a rovat írásai
Mire emlékezünk? – Reggeli beszélgetés a Fortepan egyik létrehozójával
A Creative Mornings rendezvényén hallgattuk meg Tamási Miklós Fortepan-alapító előadását.
Szép Újvilág: Amerika digitális labirintusa, a DPLA
Mit mondott Martin Luther King J. F. Kennedy meggyilkolása napján? Milyen volt a szesztilalom bevezetését pártoló egykori „flashmob”? Hogy néz ki egy terrorista és miért nem a szépségéről híresült el Alice B. Toklas?
Százezer régi könyvet digitalizáltak az Osztrák Nemzeti Könyvtár állományából
Már az interneten is elérhető százezer kötet az Osztrák Nemzeti Könyvtár történelmi állományából – adta hírül a bécsi intézmény sajtóosztálya.
Digitalizálás és hagyatékok a MaNDA könyvtárában
A MaNDA és Filmintézet könyvtára egyetlen országos gyűjtőkörű filmes szakkönyvtár, amely a Színház- és Filmtudományi Intézet szétválását követően, 1959-ben jött létre.
Példaértékű a Szépművészeti hallássérültek számára készített alkalmazása
A SzépMűSL (sign-language/jelnyelv) Európában egyedülálló alkalmazás, amely a Szépművészeti Múzeum hallássérült látogatóit segíti.
Észak-Amerikában hamarosan befejeződik a mozik digitális forradalma
Az amerikai mozisok éves összejövetelének eredménye.
A 3D könyv és társai
Az elmúlt fél évszázadban sokféle előrejelzés született a könyvnyomtatás közeli haláláról.
Okostelefonon is elérhető a könyvtár Tatabányán
Az országban elsőként androidos okostelefonra és táblagépre optimalizálva is elérhető a megyei és városi könyvtár honlapja és katalógusa Tatabányán.
Képregények okostelefonon
Pár száz forintért már bárhol nézegethetünk képregényt.
Digitálisan röpülő pávák
Igaziak és átvitt értelműek. Egy folklór- és egy állathang-adatbázis tanulságai.
Mozgóképes archívumok a digitális korban
Gyűjtés, gyűjteménykezelés és elérhetővé tétel kérdéseit járták körül az intézmények képviselői szombaton, a „filmszemle-pótló” Uránia Filmnapok keretében megrendezett pódiumbeszélgetésen.
További digitális szerzetesek
Ezúttal nem Gyöngyösön, hanem Egyiptomban.
A Sínai-félszigeten fekvő Szent Katalin monostor szerzetesei elkezdték digitalizálni teljes könyv- és kézirattárukat – írja az Egypt Independent. A tervek szerint öt év alatt megvalósuló projekt szabadon kutathatóvá tenné a legrégebb óta folyamatosan működő ortodox kolostor egyedülálló gyűjteményét. Az UNESCO világörökség részét képező épületkomplexum a Dzsebel Músza (Mózes-hegy, Sínai-hegy, Hóreb-hegy) lábánál található; a hagyomány szerint itt kapta meg Mózes a Tízparancsolat kőtábláit, és itt égett a csipkebokor is (mindkét esemény emlékére épült kápolna is, mecset is).
A kolostor a Sínai-hegy lábánál
Egy negyedik századi zarándoknő leveleiből tudjuk, hogy ezen a helyen 380 körül már biztosan készültek kéziratok. A ma itt található, mintegy 3 300 papirusz, illetve pergamen kétharmada görög nyelvű, a többi főleg arab, szír, grúz és ószláv, de van köztük etióp, örmény, latin, héber és perzsa is. A kolostorban olyan kincsek rejlenek, mint a Codex Syriacus, a mindössze két fennmaradt ószír nyelvű evangéliumfordítás-példány egyike, vagy az úgynevezett Ahtiname több másolata, amelyben maga Mohamed próféta biztosít szabad vallásgyakorlást és adómentességet a közösségnek. Ugyancsak itt található a legrégebbi ismert Khrisztosz Pantokratór (Krisztus, a világ ura) ábrázolás.
A legrégebbi Khrisztosz Pantokratór-ábrázolás
A leghíresebb kézirat azonban bizonyára a negyedik században készült Codex Sinaiticus, a legkorábbi ismert teljes görög nyelvű Biblia; jelenlegi formájában a teljes Újszövetséget, az Ószövetség mintegy felét, és két apokrif írást: a Barnabás-levelet és a Hermász pásztorát tartalmazza. Ez azonban már 150 évvel ezelőtt kikerült a hét lakat alól: Constantin von Tischendorf lipcsei régész 1844-ben fedezte fel (saját állítása szerint a szemetesben) a kódexet, majd, felismervén rendkívüli értékét, kutatási célra kölcsönkért (a kolostor hagyománya szerint egy üveg német pálinkára cserélt) belőle 43 lapot – ezeket azóta is a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzik. Tischendorf 1859-ben, ezúttal II. Sándor cár megbízásából visszatért, és „megvásárolta” a maradék 86 lapot az orosz állam számára. 1933-ban pedig már a Szovjetunió adta el a saját részét a British Museumnak 100 000 fontért; csak 3 töredék maradt Szentpéterváron. 1975-ben, felújítás során a kódex újabb 12 töredéke került elő a Szent Katalin kolostorból, ezek már itt is maradtak, így 2006–2009 között négy helyszínen (London, Lipcse, Szentpétervár, Sínai-félsziget) zajlottak a szöveg digitalizálási munkái, amelynek eredményeként ma a teljes kódex (nagy felbontású fotói, kritikai átírása, fordításai) szabadon elérhető.
Moldován Márton