a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Szavak helyett tettek

Moziajánló: A szüfrazsett

suffragette_leadMeglepő, hogy a feminista mozgalom korai, radikális szakaszáról még nem készült nagyjátékfilm. A sorsok filmvászonra kínálkoznak, a felvetett problémák aktuálisak, a küzdelem a nők egyenlő jogaiért máig folyik. A rangos szereplőjárdával, mindenekelőtt Meryl Streep nevével beharangozott A szüfrazsett most pótolja az adósságot.

A mozgalom történelmi alakjainak is emléket állít, de ők csak mellékszereplői a filmnek. A történetet egy fiktív alak, egy fiatal munkásnő perspektívájából látjuk, akinek kezdetben semmi köze a nőmozgalomhoz, de az események hatására fokozatosan öntudatra ébred és egyre inkább elköteleződik, dacolva a körülményekkel, a következményekkel és a családjával. A film alkotói úgy vélhették, a néző, aki feltehetően nem sokat tud a korai nőmozgalomról, vele együtt, lépésről-lépésre vonható be leginkább a film világába.

1912-ben London West End negyedében Maud Watts (Carey Mulligan – Egy lányról, A nagy Gatsby) az utcán szemtanúja lesz, amikor a nők választójogát követelő aktivisták kirakatokat törnek be és röplapokat szórnak. Aztán egy munkatársa hívására elmerészkedik a parlamenti meghallgatásra, és a körülmények úgy hozzák, hogy neki kell a felszólalnia kolléganője helyett és saját tapasztalatairól beszámolnia. Amit papír nélkül is meggyőzően tehet, hiszen hétéves kora óta dolgozik a mosodában, szó szerint ott is született. Hiába azonban a megható beszéd, hamar kiderül, hogy a politikusok csak hitegetik őket. Amikor ismét elmarad a választójogi reform, a rendőrök brutálisan szétverik a tüntetést. Maud a tiltakozók között börtönbe kerül és igazából itt áll át a másik oldalra. Ezután a nők, akik évtizedekig kértek, egyre erőszakosabb eszközökhöz nyúlnak: gyújtogatnak, robbantanak. Mivel a sajtó elhallgatja az akcióikat, az olyan eseményeket keresik, ahol a királyi család is jelen van. Ilyen lehetőség az epsomi derby, ahol alkalom nyílik egy olyan akcióra, amelynek híre valóban bejárja a világot.

suffragette

Meryl Streep egyetlen ötperces szerepben állítja elénk a mozgalom vezetőjét, a karizmatikus Emmeline Pankhurstöt, a radikális WSPU (Nők Társadalmi és Politikai Szövetsége) alapítóját, aki nők ezreit állította a szüfrazsettek oldalára – esetünkben éppen Maudot. Helena Bonham Carter karaktere, Edith New is valós, egy angol vidéki tanárnő, aki elsőként láncolta oda magát a Downing Street 10. elé és akinek a Hyde parki beszédét 250 ezren hallgatták végig. Érdekesség, hogy Helena Bonham Carter az unokája annak a brit miniszterelnöknek (Herbert Asquith, 1908-16), aki a film eseményeinek idején eltökélten ellenezte a nők választójogát. És valós alak volt a Romola Garai által életre keltett Emily Davison, aki – talán rögtönzött – önfeláldozásával felrázta a közömböseket is.



A film által felvetett kérdések ma is aktuálisak, a nők harca az egyenlő jogokért nem ért véget. A film végén felirat sorolja fel, hogy a világon hol, mikor kaptak a nők választójogot – Nagy Britanniában 1928-ban, éppen Emmeline Pankhurst halálának évében. (Magyarországon 1920-ban szavazhattak először a nők, de az általános, egyenlő és titkos választás csak 1945-ben valósult meg.) A választójog azonban az azonos jogoknak csak egy eleme, az azonos munkáért azonos bér elve például továbbra is aktuális cél a világ legfejlettebb országaiban is. A londoni premier alatt a Sisters Uncut csoport tagjai tüntettek a családon belüli erőszak ellen, a filmben játszó színésznők pedig kihasználják az alkalmat, hogy a hollywoodi egyenlőtlen gázsik és a szexizmus miatt emeljék fel a szavukat.

suffragette
„Szavak helyett tettek”

