Halálának 80. évfordulója kapcsán megpróbáltunk bármiféle mozgóképes anyagot felkutatni, amiben Krúdy Gyulát lehet látni.
Krúdy Gyula visszatért Óbudára. Igaz, el sem ment innen, csak vitték – utolsó útjára, a Kerepesi temetőbe. Éjszaka ért haza hóna alatt egy palack zöld veltelinivel a lakásától alig 50 méterre lévő Kéhli vendéglőből, és reggel nem ébredt fel.
Ünnepi gálaműsorral nyílt meg a Gárdonyi Géza író születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Költői est négyesben a Csokonai Művelődési Központban, május 10-én.
Jékely Zoltán száz éve, 1913. április 24-én született.
Április 19-én, pénteken éjszaka a független könyvesboltok várják az olvasóikat, érdeklődőiket és későn fekvő látogatóikat. Nem csak Budapesten, de több vidéki könyvesboltban is.
A közhiedelemmel ellentétben Kafka sokat utazott. Egy cseh–német projekt vállalkozott ennek interaktív bemutatására.
A költészet szimbóluma a hárfa. Írország nemzeti jelképe is a hárfa a X. századtól. Az egyik legrégebbi ilyen hangszert a dublini Trinity College-ban őrzik, és a X–XI. században élt Brian Boru ír főkirálynak tulajdonítják.
1959. március 26-án hunyt el Raymond Chandler, a krimi amerikai klasszikusa. Az ő regényéből forgatta negyven éve Robert Altman A hosszú búcsú című filmjét, ugyanebben az évben adta ki a Magvető a film alapjául szolgáló művet, az Elkéstél, Terry!-t. Húsz évvel később mutatták be Altman remekművét, a Rövidre vágvát.
A Thália Színházban, Remeteszőlősön és a Bárka Színházban centenáriumzáró beszélgetéssel, színházi előadásokkal és fotókiállítással zárul az Örkény István-emlékév. Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye a remeteszőlősi emlékműre az egyik legbüszkébb.
Konrád György, Kossuth-díjas író négy és fél évtizede, a hatvanas évek óta tartozik a legismertebb hazai regényírók, majd esszéisták sorába.
Irodalmi est Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumairól az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.Az irodalmi est alapjául szolgáló „Most elmondom, mint vesztem el” – Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumai címet viselő kötet elsőként közli a kéziratban fennmaradt beszélgetőlapokat, amelyeket a szerző élete végén, a hangját elvevő gégemetszést követően, kórházi ágyán vetett papírra. A kötet a lehető legteljesebb képet adja Kosztolányi utolsó hónapjairól: betegségének krónikája, a kezelések sora és az ebben az időszakban játszódó utolsó szerelem története. Arany Zsuzsanna, a kötet sajtó alá rendezője korábban elmondta: az író életművénél az a különös nehézség, hogy nincs Kosztolányi-bibliográfia, -életrajz, az életműve szét van szórva. Minden műve először napilapokban, folyóiratokban jelent meg, ennek töredékét adták ki később kötetekben. A kritikai kiadás előkészítéséhez tehát egy sajtótörténeti feltárás is társult. Ezek a dokumentumok, nagyon fontosak az életrajz szempontjából. A kötet sajtó alá rendezője elmondta: ezek a szövegek korában nem voltak ismertek, csak töredéküket közölték. Nagyon sok minden kiderül belőlük Kosztolányi utolsó időszakáról, a betegségéről, a közállapotokról. Ennél hűebben nem is lehetne bemutatni azt az időszakot, mint a beszélgetőlapok segítségével. Ezek az írások nemcsak dokumentumként, hanem irodalmi szövegként is olvashatóak. A kéziratot szövegkritikai jelekkel, tárgyi és szómagyarázó jegyzetekkel látták el. A kötet tartalmaz tanulmányokat, értékes dokumentumokat (levelezések, kórlapok, temetéssel kapcsolatos papírok), bibliográfiát, mutatókat és fényképmellékletet is.
A beszélgetésen részt vesz Arany Zsuzsanna, a kötet szerkesztője és Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész. Az est moderátora: Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának nemrég megválasztott elnöke és a Kalligram Kiadó főszerkesztője.
A rendezvény ideje alatt a Kalligram Kiadó kötetei kedvezményesen megvásárolhatók. A Márai program keretében beszerzett könyveket népszerűsítő rendezvénysorozat programja.
Időpont: június 6. 17.30
Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1056 Budapest, Molnár u. 11.