A svéd szfinx magyar rajongói
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a 26 éves Greta Garbonak miért volt
annyi magyar rajongója. Legjobb filmjei még el sem készültek, az Asszony
és az ördögöt (1926), az Anna Christie-t (1930) és jobb esetben a Mata
Harit (1931) láthatta tőle a magyar közönség. Mégis 1931 áprilisában 500
ifjú hölgy jelentkezett a Greta Garbo hasonmásversenyre.Az 1905-ben Stockholmban a napvilágot meglátó későbbi színészlegenda fodrászsegédként, áruházi eladóként indult, így kerülhetett be munkahelye katalógusába, onnan pedig a filmiparba. Tehetségére jellemző, hogy egy komolyabb európai film után 1925-ben már Hollywoodban forgatott, és első hangosfilmjéért, a már említett, volt prostituáltról szóló Anna Christie-ért már Oscar-jelölést is kapott. Igaz, a díjra, annak is az életmű változatára még 25 évet várnia kell, de Amerika világsztárt csinált belőle, mégpedig az elsők egyikét ebben a műfajban.
Mindez úgy is, vagy lehet, hogy éppen azért is sikerülhetett, mert interjút soha sem adott, és a rajongói leveleket is válasz nélkül hagyta. Így, ilyen nem éppen mai módon juthatott odáig, hogy Magyarországon, a gazdasági válság tombolása közepette hasonmásversenyt rendeztek vele kapcsolatosan. Titokzatosság, pletykák lengték körül, megközelíthetetlen volt, ezért is nevezték a svéd szfinxnek. Ugyanakkor számtalan cikk jelent meg róla, képes újságok hozták fotóit és bekerült a felső tízezerbe, ami furcsa módon egyben az elefántcsonttornyot is jelentette számára. Egy sikertelen vígjáték miatt 36 évesen kivonult a film világából, végül magányosan, csak arisztokrata barátaival érintkezve élte le életét.
Hogy aztán mi lett a Magyar Világhíradó tudósításában a verseny győzteseként szereplő Söröss Erzsébet sorsa, azt nem lehet tudni. Jobb esetben valóban eljutott Amerikába, talán még dublőrként is ott lehetett Garbo következő hét filmjében. Az biztos, hogy a felvételek tanúsága szerint is ő hasonlított a legjobban a svéd szfinxre, és a babája is befolyásolhatta a zsűrit döntésében.
PL