a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Tér, idő és fénydinamika: Schöffer újra itthon

mucsarnokleadA műcsarnok őszi-téli kiállításainak központi eleme Nicolas Schöffer retrospektív tárlata, amely bemutatja a kinetikus szobrászat magyar származású atyjának szinte teljes munkásságát. A most együtt látható 80 alkotás jövőre Liége-be kerül, ahol Schöffernek önálló múzeuma lesz.

Schöffer Miklós Kalocsán született, jogot végzett és Szőnyi István tanítványa is volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1936-ban, 24 évesen költözött Párizsba, kezdetben expresszionista, majd szürrealista képeket festett. És éjszaka fizikai munkásként dolgozott, hogy élni tudjon. A gyökeres változás 1947-ben következett be művészetében, amikortól az ecsetet letéve szögvasakat, acélokat csiszolt, fúrt, csavarozott és fémlemezeket festett vagy polírozott. Ezekből az elemekből álltak össze szobrai, pontosabban térdimenziós, merőleges szerkesztésű konstrukciói, valamiféle geometrikus struktúrák szimmetria nélkül. Az ilyen „szobor” levegős, átlátható és minden oldalról áthatolható, de a lényege az, hogy a tér is alkotóelemmé válik benne. 1950-ben a Galerie des Deux-ban állított ki először ilyen konstrukciókat, melyek most megtöltik a kiállítás első termét. A falakon pedig térdinamikus reliefek függnek, hasonló anyagokból összeállítva. Schöffer pedig befutott művész lett, itt akár le is állhatott volna, de habitusa és az általa használt anyagok és formák ezt nem tették lehetővé.

nicolas schoffer
Nicolas Schöffer alkotása (forrás: www.mucsarnok.hu)

Így jutott el az ötvenes évek második felében a térdinamika után a fénydinamikáig, mert aztán észrevette, hogy a különféle fényforrások, a természetes fény változásai milyen nagymértékben befolyásolják, változtatják meg műveit. Innentől indul a LUX sorozata, ahol már a kiváltott fényhatás válik fontossá, maga a szobor teste háttérbe szorul. És az is természetes ezek után, hogy a fény színe, intenzitása és mozgása is tényező lesz ebben a hatáskiváltásban. Ugyanakkor a mozgó, változó fény mellett a szobor teste is elkezdhet mozogni, erre már a technikai fejlődés lehetőséget is biztosított Schöffer számára. A második terem alkotásai jobbára ebből az időszakból vannak, s mivel jó ötvenéves szerkezetekről van szó, az alkotó özvegyének, Éléonore Schöffernek a kérésére 15 percenként kapcsolnak be egyet-egyet belőlük. Az itt látható alkotások már a harmadik, az „idődinamikus” korszakot is képviselik, ahol a tér és a fény mellett az alkotó logikusan az idő dimenziót is beemeli a műalkotásba. 1960-tól indul a CHRONOS sorozat, melynek négy kiemelkedő darabját most meg is nézhetjük. Ezekben már programozott elektromotorok dolgoznak és egy folyamatosan változó, sosem ismétlődő tér és fényjátékot láthatunk általuk.

nicolas schoffer
Nicolas Schöffer alkotása (forrás: www.mucsarnok.hu)

Mindezek mellett Schöffer készített a kockaházas lakótelepekre hárompólusú billenőszobrokat, hogy egy kis dinamikával ellensúlyozza a statikus merőlegeseket és párhuzamosokat. Kibernetikus táncosa a környezet fény-, hő- és zajhatásainak megfelelő mozgásokat végez, VARETRA néven 1975-től sorozatban gyártják fényjátékos kis dobozait, a Phillips cég közreműködésével előállított LUMINO képernyői pedig ott voltak minden akkoriban trendinek számító otthonban. Építészeti elgondolásai a leghátsó teremben lettek összefoglalva. Mert Schöffer más dolgok mellett egy kibernetikus várost is tervezett. Végül elképzeléseiből egy villa és néhány „kibernetikus” torony valósult meg. Közülük egy 24 méteres darab szülővárosában, Kalocsán.

Pálffy Lajos 

Nicolas Schöffer retrospektív
Műcsarnok, 2015. október 30. - 2016. január 31.

• Publikálva: 2016.01.10. 11:05 • Címke: kiállítás