Az biztos, hogy informatív, részleteiben is történelmi hitelességre törekvő, szép kiállítású filmet készítettek (a parlamenti meghallgatást például eredeti helyszínen forgatták, amire nemigen volt példa), amely mindvégig képes fenntartani és fokozni a feszültséget. A színészi alakítások látványosak, különös tekintettel a főszereplőre, akinek nagytotálban mutatott sápadt, finom arcán a szemünk előtt formálódnak az érzelmek. A nők után nyomozó rendőr (Brendan Gleeson) révén a ma divatos, historizáló bűnügyi történetszál is megjelenik, illetve bepillanthatunk a korabeli büntetésvégrehajtás horrorisztikus állapotaiba is, a börtönben éhségsztrájkkal és orron át történő kényszertáplálással. A forgatókönyv azonban néhol sablonos, szentimentális fordulatoktól sem mentes: a munkavezető természetesen egy erőszakos vadállat, Maud gyerekfelügyeletért folytatott harca könnyfacsaró. Hiába a jó színész, ha nincs megírva neki egy igazán hiteles, egyéni sors, ha a nézőnek itt-ott eszébe jut, hogy filmben vagyunk, megírt dialógokat hallunk; a sápadt arc és az élethű sebhelyek is az ügyes sminkes érdemei. Egy ilyen történetet, ilyen szereplőkkel megérdemelt volna kicsit eredetibb forgatókönyvet.

suffragette

Nem esik szó például arról, hogy a múlt századfordulón Angliában a korlátozott demokrácia nemcsak a nőket, de a férfiakat is sújtotta. A választójog tulajdoni cenzushoz volt kötve, így az angol férfiak 40%-a sem szavazhatott. Ami érthetőbbé teszi a férj felháborodását és értetlenségét feleségének „önző mániájával” kapcsolatban. A felesége iránti szeretet és a társadalmi elvárások között ingadozó férj egyébként a legárnyaltabban bemutatott figura. Szintén érdekes tény, hogy a mozgalomhoz jómódú nők is nagy számban csatlakoztak, akiket nem saját kiszolgáltatottságuk, sorsuk reménytelensége, hanem a meggyőződésük hajtott. Ők támogatták anyagilag a mozgalmat, amely így fizetett aktivistákat is alkalmazhatott. Ezek a tehetős polgárasszonyok megjelennek ugyan a filmben, de az ő mozgatórugóikról vajmi keveset tudunk meg, ami kár.

suffragette

A történet végéről még annyit, hogy az áttörést a történészek szerint nem a szüfrazsettek harcolták ki bombáikkal és röplapjaikkal, hanem az első világháború megváltozott körülményei kényszerítették ki, amikor a férfiak katonai szolgálata miatt megüresedett álláshelyeket női munkaerővel töltötték be, a férfiakéval azonos bérért. A szüfrazsett mozgalom érdeme azonban az öntudatosodási folyamat elindítása, az önálló cselekvés, az összefogás, a nők közötti szolidaritás fontosságának felismerése. Elveik mellett való rendíthetetlen kiállásuk, önfeláldozásuk miatt példaként tekintenek rájuk a polgárjogi mozgalmak, és tekinthetünk mi is. Más kérdés, hogy már a saját korukban is megosztotta a közvéleményt, hogy erőszakos akciók megengedhetők-e jogos célok érdekében. Emmeline Pankhurst az élet tiszteletét hirdette, azt, hogy követői senkinek sem árthatnak, legfeljebb a saját életüket áldozhatják fel, ahogy az a filmben meg is történik.

Ajánljuk mindazoknak:
• akik szívesen néznek polgárjogi mozgalom kulcsfiguráiról szóló filmeket
• akik szitokszóként emlegetik a feminizmust, holott semmit sem tudnak róla

Nem ajánljuk azoknak:
• akiket bosszant, ha egy film nyilvánvalóan az Oscarokra hajt


A szüfrazsett
Suffragette, színes, feliratos, angol filmdráma, 106 perc, 2014, rendező: Sarah Gavron, forgatókönyvíró: Abi Morgan, operatőr: Eduard Grau, zene: Alexandre Desplat, szereplők: Carey Mulligan (Maud), Helena Bonham Carter (Edith New), Meryl Streep (Emmeline Pankhurst), Brendan Gleeson (nyomozó), Anne-Marie Duff (Violet), Romola Garai (Alice), Ben Whishaw (Sonny)

Bemutató: 2015. november 26.
Forgalmazó: UIP-Duna Film

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2015.11.25. 15:03 • Címke: nők, moziajánló