, az irodalmi magyar nyelv megalkotásával indult útjára, majd a század második felében ennek a nagy lendületnek a felülvizsgálata zajlott le, ahol visszanyesegették a vadhajtásokat. Harmadik etapként a 20. század meghozta a germanizmusok elleni küzdelem korszakát, majd pedig a második világháború után, mások mellett éppen Lőricze munkásságához kötve elkövetkezett az emberközpontú korszak. Ami miatt a nyelv szigorú és ókonzervatív őrei (nyelvi) liberalizmussal is megvádolták Lőrinczét, de mint tudjuk, senkinek sem egyszerű prófétáskodni e szűk kis hazában.

lorincze_borito

Lőrincze Lajos pályafutása a hajdani királyi vadászok bakonyi falvából, Szentgálról indult, érettségit a Pápai Református Kollégiumban szerzett, majd egy másik híres kollégium, az Eötvös lakójaként kapott német és magyar szakos tanári diplomát 1941-ben. Még az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a Táj- és Népkutató Központ munkájába, 1939-ben pedig megnyerte az első magyar szépkiejtési versenyt. A dicsőség mellett sokkal többet jelentett számára az, hogy a győzelem Kodály Zoltán barátságát is eredményezte, akinek javaslatára és támogatásával indítja majd el 1952-ben Édes anyanyelvünk című, kezdetben vasárnap délelőttönként jelentkező műsorát. A diploma után dolgozott a Magyarságtudományi Intézetben, tanított a pápai alma materben, majd 1945 után Néptudományi Intézetben, az MTA Nyelvtudományi Intézetének elődjében kapott állást, majd vezető beosztásokat. 1952-ben kandidátus, egy év múlva a Nyelvtudományi Társaság alelnöke, 1960-tól pedig az MTA nyelvművelő bizottságának az elnöke. Közben a határon túl is kutatva részt vesz A magyar nyelvjárások atlaszának 1968 és 1977 között zajló összeállításában, könyveket, tanulmányokat ír és elindítja a Kazinczy-vesenyek sorozatát. 1954-től szerkeszti a Magyar Nyelvőrt, 1972-től ott van a Nyelvünk és kultúránk szerkesztőbizottságában, 1979-től pedig folyóirat formájában is megjelenik az Édes anyanyelvünk. A töretlenül népszerű rádiós öt percek mellé pedig Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel tévéműsort is kap, még szélesebb körben népszerűsítheti a nyelvművelés ügyét. 
 
lorincze_mti
A 25. jubileumi Édes anyanyelvünk szerkesztő-műsorvezetőjeként a mikrofon előtt, 1977-ben (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

Igazából az utolsó pillanatig dolgozik, 1993-ban éri a halál.

Pálffy Lajos 

• Publikálva: 2015.11.24. 12:47 • Címke: évforduló